A Real Madrid a manchesteri 0-0 után hazai pályán 1-0-ra verte a Cityt, így megismétlődhet a 2014-es finálé, az Atlético Madrid – Real Madrid BL-döntő. Ez a száraz tény.
Kicsit bővebben: az a csapat, amelyik két mérkőzés alatt nem képes bevenni ellenfele kapuját, az nem is érdemel továbbjutást. Márpedig a Manuel Pellegrini által vezetett Manchester City ezen a két, különösen a madridi meccsen harmatgyenge támadójátékot mutatott be.
Olyan gyengét, hogy az amúgy szintén visszafogott teljesítménnyel előrukkoló Real Madridnak egy Fernandón megpattanó Bale beadásból született gól is elegendő volt a döntőbe jutáshoz, más kérdés, legalább a madridiak próbálkoztak, helyzeteket dolgoztak ki, míg Agüero felé 180 perc alatt elvétve szállt a labda. Ezért nem értjük, miért mondta azt a mérkőzést követően a City-menedzser, hogy:
Csalódott vagyok a kiesés miatt, mert szoros mérkőzést vívtunk. A két csapat között szinte semmilyen különbség nem látszott. A gond a helyzetek kialakításával adódott, ám a Real is ezzel birkózott. A spanyoloknak sem volt sok gólszerzési lehetőségük.
Persze, az eredményt tekintve szorosnak is tűnhetett a mérkőzés.
Zinédine Zidane, a Real Madrid mestere sem állította, hogy sziporkázó játékkal győzték volna le ellenfelüket, de ettől még érthetően örült:
Szenvedtünk, de játékosaim megérdemelték a sikert, mert mindenki keményen dolgozott, és ez volt a siker kulcsa. Cristiano Ronaldón sem látszott meg a kihagyás. Elégedett lehetek.
Zidane elégedett lehet, de megelégedett semmiképp. Merthogy ez a teljesítmény, ez az ötletesnek ás átütő erejűnek semmiképp nem nevezhető támadójáték az ellen az Atlético ellen, amelyik kiejtette egymást követően a Barcelonát és a Bayern Münchent is a sorozatból, egészen biztosan nem lesz elegendő a döntőben.
