Sport
Hungary's Kristof Milak reacts after competing in a heat of the men's 100m butterfly during the swimming competition at the 2017 FINA World Championships in Budapest, on July 28, 2017.  / AFP PHOTO / FERENC ISZA

Megfejtettük a legújabb kori magyar úszósikerek titkát

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2017. 08. 30. 18:16

Elsöprő sikerrel zárult az indianapolisi junior úszó világbajnokság, amely története során eddig még aranyat, de érmet is alig nyertünk. Mi történt?
Korábban a témában:

A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) a kétezres évek elején jutott arra, hogy a felnőttek mögötti közvetlen utánpótlást is ideje lenne világszinten megmérettetni. 2006-ban, a brazíliai Rio de Janeiróban meg is rendezték az első junior vb-t, amelyet az idén augusztusig még négy követett. De bármilyen erős is a magyar úszás, a hatodik, indianapolisi világbajnokságig nem nyertünk aranyat. Érmet is csak elvétve: 2013-ban, Dubaiban Horváth Dávid és Szilágyi Liliána révén három ezüst termett, míg 2015-ben Sós Dániel egy ezüsttel tért haza Szingapúrból

Ám a magyar idő szerint hétfőn éjszaka befejeződő 6. FINA junior világbajnokságon öt arannyal lettünk gazdagabbak, mi több, a 17 év alatti lányok és 18 év alatti fiúk begyűjtöttek még nyolc ezüst-, és három bronzérmet is.

Elsöprő siker ez. Ha hozzátesszük, hogy a nemzetek éremtáblázatán az USA (12-13-7), Kanada (7-5-3) és Japán (6-4-6) mögött a negyedik – ha az olimpiai számokat nézzük második – helyen végeztünk, kiváltképp helytálló a jelző.

Ha az első öt világbajnokságon nem sok babér termett nekünk, most miért remekeltünk?

Az első három vb-n érmesünk, döntősünk sem volt. Nem is lehetett, lévén a már említett Rióba, a mexikói Montereybe, és a perui Limába el sem utazott a magyar küldöttség. A miértre kézenfekvő a válasz. A kétezres évek első évtizedében a magyar élsportot lélegeztetőgépre kötötték, értelemszerűen a világ másik felére még repülőjegyre sem jutott forrás.

A Jövő bajnokai:

A 2013-ban, Barcelonában benyújtott magyar és sikeres pályázat szerint 2017-ben junior úszó világbajnokság , míg 2021-ben felnőtt vizes vb lett volna Budapesten. De mint tudjuk a mexikói Guadalajara visszalépett, mi meg beugrottunk, a FINA csereberélt: két év alatt összedobtunk egy új uszodát, meg egy vizes vb-t, a junior vb pedig 2019-ben zajlik majd Budapesten.

A Jövő Bajnokai program 2013-ban élsport szinten azzal a céllal indult, hogy a 2017-es budapesti junior vb-re nagy létszámú, ütőképes fiatal csapatunk legyen, amely 2021-ben ugyancsak hazánkban, már a felnőtt vb-n remekel.

A fiatalok és edzőik jobb körülmények között, nyugodtabban, több edzőtáborba eljutva, de legfőképp kiszámíthatóbban készülhettek.

Ilyen szempontból a helyszín mindegy is, 2017 augusztusában nem Budapesten, hanem Indianapolisban igazolódtak a várakozások, lévén a tizennégy fős küldöttségből tizenegyen vettek részt a Jövő Bajnokai programban:

Barócsai Petra, Barta Márton, Bonecz Boglárka, Gyurinovics Fanni, Holló Balázs, Ilyés Laura Vanda, Juhász Janka, Késely Ajna, Lakatos Dávid, Márton Richárd, Milák Kristóf.

2011-ben azonban 16 olimpiai sportág támogatásával beindult a Kiemelt Sportágfejlesztési Program (KSF). A KSF-ben résztvevő szövetségek csak projekt alapon, értelmes pénzügyi terv, jövőkép mentén és szigorú elszámolást vállalva juthatnak forráshoz.

Az úszószövetség válasza e kihívásra a 2013-ban induló Jövő Bajnokai programban öltött testet. Az elmúlt négy évben a tizennégy fős indianapolisi keretből tizenegy úszónk élvezte mindennek a hatását (lásd keretes írásunkat).

Úszáshoz víz is kell

Másfelől miközben a stadionrekonstrukciós program elköltött minden fillér nagyító alá kerül és értelmes vita sincs a kérdésről, addig az elmúlt évtizedben szép csendben, mindenfajta vita nélkül tucatnyi uszodát adtak át országszerte.

Ma már kifogástalan 50 méteres versenymedence áll például a miskolciak, a hódmezővásárhelyiek, a debreceniek, az érdiek, a budaörsiek, a győriek rendelkezésére. Szintén 2013-as évhez köthető az az országos uszodaépítési program beindulása is, amely évente 3-3 milliárd forintot szán tanuszodák építésére is. (Ezekben tanmedencékben a jövő bajnokai tanulhatnak meg úszni, legfeljebb az ott tempózó gyerkőcök még nem tudják, hogy néhányan közülük valóban azok lesznek.)

Korábban budapesti központtal 2-3 szakmai műhelyben összpontosultak az ország tehetségei. A legjobb példa erre Risztov Éva, akinek 2001-ben, 15 évesen saját bevallása szerint is azért kellett  Budapestre költöznie Hódmezővásárhelyről, mert akkor még a város nem rendelkezett olyan uszodával, amelyben nemzetközi szintű edzésmunkát lehetett volna végezni.

A 4 x 400-as gyorsváltó fantasztikus sikere Indianapolisban

Az új uszodák és önkormányzataik felszippantották az eddig háttérbe szoruló edzőket, akik élve a lehetőséggel bebizonyították, nem csak a Széchy Tamás, Turi György, vagy Széles Sándor-módszer létezik, működőképesek lehetnek más sikerek edzéselméletek is.

A 21. század élsportjában alapvetés: megfelelő forrás és pénzügyi kiszámíthatóság, rövid-közép-hosszútávú tervszerűség, sportági eszköz és infrastrukturális feltételrendszer, magas szintű orvosi-tudományos háttér, kvalifikált edzői szaktudás, tehetségkiválasztás és gondozás, következetes munka nélkül nem lehet nemzetközi szinten is jegyzett eredményt elérni.

Igaz az is, a világ fejlettebb felén évtizedek óta áll együtt a fenti feltételrendszer, ott is szaktekintélyek dolgoznak alázatos fiatalokkal, így garancia nincs a sikerre. Azonban az úszók – de példálózhatnánk a vívókkal is – bebizonyították, ha minden együtt áll, úgy többnyire az eredmény sem marad el.

Kiemelt kép: AFP/Isza Ferenc 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.