A kormány azon fáradozik, hogy a labdarúgásból élő cégek a labdarúgásba fordítsák vissza nyereségük egy részét
Fotó: hír24.hu
A Magyar Labdarúgó Szövetség a 2012/13-as szezon alatt több részletben összesen 2,71 milliárd forint televíziós jogdíjból (MTVA, sport tv) és szponzori bevételből (pl. OTP, mint az OTP Liga névadója) befolyó összeget osztott szét a tizenhat első osztályú klub között.
Ez a összeg tartalmazza továbbá a csapatonként 89,6 millió forintos normatív támogatást is. A magyar mércével számított jelentős üzleti alapú bevétel felosztásánál a szövetség figyelembe vette a tabellán elért helyezést, és a közvetített meccsek nézettségét is.
Ennek megfelelően a tavalyi bajnok Győri ETO jutott a legtöbb pénzhez, míg a legkevesebbet a kieső Eger kasszírozta.
Magyarországon szép lassan tisztul a labdarúgás – a szövetség mindent megtesz ezért. Egyes becslések szerint jelenleg a Videotonnak a legnagyobb a költségvetése, mintegy 10 millió euróból, azaz 3 milliárd forintból gazdálkodnak.
Innen nézve számukra a 210 millió forintos bevétel 7 százalékát teszi ki a költségvetésnek csupán. Ugyanakkor mondjuk a Kaposvár, az MTK vagy a Pápa, amely klubok az NB1 “koldusai”, szintén becslések szerint mindössze 250-350 millió forintból gazdálkodnak évente, így számukra a költségvetés több mint 50 százalékát fedezik ezek a bevételi források.
Még az is megeshet, hogy a közeljövőben egy ekkora költségvetéssel működő kis klubot teljes egészében lehet majd a labdarúgás által kitermelt forrásokból finanszírozni. De hogyan?
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis vasárnap a pfla.hu honlapnak úgy nyilatkozott: “Arra vártunk, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadta a Ház, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotnunk. Az MLSZ és a kormány ezen közösen dolgozik. Mire a parlament ősszel elkezdi a munkát, nyélbe üthetjük a megállapodást.”
Ergo végre valahára megvalósulhat az Magyarországon is, ami máshol évek óta alapvetés: a szerencsejátékkal foglalkozó cégek a labdarúgásért, mint általuk üzleti célokra felhasznált termékért kvázi jogdíjat fizetnek.
Ennek nagyságrendjét minimum akkora összegre tippeljük, mint amely jelenleg a televíziós bevételekből folyik be a szövetségbe. Így elérhető lesz az is, hogy a kisebb közönséggel, reklámértékkel, szponzorációs háttérrel rendelkező csapatok is legalább 300 millió forintnyi biztos, hagsúlyozottan üzelti alapú árbevétellel tervezhessenek, és rendelkezzenek már a bajnoki rajtot megelőzően.
Ha Kánaán nem is lesz, de kiszámítható, a bajnoki rajton sötét foltok nélküli, ergo valósan előre tervezhető klubköltségvetések lassan igen.
