Horváth Tibor bal oldalon, kalapban (Fotó www.4bakancs.com, Földes András)
Ahogyan arról beszámoltunk, tragikus körülmények között meghalt a Magyarok a világ nyolcezresein hegymászó expedíció-sorozat egyik résztvevője, Horváth Tibor.
A világ legmagasabb hegységének, a Himalájának az egyik legveszélyesebb csúcsát, az Annapurnát Erőss Zsolt, Mécs László, Kollár Lajos és Horváth próbálta meghódítani, március 28-án indultak Budapestról.
„Horváth Tibor lavina áldozata lett” – ezzel a címmel jelent meg bejegyzés Erőss Zsolt és Horváth Tibor közös blogoldalán, a 4bakancs.com-on. Jéglavina sodorta el, amíg az egyik táborból a másikba ereszkedett, 6800 méteres magasságban.
„Csapatunkat mélyen megrendítette hegymászótársunk, barátunk elvesztése” – fejeződött be a tragédiát taglaló bejegyzés, ami az expedíció honlapján is olvasható.
A Zalai Hírlap megszólaltatta Horváth Tibor édesapját: „Határtalan a fájdalmunk. Annyit tudunk mi is, mint ami az interneten megjelent. Az utolsó levelében még bizakodott, hogy elérhetik a csúcsot. Még nem hisszük el, nem tudjuk felfogni… A lavina elsodorta, de a holttest nincs meg… Ilyen időjárási viszonyok között viszont napokat kinn tartózkodni is veszélyes” – mondta a hegymászó édesapja.
Horváth Tibor a Camp III.-ból ereszkedett lefelé, de már nem érte el a kettes tábort
Az a bizonyos utolsó levél valóban optimista volt, Horváth vicces rejtvénnyel kezdte a bejegyzést, majd elmesélte, hogy elkészültek a csapatfotók a társaságról, majd röviden előrevetítette az elmúlt hétfőn az alaptáborból induló kalandot: „Zsolttal ketten vágunk neki a holnapi menetnek, András eljön velünk a kettesig segíteni és fotózni. Ha most nem is tudunk felmenni, a túra jó lesz akklimatizációnak, ha később kis csapattal, vagy esetleg kettesben kellene a csúcsra menni, kb. egy-másfél hét múlva”. Ez már sajnos nem következhet be.
Vincze Szabolcs, az expedíció sajtófőnöke szerint esélytelen megtalálni Horváth Tibort, így nem indul mentőcsapat a keresésére.
Ilyen és ehhez hasonló lavinák jellemzőek az Annapurnára:
A halálhír megosztja Erőss Zsolt és Horváth Tibor közös blogjának követőit: van, aki nem érti, miért kell az életükkel játszania a hegymászóknak: „mi szükség van erre? nincs munkájuk? nincs családjuk? Őket nem, a családtagjaikat viszont nagyon sajnálom…” – írja egyikőjük. „Mert mindenki születik valamire, mert mindenki valamely céllal jön a világra, mindenki más céllal… nem a mi dolgunk ezt megérteni, megfejteni. Viszont tiszteletben tartani mások szabad akaratát az kötelességünk” – írja az egyik kommentelő az előbbi kérdésre válaszolva.
