Andorra után újabb miniállam alázta meg a magyar válogatottat. Csütörtök este Luxemburg úgy verte meg az átmeneti kapitány, Szélesi Zoltán csapatát 2-1-re, hogy nyugodtan lehetett volna nagyobb arányú is a különbség. Ha jóindulatúak és örök optimisták vagyunk – ami egyre nehezebb -, tekinthetjük a formát is átmenetinek.
A mérkőzés után a két meccs erejéig megbízott szövetségi kapitány a Nemzeti Sportban úgy nyilatkozott, a Luxemburg elleni taktika az övé, nem szólt bele a már kinevezett Georges Leekens, azaz nem azért játszott a válogatott 4-3-3-as felállásban, mert ez a kedvence a belga szakembernek.
Lovrencsics Gergő kiállítása sajnos befolyásolta a mérkőzés alakulását. A piros lap nem tette könnyebbé a dolgunkat, és emellett is voltak olyan hibák, amelyeket nem lett volna szabad elkövetnünk. Gondolok itt arra, hogy a párharcokat jobb százalékban kell megnyerni, pontosabb játékra van szükség, nem lehet ilyen sok labdát eladni, és persze az ilyen felesleges kiállításokat el kell kerülni. Összességében annyi haszna volt ennek a meccsnek, hogy rávilágított dolgokra, kiderült, mi az, ami nem működképes. A keddi, Costa Rica elleni mérkőzésig ezeket a hibákat jó lenne kijavítani. A Luxemburg elleni taktika az enyém, nem szólt bele Georges Leekens a hadrendbe, Dzsudzsák Balázs szélről tengelybe történő behozatala is az én ötletem. Nikolics Nemanja góljának örülök, tudom, mennyire fontos volt neki a találat. Ahogy játékosként, úgy most, edzőként is nagyon megvisel a vereség, ennek a mérkőzésnek a kudarca különösképp
– fogalmazott Szélesi Zoltán a Nemzeti Sportnak.
Ha valaki nem látta volna a gólokat, itt megtekintheti:
