Pályán kívül

Emlékezzünk: neves magyar sportemberek, akiktől idén búcsúztunk el

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2015. 12. 28. 08:00

Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok, elismert és sikeres szövetségi kapitányok és edzők is itt hagytak minket 2015-ben.

Emléküket megőrizzük. Nyugodjanak békében.

Buzánszky Jenő (1925. május 4. – 2015. január 11.)

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A 89 esztendős védőt 2014 karácsonya előtt szállították kórházba, kétszer is megműtötték. A Nemzet Sportolójának állapota napokig kritikus volt, lélegeztetőgép segítségével aludt, később ez a helyzet javult, hiszen már nem az intenzíven, hanem a belgyógyászaton ápolták.

A hosszú ideje betegeskedő legenda halálával elveszítettük az Aranycsapat utolsó élő játékosát is. Buzánszky Jenő 49 alkalommal húzta magára a címeres dresszt, ott volt az 1952-ben olimpiai aranyat nyerő csapatban, majd 1953-ban az angolok elleni évszázad mérkőzésén, valamint egy évvel később az elveszített berni döntőben is.

Moravetz Ferenc (1938. július 10. – 2015. február 2.)

Budapest, 1986. április 23.
Moravecz Ferenc szövetségi kapitány, a belgrádi cselgáncs Európa-bajnokságon résztvevõ magyar csapat tagja.
MTI Fotó: Németh Ferenc
Fotó: MTI

Életének hetvenhetedik évében hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el a cselgáncsozók egykori szövetségi kapitánya, a Bp. Honvéd korábbi vezetőedzője, a barcelonai „aranyolimpia” magyar szakvezetője, Moravetz Ferenc.

Törös Olga (1914. augusztus 4. – 2015. február 16.)

Fotó: mob.hu

A Debreceni Torna Egyletben kezdett versenyszerűen szertornázni, majd miután 1935-ben felvették a Testnevelési Főiskolára, már a TF színeiben készült fel a berlini játékokra, amelyre aranyéremre is esélyesként utazott ki a csapat, ám végül harmadik lett.

A kiváló sportoló – aki tavaly augusztusban ünnepelt 100. születésnapját – később Kecskeméten sikeres edzőként dolgozott. 2011-ben a Magyar Olimpiai Bizottság Nők a sportban tagozata életműdíjjal tüntette ki, tavaly pedig Kecskemét díszpolgára lett.

Földy László (1934. szeptember 30. – 2015. február 18.)

A kétszeres Európa-bajnok, kétszeres vb-ezüstérmes asztaliteniszező, edző, korábbi svájci szövetségi kapitány nyolcvanegy éves korában hunyt el. Eb-n kétszer – 1958-ban és 1960-ban – nyert aranyérmet csapatban, emellett az utóbbi viadalon, Zágrábban egyesben a dobogó harmadik fokára állhatott.

Reszeli Soós István (1962. augusztus 14. – 2015. március 21.)

Fotó: etofc.hu

Először 1997 és 1999 között ült az ETO kispadján, ekkor a Győr klubrekordokat állított fel, őszi bajnok volt a csapat, végül negyedikek lettek, majd a 2003 és 2007 között ismét munkát vállalt a győri klubnál. Az ETO szakmai igazgatói posztjáról 2007 áprilisában mondott le.

Kőszegi Bernadett (1958. augusztus 11. – 2015. március 22.)

Fotó: vaol.hu

A magyar röplabdázás kimagaslóan eredményes, 224 szeres válogatott sportolója életének 57. évében tragikus hirtelenséggel, váratlanul elhunyt.

Tagja volt az 1980-as moszkvai olimpián negyedik helyen végzett csapatnak, szerepelt két világbajnokságon és öt Európa-bajnokságon, amelyeken háromszor bronzérmes is volt (1977, 1981, 1983).

Gulácsy Mária (1941. április 27. – 2015. április 13.)

Fotó: hunfencing.hu

A kétszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes tőröző hosszú betegség után, 75 éves korában hunyt el. Tagja volt az 1962-es Buenos Aires-i, és az 1967-es montreali világbajnok, valamint az 1968-as mexikóvárosi olimpiai ezüstérmes tőrcsapatnak.

