Sport

Vannak, akik azt mondják, kicsi lesz az új Illovszky-stadion

Szerdán beszámoltunk róla, a Vasas Sport Club eladta az élvonalbeli labdarúgócsapatot működtető Vasas Futball Kft. tulajdonrészének 99 százalékát az eddigi főtámogató, Jámbor János cégének.

Mindeközben eltűnt az Illovszky-stadion, lévén a klub novemberben megkezdte a régi lelátók bontását, ergo az új, 5000 férőhelyes stadion építését, amely a tervek szerint legkésőbb a 2018/19-es évad kezdetére épül meg.

Valóban minden a terveink szerint zajlik. Továbbra is tarthatónak látszik, hogy február második felére befejeződjék a bontás, és március végén megkezdődjön az építkezés

– fogalmazott Markovits László klubelnök a klub honlapján. Úgy tudjuk, a szurkolók egy csoportja nehezményezi, hogy “csak” 5000 férőhelyes lesz a stadion.

Mivel a stadion nem piaci alapon épül, és nem is tartható fenn ekképpen, megfelelő mértékletességgel kell bánnunk a támogatással. Persze labdarúgóink mostani eredményességét látva, és bízva a jövőbeni sikereikben, meg tudom érteni azokat a szurkolókat, akik ennél nagyobb stadiont szeretnének. Viszont az elmúlt évtizedeket és a jelenlegi nézőszámokat – akár az ingyenes Fáy utcai búcsúmeccsét – figyelembe véve az ötezres kapacitás a realitás. Ha elérjük azt, hogy minden meccsünkön telt ház lesz, a szurkolók kétharmada pedig éves bérletet vásárol, és kinőjük a stadiont, akkor majd gondolkozhatunk az átalakításon.

– fogalmazott az egykori kiváló teniszező és azt kell mondjuk, igaza van. Különösen, ha figyelembe véve a környező országok átlagos nézőszámait is, amelyek szintén nem érik el, vagy alig haladják meg a 3000 fő/meccs átlagot.

vasassc.hu
Markovits László Forrás: vasassc.hu

 

A klubelnök a labdarúgó-stadionon kívül kitért a magyar sport általános helyzetére.

A pozitív változásoktól függetlenül a mai sport legnagyobb problémáinak egyike a megfelelő vezetők és szakemberek hiánya. Ez mindenekelőtt abból ered, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekben nem volt megfelelő mértékű sportfinanszírozás, így a sportvezetők, szakemberek többsége másod – vagy harmadállásban tevékenykedett. Az önképzésre és a szakemberek fejlesztésére pedig nem maradt elég idő, pénz és energia. A budapesti olimpia a magyar szakemberhiányt is orvosolni tudná, beteljesítve azt a folyamatot, amely a Testnevelési Egyetem vezetésének elgondolása szerint kezdődött.

Markovits a Hosszú Katinka jelenségről, az egyes sportolók véleményvezérré válásáról is elmondta a véleményét:

A sportolók kulcsszerepe megkérdőjelezhetetlen, elsősorban rajtuk és az őket felkészítő szakembereken múlnak a sportsikerek. Kétségtelen azonban a sportszervezeti háttér fontossága is; az üzlet kirakatában a legszebb ruhát látjuk, de közben a háttérben rengetegen dolgoznak azon, hogy a kiállított produktum megfelelően mutasson. Mindenkit meg kell becsülni, de fontos, hogy az érintettek a saját területükön, a maguk feladatánál maradjanak. Nem tartom szerencsésnek, ha a sportolók szabják a feltételeket, ahogyan azt sem, ha a vezetőket kizárólag személyes ambícióik vezérlik, pláne úgy, hogy nincs mögöttük objektív teljesítmény.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik