Foci

A szenvedélyes Puskás-rajongó

Szöllősi György élete részévé vált az Aranycsapat. Könyvet írt Cziborról, Puskásról. Legutóbb Spanyolországból telepítette haza a teljes Puskás-hagyatékot.

Az ember azt gondolná, hogy az Aranycsapat elsősorban azoknak a szívügye, akik együtt nőttek fel és öregedtek meg a legendákkal, akiknek személyes élményként maradt meg egy-egy mérkőzés emlékezetükben. Ehhez képest Szöllősi György alig múlt 34 éves.

– Honnan ered az Aranycsapat iránti megszállottság?

– Azon túl, hogy, mint sok más srác én is imádtam a focit, és már gyerekkoromban mindent elolvastam az Aranycsapatról, ami hozzáférhető volt, a véletlenek összjátéka sodort az Aranycsapat mellé. Kemenczky Zoli barátomnak – már az egyetem alatt csoporttársam volt, majd évekig együtt dolgoztunk a Nemzeti Sportnál – távoli rokona Czibor Zoltán. Ő vetette fel a ’90-es évek végén, hogy lenne-e kedvem könyvet írni róla. Volt. 1997-ben jelent meg a könyv Czibor – Dribli az égig címmel.

– A Puskás-vonal ennek egyenes következménye?

– Annyira magával ragadott Czibor és csapattársai személyisége, történetei, hogy nem volt menekvés. Belesodródtam, s mivel a mai futballsztárok a kollégáimat jobban érdekelték, rám maradt a Nemzeti Sportnál a régi idők focija. 2004 vége felé született meg a kiadónál a döntés, hogy kellene egy Puskás-könyv. Nem az én ötletem volt, de testhezálló.

– A kétezres évek előtt vagy három könyv, és film is megjelent Puskásról. Mégis látta értelmét?

– Ismertem az összes kiadványt, van közöttük több nagyszerű, és azt éreztem, hogy csak olyan könyvet szabad csinálni, ami mindegyiknél többet ad. Mást szerettem volna, exkluzív anyagokkal, eddig nem leírt történetekkel, külföldi képekkel, információkkal. Talán ez sikerült is, bár a most hazahozott Puskás hagyaték bármelyik ládájában kis túlzással több információ rejlik, mint a könyv egészében.

– Igaz az a hír, hogy megjelenés előtt áll a könyv harmadik bővített kiadása?

– Igen. A „Puskásból” eddig közel tizenötezer példányt nyomtak és fogyott el, és volt egy olcsó, kivonatos verzió is, ami szintén nagy sikernek számított. A most készülő harmadik, bővített kiadás további mintegy nyolcvan fotóval, dokumentummal és tizenhat oldallal lesz több az öt éve megjelent második kiadásnál.

– Ezek már a most hazatelepített hagyaték részét képezik?

– Nem, óriási mennyiségről van szó, csak fotóból több ezer van, amit először digitalizálni szeretnénk, majd katalogizáljuk őket, akárcsak a többi relikviát. A 22 láda tartalmát folyamatosan dolgozzuk fel, és az érdekesebb kutatási eredményeket mindig közölni fogjuk a FourFourTwo magazinban. Arról azért szerencsére nincs szó, hogy az új anyagok ellentmondanának az eddigi kutatási eredményeknek, inkább árnyalják a képet, előkerülnek hiányzó mozaikkockák, de úgy érzem, a portrét a korábbi ismereteink alapján a könyvben nekem, és aztán a Puskás Hungary dokumentumfilmben Almási Tamásnak elég pontosan sikerült megrajzolnia.

– Létezett egy nagyjátékfilmterv is, aminek szintén ön a szakértője.

– A produkció két-, ha úgy tetszik, a könyvvel együtt háromlépcsős. A dokumentumfilm elkészült, és nyugodtan mondhatom, nagy hatást gyakorolt azokra, akik látták, olyanokra is, akiknek korábban semmit nem jelentett a Puskás név. A magyaroktól sajnos a sikerei csúcsán elvették Puskást, elhallgatták előlük a Real Madrid magyarjának dicsőségét . A nagyjátékfilmnek leghamarabb két-három éven belül lesz realitása. Mivel számos ország érdeklődését felkeltette, továbbá elvi és gazdasági okokból is ez a helyes út, ezért nemzetközi koprodukcióban gondolkozunk.

Szöllősi György – újságíró
Szöllősi György 1977. augusztus 5-én Budapesten született, a gimnáziumot a pesti piaristáknál, az egyetemet a Szegedi Egyetem budapesti tagozatán, kommunikáció szakon végezte el.
Tizennyolc éves korában jelent meg első cikke a Nemzeti Sportban, ahol több beosztásban, kisebb megszakításokkal 15 évig dolgozott, publikált. 1997-ben Czibor – Dribli az égig címmel könyvet írt az Aranycsapat balszélsőjének életútjáról. Sajtóreferense volt a 2004-es és a 2008-as Európa-bajnokság megrendezését célzó magyar pályázatnak. 2001-től két éven át vezette a Magyar Labdarúgó Szövetség sajtóosztályát, egyúttal a magyar válogatott sajtófőnöke volt, és dolgozott az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA) prágai és londoni Bajnokok Ligája mérkőzések helyszíni sajtófőnökeként. 2005-ben jelent meg Puskás című életrajzi könyve. 2006 óta a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója az idehaza tavaly tavasszal elindított FourFourTwo futballmagazin főszerkesztője. Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás-hagyaték hazahozatalát bejelentő keddi sajtótájékoztatón a magyar futball archívumának szánt Puskás Intézet létrehozására kérte fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik