gerevich aladár (Array)
Pályán kívül

Huszonöt éve halt meg a legeredményesebb magyar olimpikon

24.hu
24.hu

2016. 05. 14. 09:52

Hét olimpiai aranyérmet szerzett.

Huszonöt éve, 1991. május 14-én halt meg Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok kardvívó, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja – írja portréjában az MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma.

1910. március 16-án született Jászberényben. Miskolcon dolgozó vívómester édesapja vezette be a kardforgatás tudományába, ő küldte a fővárosba 1927-ben első versenyére. Gerevich Aladár győzött, s mire hazaért, apja már megkapta a magyar kardstílust megújító Italo Santelli mester táviratát:

Lenni fiúcska tehetség, küldeni vívni.

Az olasz mester vívásoktatásból élt, de a kevésbé jómódú tehetségeket mindig felkarolta. Így lett tanítványa Gerevich is, aki három évtizedes eredményes pályafutással hálálta meg bizalmát.

Első olimpiai bajnokságát 1932-ben, huszonkét éves újoncként nyerte Los Angelesben a kardcsapat tagjaként. Az 1936-os berlini olimpián csapatban aranyérmes, egyéniben bronzérmes lett. A következő, 1948-as londoni olimpián – a második világháború miatt két olimpia elmaradt – két aranyéremmel tért vissza, csapatban és egyéniben is a dobogó legfelső fokára állhatott.

Mindent tud, amit vívásban tudni érdemes. Maga a megtestesült technika

– írta róla ekkor egyik nagy elődje, Ozoray Schenker Zoltán.

1952-ben Helsinkiben a kardcsapattal aranyat, egyéniben ezüstöt, a tőrcsapattal bronzérmet nyert, az 1956-os melbourne-i olimpián egy csapatban szerzett arannyal növelte érmei számát. Az 1960-as olimpiára ötvenévesen készült, s akadtak, akik kora miatt megkérdőjelezték indulását – válaszul kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Rómában sem okozott csalódást, a kardcsapattal aranyérmes lett. Hat olimpián összesen tíz érmet, köztük hét aranyat gyűjtött, ezzel minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja és olimpiai bajnoka lett.

Éremkollekcióját 1937 és 1958 között kilenc világ- és öt Európa-bajnoki címmel gyarapította, az országos bajnokságokon 34 alkalommal nem talált legyőzőre. Példátlan teljesítményét tehetsége mellett hihetetlen szorgalmával, akaraterejével érte el. A vívásra született: kitűnő fizikumával, kivételes technikájával, eleganciájával kiemelkedett még a többi nagyszerű magyar vívó közül is. Stílusa a technikán alapult, amely – saját bevallása szerint – gyorsaságot és támadószellemet jelentett. Nem volt erőssége a taktikázás, de nem is volt rá szüksége, ellenfeleinek többségét szinte lehengerelte. A kard volt az igazi fegyvere, de más fegyvernemekben (tőr, párbajtőr) sem volt tehetségtelen.

Pályafutása alatt több klub színeiben versenyzett, vívómesterként a BVSC-ben, majd a Vasasban oktatott. Szinte élete végéig lejárt a Vasas pasaréti termébe, ahol nagy szeretettel és sok türelemmel tanította a fiatalokat. Tapasztalatait a Szepesi Lászlóval közösen írt Korszerű kardvívás (1979) című könyvben foglalta össze.

Kiváló sportpályafutásának elismeréseként 1988-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Olimpiai Érdemrendje ezüst fokozatával, 1989-ben a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendjével tüntették ki. Példás életútjáért, sportsikereiért 1990-ben nemzetközi Fair Play-díjat kapott. 1991-ben az elsők között ítélték neki az újonnan alapított Magyar Olimpiai Érdemérmet, és bekerült a magyar sport halhatatlanjainak klubjába. 1996-ban posztumusz kapta meg a köztársasági elnök aranyérmét, 2013-ban a nemzetközi szövetség beválasztotta a Vívó Hírességek Csarnokába.

Magánélete is kedvenc sportágához kötötte. Két olimpián (1932-ben és 1936-ban) is együtt szerepelt Bogáthy Bogen Ernával, az első olimpiai érmes magyar női tőrvívóval, aki az 1932-es Los Angeles-i olimpián bronzérmet szerzett. Ismeretségükből szerelem szövődött, 1938-ban házasodtak össze, két fiuk közül Gerevich György a Vasas mesteredzője volt, Gerevich Pál kétszeres olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó és vívóedző.

Gerevich Aladár 81 éves korában, 1991. május 14-én halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Egykori lakóházát a budapesti Attila úton emléktábla jelzi. Nevét viseli az élsportolók és segítőik támogatására 2004-ben létrehozott Gerevich Aladár Sportösztöndíj. 2010-ben, születésének centenáriumán róla nevezték el Magyarország első fedett sportcsarnokát, az 1941-ben épült budapesti Nemzeti Sportcsarnokot, ahol szobrot is avattak tiszteletére.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

LONDON, ENGLAND - MARCH 22:  A member of the public is treated by emergency services near Westminster Bridge and the Houses of Parliament on March 22, 2017 in London, England. A police officer has been stabbed near to the British Parliament and the alleged assailant shot by armed police. Scotland Yard report they have been called to an incident on Westminster Bridge where several people have been injured by a car.  (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.