Sport

Kézilabda Final Four: Bakony az én Párizsom

Egri Viktor
Egri Viktor

2017. 06. 02. 18:15

Egyöntetű állítások szerint a PSG a leggazdagabb kézilabdaklub a világon. Pedig dehogy. Íme a bizonyíték, hogy a Veszprém pénzügyileg veri a PSG-t.

Jelenleg a PSG a leggazdagabb kézilabdaklub a világon

– ez a félmondat az elsők között szerepelt Xavi Sabaté, a Telekom Veszprém edzőjének reagálásában, arra a hírre, hogy a francia sztárcsapat lesz együttese ellenfele a kézilabda Final Four szombati elődöntőjében.

A folytatásban erre az állítására alapozva állapította meg a tréner, hogy a francia gárda a favorit. Ez persze a teher lerázása és az esetleges kudarc elhárítása szempontjából érthető megközelítés.

Ki hinné, de még a gazdagság is relatív?

Annak, hogy adott sportágban melyik klub mennyire gazdag, léteznek különböző, egymással nehezen összevethető formái. Ki van irigylésre méltóbb helyzetben:

  • az aki állandó lakhely hiányában jelentős jövedelme nagy részét albérletre költi és csak a többiből fordít magára (PSG),
  • vagy aki csillogó baráti kvartélyban kap szabad szállást és minden pénze a számára fontos dolgokra marad (Veszprém)?

Mielőtt ezt a kérdést kapkodva megválaszolnánk, azt sem árt leszögezni, hogy a PSG költségvetéséről (és egyébként a világ élcsapatainak többségéről) pontos adatok állnak rendelkezésre, míg a magyar együttesekről csak a hivatalos gazdasági oldalakon fellelhető éves pénzügyi beszámolók nem szezononként, hanem pénzügyi években „gondolkodnak”, így az összevetés nem egyszerű.

A PSG Handballt a valaha volt legnagyobb büdzséjű kézilabda együttesként emlegetik. A szezon előtt a többi francia csapattal együtt nyilvánosságra hozott költségvetési számai alapján 17,4 millió euróból gazdálkodik. A többi – ismert méretű – európai óriással szemben ijesztő a fölénye. Mellette a magasan legnagyobbra nőtt német csapat, a THW Kiel 9,5 milliós, de a Barcelona 8,8 milliós éves ráfordítása is kerti törpe komolyságú.

A Vecernji nevű, jól értesült horvát lap 12 millióra taksálta egy írásában a Telekom Veszprém szezonbeli büdzséjét, a másik keleti gigászét, a Vardarét pedig tízre. Egyiket sem tudhatjuk biztosan, az viszont a pár napja megjelent 2016-os egyszerűsített elektronikus beszámolóból kiderül, hogy

a bakonyiak 2016-ban 3,1 milliárd forintot költöttek (10 millió eurót).

A játékosok fizetése terén a Veszprém a párizsiak egyetlen igazi ellenfele, sőt

Az európai élcsapatok közül eddig csak a PSG-től nem tudott gyémántot rabolni a magyar együttes, de a párizsiak – a legalább annyira engedett, mint csábított – Császár Gáboron kívül sem voltak képesek Veszprémből játékost igazolni.

A Barcelonától a csapatkapitány Nagy László elcsábítása éppen akkor, amikor a helyi sajtó szerint élete végéig szóló kontraktust ajánlottak neki, csak a kezdet volt. Eric Masip a katalán csapat technikai vezetője, akkor azt mondta:

Nagy a pénz miatt választotta a Veszprémet, ahol a világ legjobban kereső játékosa lesz.

Veszprém, 2017. április 22.
A veszprémi Nagy László (b) és a francia Michael Guigou a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjében játszott Telekom Veszprém - Montpellier HB mérkőzésen a Veszprém Arénában 2017. április 22-én.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Nagy László – nagy erősség (Fotó: MTI / Bodnár Boglárka)

A Veszprém azóta megszabadította a THW Kielt és izlandi edzőjét Alfred Gislasont – Ilics és Zeitz után – a legtöbbre tartott játékosától, Aaron Palmarssontól is, akinek a pletykák szerint a valaha volt legnagyobb kieli fizetést is hiába ajánlotta a honfitárs mester. A királynék városa ügyesebben csábította.

