Foci

Magyar foci: hazug, igazságtalan és protekcionista a rendszer

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2016. 11. 12. 09:00

A megfelelő futballszakmai, pedagógiai, pszichológiai és emberi kvalitásokkal egyaránt felvértezett edző ritka, mint a fehér holló. Az eredmények ezt bizonyítják. Vajon alkalmas-e a magyar edzőképzés arra, hogy tucatjával neveljen a modern kornak megfelelő szakembereket?
Korábban a témában:

Az azóta megdicsőült Bernd Storck antréjára nyilván kevesen emlékeznek, holott eléggé emlékezetesre sikeredett. Konkrétan berúgta az ajtót a “vadkeleten”. A nyári Eb-siker ellenére sem gondolom, hogy tévedhetetlen lenne, de az már akkor is elgondolkodtatott, amikor az első magyarországi munkanapján az egyik U-válogatott edzésén berohant a pályára és kivette az irányítást a magyar edző kezéből, mondván, “rosszul oktatja, vezényli a gyakorlatot”. Eztán sebesen lecserélte szinte a teljes szövetségi stábot.

Tényleg tudatlanok a magyar edzők?

Miért nem jobb a magyar foci?

Abban szinte mindenki egyet ért, még mindig elég mélyen van a magyar labdarúgás. Van honnan és van hova fejlődni.

Ennek szellemében és a labdarúgás különböző területeit górcső alá véve kereste a 24.hu is a lehetséges problémaforrásokat. Írtunk az egykor a világ csúcsán lévő futballkultúránk, identitástudatunk elvesztéséről, a kiválasztás és a tehetséggondozás problémaköréről.

Arra jöttünk rá, hiába a kormány és az MLSZ kétség kívül jelentős erőfeszítése a sportág infrastruktúrális, szervezeti, irányítási fejlődése érdekében, ha az oktató, edzői bázis átlagos szakmai tudása pusztán csigatempóban fejlődik.

Jelen cikkünkben arra keressük a választ, mi ennek az oka?

Gyakran intézzük el a magyar futball problémáját egy kézlegyintéssel: szarok a magyar edzők. Ehhez képest aki egy kicsit is mélyebben beleássa magát a labdarúgásba, az azt látja, akadnak kivételek. A profi futballra sem feltétlenül igaz ez az általánosítás – bár az eredménytelenség és az egyre több külhoni edző ezt bizonyítja.

Az utánpótlásban végképp találni számos olyan nyelveket beszélő, külföldi szakirodalmat olvasó, önmagát folyamatosan képző fiatalt, akik ugyan saját futballkarrierjük során nem értek fel a nemzetközi szintre, ilyen-olyan okok miatt nem lettek sokszoros NB1-es játékosok, mégis utánpótlásedzőként új szemléletet képviselnek és ezzel egész szép eredményeket érnek el.

Ők kevesen azok, akik nevelnek, ellentétben a többséggel, akik pillanatnyi érdekek mentén használják a játékosokat.

Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy minden magyar futballedző rossz, ezért nem jó az utánpótlásképzés és ezért nincsenek nemzetközi klasszisaink (Fotó: ufc.hu)

Helyzet van! Ne hagyd ki a legjobb meccseket. Tippelj a Tippmixpron!

Némelyikük nem is akar tovább nyújtózni. Ők sikerként megelégszenek azzal, hogy számos, ma már NB1-ben vagy külhonban futballozó játékos karrierjét segítették ifjabb korban. De akadnak olyanok, akik szeretnének feljebb, a felnőtt futballba is eljutni. Uram bocsá’ egy, az NB1-es klub kispadjára.

De oda már pro licenc kell, és a gondjuk az, hogy ennek megszerzésére vajmi kevés lehetőségük van.

Igazságtalan és protekcionista a rendszer

Hazugabb, igazságtalanabb és korruptabb rendszerrel, mint a magyarországi edzőképzés, még nemigen találkoztam. Mondom ezt úgy, hogy gyakorlatilag végigcsináltam. Ja, és mindenfajta „hátszél” nélkül

– jelenti ki egyikük, aki ugyan többször próbálkozott már bejutni a legmagasabb végzettséget adó MLSZ-képzésre, de rendre falba ütközött. Nevét fedje homály, lévén alig 30 éves, a célja nem változott, még reménykedik, így az őszinte szó tutira végállomást jelentene karrierjében.