Ambrus Tamás (1964. június 27. – Budapest, 2015. április 16.)

Fotó: MTI

A Fradi egykori vízilabdázója és edzője súlyos betegséggel küzdött, 2013-ban állapították meg nála az agyi lymphomát, ezért a munkáját is abba kellett hagynia. Szervezete április 16-án elveszítette a harcot a gyilkos kór ellen.

Pályafutása első húsz évében a Ferencvárosban védett, összesen 306 mérkőzésen játszott a csapatban. Az FTC-vel 1988-ban és 1990-ben bajnokságot nyert, 61-szer hívták be a válogatottba, a nemzeti csapattal részt vett az 1986-os madridi világbajnokságon, és az 1985-ös szófiai Európa-bajnokságon.

Konrád Ferenc (1945. április 17. – 2015. április 21.)

Fotó: mob.hu

Montreal olimpiai bajnoka, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó 71. évében halt meg. Konrád Ferenc 178 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, három olimpián vett részt.

1976-ban aranyérmes lett, 1972-ben ezüstérmet, 1968-ban bronzérmet szerzett a nemzeti csapattal. Tagja volt az 1973-ban, Belgrádban világbajnok válogatottnak is, két évvel később vb-ezüstérmes, 1974-ben Európa-bajnok lett. Az OSC-vel kétszer nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját.

Rapp Imre (1937. szeptember 15. – 2015. június 3.)

Fotó: pmfc.hu

A Pécsi Dózsa és a PMSC kapuslegendája hosszú betegség után, életének 78. évében hunyt el.

Rapp Imre szemrebbenés nélkül állt oda az NB I-es meccseken a 11-esek elvégzéséhez is. Ötöt be is vágott, egyet hibázott csak el. 1965-től 1975-ig védte a Pécsi Dózsa és a PMSC kapuját. Lila-fehérben, később piros-feketében – az ő esetében inkább tiszta feketében – összesen 291 élvonalbeli mérkőzésen játszott. A kesztyűt 1976-ban, a Kaposvári Rákócziban akasztotta szögre.

Eisemann László (1954. február 23. – 2015. június 18.)

Fotó: MTI

A Ferencvárosi Torna Club és a magyar válogatott legendás masszőre tragikus hirtelenséggel, életének 62. évében vesztette életét.

Ejzi egy hároméves periódustól eltekintve közel húsz esztendőn keresztül szolgálhatta szeretett klubját. Két bajnoki címet, három Magyar Kupa-győzelmet, egy Szuperkupa-sikert, két Ligakupa-győzelmet ünnepelhetett a Fradival.

Kiss Árpád (1956 – 2015. június 7.)

Az ötszörös magyar bajnok, háromszoros országos csúcstartó, IBV győztes, Universiade hatodik helyezett, válogatott tízpróbázó lletének 59. évében, méltósággal viselt betegség után hunyt el.

Kenderes Gábor (1949 – 2015. június 11.)

A magyar para-erőemelősport alapítója, nemzetközi szinten is ismert és elismert edző kosszan tartó súlyos betegség után, 66 éves korában halt meg.

A szakember vezetésével rendeztek először parafekvenyomó-versenyt 1986-ban Magyarországon. Szövetségi kapitányként, illetve edzőként hat paralimpián vett részt, az ő felkészítésével lett bronzérmesSzávai Csaba a 2004-es athéni nyári paralimpián.

Tordasi Ildikó (1951. szeptember 9. – Budapest, 2015. július 13.)

Fotó: mob.hu

Az 1976-os montreali olimpia tőrvívó bajnoka hatvanhárom éves korában hunyt el.

Három olimpián, az 1972-es münchenin, az 1976-os montrealin és az 1980-as moszkvain vett részt. Legnagyobb sikerét Montrealban aratta: a magyar küldöttség négy aranyának egyikét ő nyerte, a csapatverseny után pedig bronzot is akasztottak a nyakába. Münchenben második, Moszkvában harmadik lett a tőr válogatottal.

Mózner János (1958. július 17. – 2015. augusztus 1.)