A magyar együttes a három évvel ezelőtti BL győztes Flensburg-Handewitttől pont most nyáron hozza el az első számú embert, a trénert, Ljubomir Vranjest. A német internetes felületeken egymillió eurós kivásárlási árat emlegetnek, de egy interjúban maga, az akkor még csak csábított edző is elmondta, drága volt, mert a 2020-ig tartó szerződésből vásárolták ki. Edzőért kézilabdacsapat még nem kapott megközelítően sem ennyi pénzt. Hogy a Veszprém mennyit állt ebből, az nem világos, hiszen a Magyar Kézilabda Szövetség is beszállhatott a vásárlásba, miután Vranjes szezon végétől szövetségi kapitány is lesz.

Előző nyáron a Veszprém a Vardarral is vetélkedett egy játékos kegyeiért. Blagotinsek a szakmailag nagyobb lehetőséget, állandó biztos játékot kínáló macedón ajánlat helyett választotta – szakmai berkekben hallhatóak alapján – anyagi okok miatt a harmadik számú  veszprémi beálló marginális szerepét.

A legjobban kereső kézilabdázó ezzel együtt is a PSG-t erősíti. Nikola Karabaticnak hívják. 90 ezer euró a havi bére a francia sajtó szerint.

Az imént leírtakhoz képest, nem lesz meglepetés, de – a csapat építése és értéke szempontjából legfontosabbnak tekinthető személyi ráfordításokat nézve – a Veszprém a PSG egyetlen vetélytársa, sőt ha ezek kézzel fogható értékét nézzük, előtte jár.

Párizs, 2017. január 29.
A francia Nikola Karabatic a franciaországi férfi kézilabda-világbajnokság Franciaország-Norvégia döntő mérkőzésén Párizsban 2017. január 29-én.  (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)
Az csak adószabály kérdésének tűnik, hogy valóban Nikola Karabatic e a világ legjobban fizetett kézilabdázója (Fotó: MTI / EPA / Christophe Petit Tesson)

A speciális magyar matek veri a franciát

Az éves pénzügyi beszámolók alapján a személyi jellegű ráfordítás a 2013-as 374 millióról (nem teljes évre vonatkozó adat) 2016-ra majdnem 2,4 milliárdra (!) emelkedett a veszprémi csapatnál. A magyar együttesneks ráadásul igazi versenyelőnye is akad gazdasági téren a PSG-vel szemben.

Hatalmas a veszteség Veszprémben

A 2016-17-es kézilabdaszezonban a 2016-os általános üzleti évet záró egyszerűsített éves beszámolóban szereplő 2,377 milliárdos személyi jellegű ráfordításnál biztosan nagyobb összeget fizetett ki játékosainak a Veszprém, ugyanis az éves alapú elszámolásban csak nagyjából fél évig szerepel az a plusz kifizetés, amit a nyári átigazolási időszakban történt változások jelentenek. Távozott Zeitz, de érkezett Gajic, Blagotinsek, Kopljar, Ancsin, Aflitulin, Milosevics, Ligetvári, míg sok magyar fiatal kölcsönből került vissza az együtteshez. Ezekkel a változásokkal szezon szerinti elszámolásban pár száz millió forinttal még tovább emelkedett a bérkeret. A napokban megjelent beszámoló a rendkívül magas kifizetések mellett más érdekességeket is tartalmaz. A Veszprém Handball Team Zrt. rövidlejáratú kötelezettségei csaknem 1,8 milliárd forintot tesznek ki, azaz ennyi az egy éven belül visszafizetendő adóssága, miközben a 2016-os év eredménye több mint 566 millió forintos veszteség volt. A magyar társaság nyilvánvaló licencszerzési nehézségekbe ütközne, ha ezekkel a gazdasági mutatókkal a Bundesligában vagy a Star Ligueben (a francia elsőosztályban) szeretne indulási jogot szerezni. Összehasonlításnak érdekes, hogy a második legnagyobb költségvetésű német klub, a Flensbugr egy évben annyi pénzből gazdálkodik, mint amennyi a Telekom Veszprém adóssága.

A magyar állam az évtized eleje óta lehetővé teszi az ekhós adózási formát a sportolók esetében. Az alkalmazotti nettóra rakodó összesített teher – a normál adózás alá eső résszel együtt – az összeg nagyságától is függ, de a szakmák többségénél lényegesen előnyösebb feltételeket kínál a teljes kiadás/nettó bér arányban.

