– Kapitány úr, hogyan ébredt az utolsó Európa-bajnoki selejtező reggelén?
– Szokásom szerint korán keltem és már lefutottam a reggeli penzumomat.
– Futás közben érdekes és értékes gondolatok, ötletek fogalmazódnak meg az emberben.
– Valóban. A futásnak nemcsak fizikai, hanem lelki pozitívumai is vannak. Jómagam a 13-as számhoz ragaszkodom, ezért futok minden reggel 13 kört.
– Miért éppen 13?
– Az első 11 kört a kezdőcsapat 11 játékosáért futom. Ilyenkor a mérkőzés napján körönként és játékosonként végiggondolom, kinek milyen utolsó tanácsot szükséges adnom, kinek mire kell még felhívnom a figyelmét. A 12. kört a sérült játékosokért, a 13.-at a feleségemért és a családomért futom. Ha úgy tetszik ez az én imám!
– Ha ma este nyer a csapat 70 százalékos teljesítménnyel zár, amire időtlen idők óta nem volt példa.
– A jövőnk szempontjából nem az a fontos mit értünk el, hanem az, mit rontottunk el, és azon hogyan tudunk javítani. Ebből a szemszögből nézve, ha ma este nyerünk, az szép teljesítmény, de mi nem visszafelé szeretnénk nézni, hanem előre.
– És mit lát maga és a csapat előtt?
– Egyelőre egyetlen, de nagyon nehéz mérkőzést. Ez a finn csapat pénteken a svéd válogatott fölé nőtt játékban. Éppen ezért ma este igen komoly feladat előtt állunk.