Az ok egyszerű, hiába van UEFA A diplomája, a Pro-diploma megszerzéséhez komoly hátszél kell.

Miközben az UEFA-licenc 19 éves bevezetése óta semmilyen szabály nem volt akadálya annak, hogy bizonyos emberek megszerezzék a legmagasabb képesítést, és ezáltal lehetőségük legyen akár a 12 NB I-es kispad valamelyikére leülni, uram bocsá’, Dárdai Pál nyomdokaiba lépni, addig mások, akik José Mourinho-szerűen játékosként csak alacsonyabb osztályig vitték, de rátermettek lennének, megfelelő felvételit írnak, elképesztően ügyes módon sikerül valamilyen nevetséges indokkal elutasítani.

Okok, amiért csak a kiváltságosak juthattak Magyarországon Pro licenchez

  • Nincs NB I-es játékosmúlt – ehhez képest az MLSZ-ben vagy női labdarúgásban számos olyan alkalmazott dolgozik, akiknek szintén semmilyen NB I-es múltjuk nincs, mégis UEFA Pro diplomához juttatottak.
  • Még nem edzősködött igazán magas szinten – mégis akad olyan jelenlegi szakkommentátor, aki azonnal ilyen diplomához jutott, holott életében nem volt edző előtte sehol, ellenben jó a dumája és a “fekvése”.

A rendszer finoman fogalmazva érdekközpontú és protekcionista alapon működő, de ami ennél is fontosabb: gátolja a tehetséges, elhivatott, de “névtelen” edzők előrejutását

– állítja emberünk.

Hát nézzük, milyen is ez a rendszer valójában

Régen az edzőképzés a Testnevelési Főiskola hatásköre volt. Itt a sportági szakedzőket -a futball-szakedzőket is – négy éven keresztül képezték. Akik elvégezték, azok a szakmai ismeretek mellett, bőséges pedagógiai, sportpszichológiai, élettani, általános edzéselméleti – csakhogy a legfontosabbakat említsük – képzést kaptak.

Mezey György 1997-től az UEFA-rendszerű képzést honosította meg. Azóta 126 UEFA Pro diplomás edzőt termelt ki a magyar edzőképzés. Ebből négyen elhunytak. 122 edzőnek van lehetősége tehát arra, hogy Magyarországon, netán nemzetközi szinten teret nyerjen a tudásuk.

Íme a két szélsőség: Mezey vs. Puzsér

Bíró Dávid, aki a gyöngyösi MaxiRádió FM 92.4 műsorvezetőjeként megszállottan kutatja a magyar labdarúgás problémáit, előbb Puzsér Róberttel, majd azt követően dr. Mezey Györggyel készített közel egy órás interjút. Idézet ezekből:

Bíró Dávid: „Mi az, ami egyébként hiányzik a magyar edzőkből? Azt hallom tőlük, hogyha Guardiola idejönne, akkor ő sem tudna jobb játékosokat nevelni, meg hogy a magyar edző is tudna olyan stílusban játszani, mint a Barcelona, hogyha lenne neki Lionel Messije. Fejlődtek a magyar lehetőségek, de mégis mi kellene ahhoz, hogy a magyar edzők jobb játékosokat tudjanak kitermelni?”

Puzsér Róbert: „Olyan edzőkre van szükség – akik, ha magyarok is, – mint a Dárdai. Akik már a fél életüket leélték külföldön. Látták a Bundesligát. Látták, hogy ott mi a mentalitás, látták, hogy ott mi a szellem, és azt a szellemet haza tudják hozni Magyarországra. Hangsúlyozom, nem az a baj, ha egy edző magyar, az a baj, ha egy edző a magyar futballközegben nőtt fel.

Az a baj, ha a futballedző Mezey Gyuri bácsi edzőképzéséből került elő. Az a nagy baj, hogyha egy magyar futballedző a Magyarországon zajló, uram-bátyám, sógorságom-komaságom világban, jól beágyazva hivatkozik arra, hogy ő mint magyar edző, igenis ugyanazon a szakmai színvonalon áll.”

dr. Mezey György: „Én nem tudom, ki ez a szerencsétlen Puzsér, olvasom és látom sok helyen, de fogalma sincs a futballhoz. Nem kívánom én ezt kommentálni. Olyan ez, mintha űrkutatásról kezdenék véleményt mondani. 
Furcsa amit mondok: mindenekelőtt bizalom kellene. Azt mindenki mondja – és tényleg -, hogy csodálatos edzői sikereket ért el eddig Dárdai Pali. Aki egyébként nagyszerű érzékű srác. Aki Magyarországon végezte az edzői iskolát. Ezt senki nem mondja, ezt még egy helyen nem olvastam. Most akkor ez hogyan néz ki? Egyiknél hat a Magyarországon végzett edzői tanulmány, a másiknál nem? Az az egyértelmű véleményem, hogy a magyar edző semmivel sem rosszabb, mint a külföldi edzők, csak a magyar edzők felé bizalom minimális sincs.”