Ennek jelentősége nem hanyagolható el, hiszen a játékosokat szerződéskötéskor az érdekli, mennyi kerül a számlára, ezért nettó összegről tárgyalnak, így a mindenkori klubot terheli az adó, így a teljes kiadás. Ezek alapján a Veszprém Handball Team Zrt. körülbelül

1,6 milliárd forint nettó bért fizet ki a csapatnak, ami több mint 5 millió euró.

Ebben persze a klub egyéb alkalmazottainak bérezése is benne van, de az a sportszakmai fizetésekhez képest elhanyagolható tétel. Az összegbe az utánpótlásképzésben részt vevő szakemberek pénze is beleeshet, ami szintén nem lehet igazán számottevő, kivéve, ha a felnőtt csapatnál is állásban lévőket fizetik így ki, tíz százalékos önrésszel taotámogatásból

Ezzel szemben a francia állami költségvetés nem áldoz bevételeiből a profi sport oltárán, az egyesületeknek majdnem ezer euróba kerül a játékos kezébe jutó 450 euró. A PSG cirka tízmillió eurót fordít bérre, amiből 5,4 millió a kézilabdázók bruttó fizetése a többi a kifizetőt terhelő adó és járulék.

Az 5,4 millióból még legalább 20 százalékot a sportolónak kell befizetnie év végén személyi jövedelem adóként, a végére tehát a hatalmas ráfordításból csak 4,3 millió elkölthető euró marad a keret tagjainál. Nikola Karabaticra fordítva: a világ legjobban fizetett játékosa majdnem kétmillió euróba kerül a klubjának, amiből viszont csak 860 ezer az övé.

Ettől az összegtől már nem marad el sokkal Nagy László 800 ezer euróra, 240 millió forintra taksált éves nettó fizetése sem.

Csapatszinten viszont a veszprémiek egyértelműen előnyben vannak: 5 millió elkölthető euró marad náluk – a munkatársakkal együtt –, a csóró párizsiak kevesebb mint négy és fél milliójával szemben. Ha egy főre számítjuk ki az átlagot, akkor a francia alkalmazottak mégis boldogabbak lehetnek, hiszen ott csak 17 tagú keretet kell fizetni a rendelkezésre álló büdzséből.

A francia klubokat szigorú szabályokkal tartják kordában

Franciaországban a szövetség és az LNH, azaz a profi liga szabályai szerint a csapatok csak költségvetésük maximált részét költhetik bérre. Ezen felül például előírt kötelezettségeket kell teljesíteniük marketing és kommunikációs tevékenység terén (ez a liga jól felfogott érdeke saját és csapatai népszerűsítése érdekében). A párizsiak 17,4 milliós költségvetésében ráadásul a Coubertin-csarnok felújítására tervezett nagyobb összeg és a cseppet sem olcsó párizsi csarnokbérlések tétele is szerepel.

A főösszegeket nézve ezért is tűnhetnek kiemelkedőnek a világvárosi klub lehetőségei. A katari tulajdonos a sajátját és a klub bevételeit költi, csapata csak 200 ezer eurónyi (60 millió forint) támogatást kap az önkormányzattól.

A Veszprém ezzel szemben a 2016-17-es szezonban 1,423 milliárd forint társaságiadó-támogatást (az állam a sportszervezetek javára mond le róla), és 600 millió forint Szerencsejáték Zrt.-től kapott összeget köszönhet közvetve a költségvetés jóindulatának. A veszprémi bérkifizetéseket az állam tehát szemben a franciával és egyéb nyugat-európai klubokkal nem csak az ekhóval, a kedvezményes személyi jövedelemadóval, hanem a tao rendszerével és állami vállalatok szponzorációjával is segíti.

Szeged, 2017. május 24.
Cristian Ugalde, a Telekom Veszprém játékosa a MOL-Pick Szeged - Telekom Veszprém férfi kézilabda bajnoki döntõ visszavágó mérkõzésen Szegeden 2017. május 24-én. A Telekom Veszprém ugyan 30-27-re kikapott a MOL-Pick Szeged otthonában az NB I döntõjének visszavágóján, de 50-47-es összesítéssel megnyerte a párharcot és megvédte címét.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Cristian Ugalde a bajnoki döntőn is jól húzta a Telekom Veszprém szekerét (Fotó: MTI / Ujvári Sándor)

A kifizetések hatékonysága megint más kérdés

A Veszprém ebben a szezonban eleve harminc játékossal számolt. A SEHA-ligába pontosan ennyit nevezett, a magyar bajnokságba 37-et.

