A legtöbb helyen augusztus 31-én, Spanyolországban szeptember 1-jén véget ért a történelmi nyári átigazolási szezon. A mérleg? Sokkoló. Olyan pénzekért, olyan játékosok cseréltek klubot, akikről tán csak az idő tudja bebizonyítani, hogy visszahozzák-e valaha a beléjük vetett bizalmat.
Teljesen elszállt a piac: ma már egy 20 éves tinisztárért kétszer többet fizetnek (bónuszokkal), mint minden idők egyik legjobb labdarúgójáért – aki nem mellesleg világbajnok, Európa-bajnok és aranylabdás is volt az átigazolásának időpontjában -, Zinedine Zidane-ért. Beszélhetünk itt pénzromlásról és arról, hogy a labdarúgás, mint piac is változott az évek során, de azért mindig jó, ha van egy viszonyítási alap, egy kis kapaszkodó, ha minden nyáron más és más tarolja le a világot.
Ilyen még nem volt, csak kapkodjuk a fejünket
Alapjaiban változtatta meg a 2017-es nyár azt, amit a transzferekről, a játékosokról, a klubokról és azok költéseiről korábban gondolni véltünk. Átfordult a hinta, és ott tartunk, hogy a jó pénzügyi helyzetben lévő csapatok hajlandóak a kiszemeltekért a lehető legtöbb pénzt megadni – ha ez 40 millió euró, akkor 40 milliót; ha ez azt jelenti 100 millió euró, akkor meg annyit. Tárgyalásnak, alkudozásnak mintha nyoma veszett volna. Vagy sokat – nagyon sokat – fizetsz, vagy hoppon maradsz. Ennyi az egész titka. A táblázatban jól látható:
Szabados Gábor szerint ez történelem.
Történelmi időszakon vagyunk túl, már ami a gazdasági vonalat illeti a labdarúgásban. Az átigazolások természetesen hatással voltak egymásra, kivált a Neymar-féle párizsi transzfer, amelynek köszönhetően a gyémántokat nevelő klubok újra átgondolták a stratégiájukat, és arra jutottak, ha elszabadultak a lovak, akkor ők is kihasználják a fejetlenséget
– mondta a sportközgazdász a 24.hu-nak.
Szabados elmondta, az egész nyarat átfogó Neymar-ügy rövidtávú hatása mindenképpen látható. A brazil sztárról már a nyár elején szivárogtak hírek, miszerint távozna Barcelonából, és azt is tudni lehetett, hogy a Paris Saint-Germain katari milliárdosainak nem számít a pénz, csak a baba. Ha Neymar bármennyiért megszerezhető, hát annyit ajánlanak, hogy meg is szerezzék, még ha ezért ki is kell játszani az UEFA-t – amely egyébként most vizsgálatot indított a párizsi gigatranszferek miatt.
Ha nincs az egész nyáron elhúzódó Neymar-saga, akkor most lehet, Romelu Lukaku sem 75 millió fontba kerül a Manchester Unitednek. Abban meg teljesen biztos vagyok, nem nagy tudomány, hogy a brazil nélkül nem adott volna ki a Barcelona 40 milliót eurót Paulinhóért , 105 milliót pedig Ousmane Dembéléért. Teljesen elszabadultak az árak Európában
– így a sportközgazdász. Szabados Gábor hozzátette, szerinte trend lett nagy pénzeket kiadni játékosokért.
Nincs nagy törés a számokban, csak túl nagyot ugrottunk most. Én nem hiszem, hogy a Neymarhoz hasonló 200 milliós pénzmozgásokra kellene számítanunk, úgy vélem, ez egy egyszeri eset volt. Inkább a 100 milliós játékosok fognak megszaporodni
– mondta Szabados. A beszélgetésünk alkalmával még nem tudhattuk, hogy augusztus 31-én Kylian Mbappét megszerzi a PSG – de úgy, hogy a Monaconak csak 2018-ban kell kifizetni a 180 millió eurót. Az UEFA újbóli kijátszása miatt most egy trükkel csak kölcsönbe érkezik a francia támadó.
Kiengedték a szellemet a palackból
Ha megnézzük a 2017-es nyár öt plusz egy legdrágább játékosának életkorát, azt is megfigyelhetjük, hogy a top klubok igyekeznek minél hamarabb, minél fiatalabb sztárt szerezni.
A futball biznisz, pont. Megértem azokat, akik szeretnék a régi idők fociját látni, de mint minden globális piac, úgy a labdarúgás is folyamatosan fejlődik. Ma már világválogatottak játszanak egymással a Bajnokok Ligájában, amiből egyenesen következik, hogy izgalmasabb meccseket, jobb terméket kapunk a pénzünkért
– véli Szabados Gábor. Hozzátette, közgazdászként nem lát kivetni valót a költésekben.
Nyilván elsődleges, hogy a pénzügyi szabályoknak minden megfeleljen, de én nem érzem problémának azt, hogy folyamatosan drágábbak lesznek a játékosok, ez így van rendjén. A szellemet kiengedték a palackból, a játékosok marketing- és PR-értéke folyamatosan növekszik, biztosan lesznek még sokkoló adásvételek. De ez az ára annak, hogy az ember színvonalasabb meccset, felhőtlen szórakozást kapjon
– így Szabados, aki szerint az sem véletlen, hogy a magyar játékosok kimaradtak a szórásból.
A magyarokat ismét beárazta a piac
A 2016-os franciaországi labdarúgó-Eb-t követő csalódás után most is kiderült: beáraztak minket Nyugat-Európában. Ezen a nyáron egyetlen magyar válogatott sem lépett igazán előre, továbbra is az a módi, hogy keleten próbálnak szerencsét legjobbjaink. Sőt, nem ritka a visszalépés sem, hiszen például Kleinheisler László már nem Németországban, hanem Kazahsztánban (Asztana) játszik, míg Lang Ádámot éppen most adná kölcsön francia klubja (Dijon) Izraelbe (Bejtar Jeruzsálem).
Ha az amúgy sikeresnek mondható foci-Eb után senkit nem érdekeltek jószerivel a játékosaink, akkor miért éppen most, az andorrai 0-1 után kapkodnának értük? Meglepő lett volna, ha bármelyik játékosunk topligába igazolt volna. Nincsen eladható emberünk, Közép-Európában sem vagyunk kiemelkedőek. Gondoljon bele: ha egy azonos képességű magyar, szerb és román focistát látnak, az tuti, hogy előbb elviszik a másik kettőt
– mondta Szabados, aki szerint hiába gondolják sokan, Dzsudzsák Balázs sem érték már egy nyugati klubnak. A sportközgazdás úgy véli, a magyar válogatott csapatkapitányának lehetne néhány jó meccse még nyugaton, de ez nem lenne elég, a jelenlegi válogatott keretből inkább Nagy Ádámban (Bologna) és Bese Barnabásban (LeHavre) lehet még potenciál felfelé.
Addig is marad a középmezőny, a másodvonal. Mi csak a fotelból nézhetjük, hogyan is csinálják a nagyok.