Az MLSZ a Pro diploma jelentkezést betöltött 18. életévhez, gimnáziumi érettségihez, erkölcsi bizonyítványhoz, UEFA A-diplomához, megfelelően kitöltött jelentkezési laphoz, továbbá 900 ezer + áfa forinthoz köti. Egyéb felsőfokú végzettséget, netán Testnevelési Egyetem-i diplomát nem kér.

Aki végigcsinálja a legalacsonyabb B-licenctől a legmagasabb Pro befejezéséig, annak 985 órányi tanfolyamot kell letudnia. Ezek egy része ugynevezett kontakt óra – ebből 60 százalék gyakorlat, 40 az elmélet -, a másik fele például egy-egy meccs, edzés helyszíni megnézése, elemzése, stb., kvázi házi feladat.

Azt mindenki döntse el maga, hogy egyéb képesítés hijján ez elegendő-e ahhoz, hogy mint egy-egy hétköznapi közép-, vagy felső vezető, akár nemzetközi szinten irányíts 40-50 embert. 

Ez a 122-fő az a zárt közösség, akiknek például nemrég a Budapest Honvéd közösségi oldalán hirdette az NB3-as, második számú csapat edzői állását. Ugyan az MLSZ itt már nem köti az ebet a karóhoz, de George F. Hemingway tulajdonos mégis kikötötte, csak UEFA Pro diplomás végzettségű szakember jöhet szóba. Ezzel kapásból kizárt több száz másik edzőt, de Gálhidi Györgyöt gyorsan “kiválasztotta”. Mintha nem ismerte volna személyesen…

Nem Gálhidire célozva, de tény: nem minden remek futballista alkalmas edzőnek, ahogy Széchy Tamás sem tudott úszni, mégis kitermelt egy-két olimpiai bajnokot.

Egészen hihetetlen a 122 edző legmagasabb szintre juttatásának különbözősége

Bicskei Bertalan, Kisteleki István és Varga Zoltán Európa legmagasabb szintűnek tartott labdarúgó edzői iskoláját, a kölni főiskolát végezték el. Őket automatikusan elfogadták Pro diplomás edzőknek, míg velük együtt a legelső fecskéket – Gellei Imre, Garami József, Mezey György, Verebes József, stb. – kvázi kitüntetésként, addigi munkájuk elismeréseként felvették, de végig kellett csinálják a tanfolyamokat. Ez így volt helyes.

Később az MLSZ elnöksége, a képzés vezetője, azaz Mezey György személyes javaslatára döntötte el, kit iskoláztat be. 2006-tól Kisteleki MLSZ-elnöksége alatt ugyan kivették az irányítást Mezey kezei közül, de többen állítják, Gyuri bácsi még a mai napig rajta tartja a kezét a képzés és legfőképp az elérhető edzői állások ütőerén.

Mezey György gyakran példálózik Dárdai Pállal, mint a magyar UEFA-licences edzőképzés “csúcstermékével”, de nyilvánvaló, a Hertha BSC-tréner kvalitásának vajmi kevés köze van az itthon magába szívott tudáshoz (Fotó: Europress Fotóügynökség)

2006-tól kötelező a felvételi vizsga is, amelyet az MLSZ Felnőttképzési Intézet Edzőképző Központja szervez. Többször előfordult azonban, hogy aktuális pozíciómegszerzéshez igazították a felvételt, ergo minden kurzus alatt akadtak olyan kivételezettek szép számmal, akiknek más kárára garantálni kellett a tanfolyami helyet.

A kiválasztás nem elsősorban teljesítmény- és főképp nem valós tudásalapú, hanem nagyrészt”sportpolitikai”, érdekmegközelítésű, és főképp üzleti alapú.

A tandíj a Pro diploma elvégzéséig összességében 1 800 000 Ft + áfa, ami rögvest szelektál. Azok juthatnak be, akik addig is a labdarúgás-hierarchia csúcsán, vagy a csúcs közelében tartózkodtak, ergo anyagilag, egzisztenciálisan is megengedhetik maguknak.