Ez a létszám eddig elképzelhetetlennek tűnt a világ bármely kézilabda csapatánál.

A szezon második SEHA-meccsét a veszprémiek a Metalurg Szkopje ellen játszották. A kisebbik fővárosi macedón csapat edzője, az olimpiai bajnok, Lino Cervar akkor azt mondta: „érdekes kísérlet” a magyar együttes hatalmas kerete.

Ezt a próbálkozást a példátlanul magas meccsszám indokolta. Azt pedig a magyar bajnokság alapszakaszának aranyfoggal csábító mosolya. Az MKSZ ugyanis az NB1 első fázisától szerette volna itthon (is) látni a Veszprémet, amelynek közben élő elkötelezettsége (és bimbózó gazdasági viszonya is) volt a SEHA-ligával is.

A Szerencsejáték Zrt. azzal a feltétellel állt be a magyar bajnokság szponzorai élére, hogyha abban a Veszprém is szerepel, a veszprémieket pedig a már említett 600 millió forint körüli támogatással kecsegtette az állami cég. Az anyagi vonzerőn kívül az országos bajnokságon keresztül kiadható BL-indulási pozíció zsaroló ereje is belekényszerítette a Balaton-felvidékieket a magyar pontvadászat végigjátszásába.

Az előreláthatólag nagyjából 70 meccshez (tényleg annyi lesz) valóban több játékosra volt szükség, de, hogy

  •  játékoslétszámot miért duzzasztották a szükségesnél is nagyobbra,
  • hogy a szerződéskötésekkor miért nem egyeztettek a vezetőedzővel,
  • esetleg, hogy ha mégis Sabate kívánságára történtek az igazolások, a tréner miért nem élt a kispad végtelen hosszúsága kínálta lehetőséggel,

az mind, mind releváns kérdés.

Az semmiképp sem szerencsés, hogy a szezon előtt kinevezett sportigazgató Eklemovics Nikola és társasága által patronált játékosok ekkora mennyiségben és ennyire kihasználatlanul tűntek fel a csapatban.

A hozzá és üzlettársához Andrej Golicshoz köthető kézilabdázók legalább nyolcan vannak-voltak a szezonban Veszprémben, ráadásul öten előző nyáron, gyakorlatilag Eklemoviccsal együtt érkeztek. A rejtélyes okokból szerződtetett Aflitulin és Milosevics marginális szereplőnek is nehezen nevezhetők, ráadásul a magyar fiatalok számára is könnyen megoldható feladatokat kaptak.

Nem veszi jól ki magát az sem, hogy GajiccsalBlagotinsekkel, a szintén figyelmen kívül hagyott Kopljarral együtt, számos játékos béréből a klub játékospolitikáért felelős emberének érdekeltségi köre kap 12-13 százalékos jutalékot.

A számok azt mutatják, a gazdagság relativitása is relatív. A PSG nagyobb költségvetéséből, kisebb anyagi vonzerővel rendelkezik ugyan, de azt a jelek szerint nagyobb hatékonysággal költi el, mint a Veszprém.

Ha úgy vesszük a kézilabda két, teljesen más felépítésű gazdasági gigásza csap össze szombaton a kölni Final Four első elődöntőjében, de a PSG Handball bizonyos szempontból nem gazdagabb és nem nagyobb klub, mint a Veszprém. Nem gazdasági lehetőségei miatt győzte le ebben a BL-évadban kétszer is Zvonimir Serdarušić Sabatét, hanem azért, mert ott talán már nem elsősorban a pénz számít.

FÉRFI KÉZILABDA BL, NÉGYES DÖNTŐ (KÖLN)

ELŐDÖNTŐ

TELEKOM VESZPRÉM–PSG
június 3 15.15, Tv: Sport1

Vardar Szkopje (macedón)–Barcelona (spanyol)
június 3, 18.00, Tv: Sport1

HELYOSZTÓK
a 3. helyért: június 4., 15.15, Tv: Sport1
döntő: június 4., 18.00, Tv: Sport1

Az utóbbi tíz kiírás győztese:
2007: THW Kiel (német)
2008: Ciudad Real (spanyol)
2009: Ciudad Real
2010: THW Kiel
2011: Barcelona (spanyol)
2012: THW Kiel
2013: HSV Hamburg (német)
2014: Flensburg-Handewitt (német)
2015: Barcelona
2016: Vive Tauron Kielce (lengyel)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.