Fotó: pfla.hu

A Vác labdarúgócsapatának egykori élvonalbeli játékosa, későbbi edzője két héttel 57. születésnapja után vesztette életét.

A Budapest Honvéd csapatában debütált az élvonalban, majd az NB I-be feljutott Vác csapatát erősítette. 1989 márciusában még pályára lépett a Ferencváros elleni győztes mérkőzősen, azonban villámigazolással Dorogra került. Játékos pályafutását a Hatvanban fejezte be.

Siklósi János (1948. szeptember 16. – 2015. augusztus 27.)

A szigorú hátvéd 1974-ig aVM Egyetértés labdarúgója volt. Akkor került az MTK-hoz, amikor a két csapat egyesült MTK-VM néven. 1974 és 1978 között 87 bajnoki mérkőzésen szerepelt kék-fehér színekben, és 8 gólt szerzett. Tagja volt a Magyar Kupa-döntős és KEK negyeddöntős gárdának, valamint az 1977–78-as bajnoki idényben bronzérmet szerzett csapatnak.

Csízi Gábor (1967. július 2. – 2015. szeptember 10.)

Életének 48. évében hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el a Disógyőr egykori labdarúgója. Összesen 43 NB I.-es és 44 NB II.es találkozón lépett pályára a DVTK (DFC) színeiben.

Bitter Sándor (1971. augusztus 26. – 2015. szeptember 08.)

A 44 éves pilóta váratlanul halt meg szeptember 8-án, miután megakadt a torkán egy falat.

Bitter a hosszú távú, úgynevezett endurance világbajnokságon több alkalommal is pontszerző volt, a világ leghíresebb és legveszélyesebbnek tartott utcai versenyén, a Man-szigeti TT-n pedig öt alkalommal – legutóbb tavaly – vett részt.

Kiss Ferenc (1942. január 5. – 2015. szeptember 8.)

Fotó: birkozoszov.hu

Az olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok birkózó, mesteredző hetvenhárom éves korában hunyt el.  

Kiss Ferenc az 1972-es müncheni ötkarikás játékokon a kötöttfogásúak 100 kilogrammos súlycsoportjában szerzett bronzérmet, emellett kétszeres világbajnoki második is.

Mészáros György (1933 – 2015. szeptember 14.)

A római olimpia ezüstérmes kajakosa 82 éves korában hunyt el.

Bő 25 évet töltött kajakozással a hazai és nemzetközi vizeken, olimpiai ezüstérmes, több világ- és Európa-bajnoki címet nyert, 41-szer lett a magyar bajnokságok legjobbja. Ő szerezte a sportág első világbajnoki aranyát, 1954-ben, Maconban.

Farkasinszki Imre (1924 – 2015. október 10.)

A német VfL Wolfsburg korábbi vezetőedzője kilencvenegy éves korában vesztette életét.

A magyar szakember először 1958-ban volt a csapat edzője, majd 1966 és 1975 januárja között végig ő ült a kispadon. Legnagyobb sikereként 1974-ben feljuttatta a Wolfsburgot a másodosztályba. Később 1978-ban és 1983-ban is irányította az együttest egy-egy rövid időszakban.

Dr. Fenyvesi Csaba (1943. április 14. – 2015. november 3.)

Fotó: MTI

A háromszoros olimpiai bajnok párbajtőrvívó rövid lefolyású, súlyos betegségben, 72 éves korában hunyt el.

Az 1968-as mexikóvárosi olimpián még “csak” a csapatot segítette a győzelemhez, de négy évvel később Münchenben már duplázott. Tiszteletet parancsoló pályafutását a világbajnokságokon nyert három arany (csapat:1970, 1971, 1978)-, két ezüst (csapat: 1969, 1973)- és három bronzérem is fémjelzi (egyéni: 1970; csapat: 1967, 1975).

Várhidi Pál (1931. november 6. – 2015. november 12.)

Fotó: MTI

Az Újpest legendás futballistája, az Aranycsapat keretének tagja nyolcvannégy éves korában hunyt el.

Várhidi Pál játékosként kizárólag a lila-fehéreket erősítette, 1949 és 1965 között játszott a Megyeri úton.