Mindezekből adódik, hogy a rendszer napjainkig erősen kontraszelektív módon működött.

Tizenkilenc év alatt hat vezetőt fogyasztott el az edzőképzés. Az utolsó, Szalai László – távozása óta gazdátlan a poszt – kinevezése után ugyan próbált keménykedni, kiszórni egy-két olyan edzőt, akinek a felvételi vizsgája nevetségesre sikeredett, de a hatalmi szó, a kapcsolatok rendre felülírták ezt.

Ezért is lehet, hogy az MLSZ edzőképzés legmagasabb szinten vajmi kevés esélyegyenlőségre utaló elemet tartalmaz.

Az MLSZ próbálja “Emelni a szintet”, továbbképzéseket szervez a már diplomával rendelkező edzőknek, de akik eddig nem juthattak szóhoz szinte egyöntetűen állítják,

a sógor-koma kapcsolatok mentén működő képzési rendszer alapjában gátja az alulról jövő tehetségek felszínre törésének.

A 126 magyar Pro licences edző listája, ahol tényleg nem lehet “alulról” próbálkozót találni:

7. Szalai Lászlónál végzett (2015 – 12 fő):
Dárdai Pál, Dobos Barna, Feczkó Tamás, Fórián Zsolt, Korolovszky György, Liszkay Dezső, Nikandish Hossein, Pacsi Bálint, Romanek János, Sallói István, Sárai György, Tóth Csaba

6. dr. Mezey Györgynél végzett, (2012 – 18 fő):
Baranya István, Bódog Tamás, Bozsik Péter, Brekk János, Détári Lajos, Horváth Ferenc, Horváth Károly, Kenyeres Imre, Kis László, Klement István, Lipcsei Péter, Máté Csaba, Mátyus János, Neumann Gábor, Szijjártó István, Tajti József ifjabb, Török László, Vincze István

5. Prukner László-Nagy Tamás kettősnél végzett (2010 – 27 fő):
Albert Flórián, Artner Tamás, Bekő Balázs, Benczés Miklós, Borgulya István, Buzás Attila, Csábi József, Gabala Krisztián Ferenc, Genzwein Ferenc dr., Herczeg András, Herédi Attila, Kondás Elemér, Lucsánszky Tamás, Mink Olivér, Nagy Sándor, Osztermájer Gábor, Pári Sándor, Pisont István, Révész Attila, Soós Imre, Szalai László, Tóth János, Tóth László Géza, Tuboly Frigyes, Uray Attila, Varga Károly, Véber György

4. Bicskei Bertalannál végzett (2008 – 24 fő):
Aczél Zoltán, Belvon Attila, Bene Ferenc, Botos Antal, Bücs Zsolt, Disztl László, Hegedűs Gábor, Hevesi Tamás, Jakab Elek, Kovács Szilveszter, Kozma István, Mészáros Ferenc, Mihalecz István ifjabb, Mózner János, Nagy Mihály, Ott József, Preisinger Sándor, Sisa Tibor, Teodoru Vaszilisz, Urbán Flórián, Urbányi István, Vass László, Végh Tibor, Zsivoczky-Pandel Gyula

3. dr. Mezey Györgynél végzett (2005 – 13 fő):
Csertői Aurél, Gálhidi György, Hámori György, Lengyel Ferenc, Lóczi István, Lőrincz Emil, Nagy Tamás, Őze Tibor András, Prukner László, Simon Antal, Supka Attila, Szepessy László, Tóth Bálint

2. dr. Mezey Györgynél végzett (2003 – 20 fő):
Bognár György, Dajka László, Gergely Károly, Keszei Ferenc, Kis Károly, Kiprich József, Mészöly Géza, Pajkos János, Pintér Attila, Pölöskei Gábor, Reszeli Soós István, Róth Antal, Rugovics Vendel, Simon Tibor, Szabó András, Szentes Lázár, Tamási Zsolt, Tornyi Barnabás, Vágó Attila, Várhidi Péter

1. dr. Mezey Györgynél végzett (2002 – 12 fő):
Both József, Csank János, Csongrádi Ferenc, Egervári Sándor, Garami József, Gellei Imre, Glázer Róbert, Komjáti András, Mezey György dr., Tajti József, Varga István, Verebes József

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.