A tízszeres válogatott Várhidi Pál tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes válogatott keretének – a vb-n nem lépett pályára -, az 1960-as római olimpián pedig bronzérmet szerzett a nemzeti együttessel.

Fülöp Márton (1983. május 3. – 2015. november 12.)

Fotó: MTI

A magyar labdarúgó válogatott kapuját 24 alkalommal őrző kapus hosszan tartó súlyos betegség után vesztette életét.

A 198 centis hálóőr 1983 május 3-án született Budapesten. 2001-ben az MTK-ban mutatkozott be a felnőttek között, majd  2004-ben a Tottenham Hotspur igazolta le.

2004-2012 között megfordult a Chesterfieldnél, a Coventry Citynél, a Sunderlandnél, a Leicester Citynél, az Ipswich Townnál, a West Bromwichnál, de 2010-ben még a Manchester City hálóját is védte három alkalommal.

A magyar válogatottban 2005. május 31-én, Franciaország ellen debütált. Lothar Matthäus után Bozsik Péter, Várhidi Péter, Erwin Koeman és Egervári Sándor is beválogatta.

Krasznai János (1951. december 5. – 2015. november 28.)

Fotó: MTI

Egy héttel 64. születésnapja előtt, hosszú, súlyos betegség után hunyt el a korábbi válogatott jégkorongozó, illetve kamionversenyző.

Krasznai jégkorongozóként kezdte a sportpályafutását, 75 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Ezután fuvarozóként a Hungarocamionnál helyezkedett el, 1987-ben már versenyzett, két évvel később pedig harmadik lett összetettben az Európa-bajnokságon.

Kertész József (1940. január 28. – 2015. december 13.)

A magyar jégkorong válogatott egykori szövetségi kapitánya 75 évet élt.

1971 és 1979 között, az 1975-1976-os szezon kivételével, a Budapesti Volán SC, illetve a Székesfehérvári Volán SC felnőtt jégkorong csapatának munkáját irányította, de emellett 1975-től 1978-ig a magyar válogatott edzője is volt.

Andriska Vilmos (1936. június 19. – 2015. december 23.)

A labdarúgó NB II-ben érdekelt Dunaújváros PASE hivatalos honlapján jelentette be, hogy elhunyt Andriska Vilmos.

Huszonnégy éves korában költözött a Duna-parti városba, ahol tíz éven keresztül erősítette a labdarúgócsapatot, mellette pedig a Dunai Vasmű dolgozója volt.

Játékos pályafutását 1970-ben fejezte be, de a sportágtól nem szakadt el. Utánpótlás edzőként, pályaedzőként, valamint vezetőként is sokat tett a város labdarúgásáért.

Kulcsár Antal (1950 – 2015. december 24.)

Fotó: MTI

A fehérvári öttusázók mesteredzője 66 éves korában, súlyos betegség után vesztette életét.

Kulcsár Antal versenyzői pályáját követően az Alba Volán SC öttusa szakosztályánál tevékenykedett vezetőedzőjeként.

Hosszú éveken át volt a magyar válogatott női szövetségi kapitánya, világ- és Európa-bajnokokat nevelt.

Bánhegyi László (1931. január 17. – 2015. december 24.)

A Bp. Vörös Meteor, majd a Bp. Honvéd kosarasa volt, 1952 és 1960 között nyolcszor nyert bajnokságot a piros-fehérekkel, s tagja volt az 1952-es helsinki, illetve az 1960-as római olimpián szerepelt magyar válogatottnak. Játszott az 1953-as moszkvai Eb-n, ahol Magyarország ezüstérmes lett, majd az 1955-ös budapesti diadal után az 1957-es és az 1959-es Európa-bajnokságon is.

A sportember 1961-ben családjával Nagy-Britanniába távozott, ahol további három bajnokságot nyert csapatával, majd 1965-ben visszatért Magyarországra. 1959-es kínai útja alkalmával megismerkedett a kung-fuval, és haláláig a távol-keleti küzdősport támogatója maradt, hosszú ideig a Magyar Kung-Fu Szakszövetség elnöke is volt. Utolsó éveiben Bécsben élt.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.