Sport

Dr. Gyarmati Andrea: Karácsonyi emlék

Gyarmati Andrea
Gyarmati Andrea

Úszó-dokinéni. 2016. 12. 24. 10:00

December 24-e. A fa már feldíszítve. Terítve az asztal. A szoba különböző pontjain rendben állnak az ajándékok. Várjuk a Jézuskát, és családunk többi velünk ünneplő tagját.
Korábban a témában:

Finom illatok szállnak a levegőben. Szemben az utcán is elcsendesült már minden, autócsikorgás is elvétve hallható. Várjuk a Jézuskát.

Elragadtatva nézem gyerekem kicsi arcát, bizakodó tekintetét – izgalma szinte testet ölt.

Mikor jönnek már Nagypapáék, Anyuci? – kérdezi.

Nemsokára, kicsim, már elindultak!

Ez az ő világában azt is jelenti, a Jézuska is útban van már, nemsokára itt lesz. Még egyszer körbejárok. Minden a helyén, minden elkészült, pedig az idén – és az idén aztán még inkább, mint tavaly – egészen biztos voltam abban, hogy úgysem készülök el időre.

Furcsa – gondolom –, nem is vagyok fáradt. S ez minden
évben így van. Kellemes békesség van bennem.

Kisfiam „fegyelmezetten” türelmetlenkedik, hiszen ma igazán nem lehet „rosszalkodni”, mert ez elriasztja a Jézuskát! Jön-megy a szobák között, picit „kistakarózik” – bár már nagyfiú, és vár. Napok, hetek óta vár, és készülődik a Nagy Napra, ami végre itt van már, csak
néhány perc, és találkozni fog Jézuskával. Csöngő, Anyuék, család, elrendeződünk.

Menj ki, szívem, Évával – majd csenget a Jézuska.
Gyertyák, lemez. Mennyből az angyal (vödör víz a helyén),
csillagszóró, gyufa.

Mehet? – kérdezi Édesapám. Bólintok. Tű a lemezre, gyertyagyújtás, és megszólal a jel, a kisharang. Fiam jön, óvatosan lépked, kicsi kezét nagymamája kezében nyugtatva.

Piros rózsák az arcán, lelkesen énekel. A gyertyák fényében is látom, hiszen őt nézem – a csillogást a szemében. Vége a dalnak, és mégsem szalad az ajándékokhoz.

Mi, felnőttek állunk és figyeljük ezt a pici, belőlünk lett emberpalántát.

Nagy komolyan az ablakhoz lépked, útközben a kistakaró is a kezében, és pisze orrát az üveghez nyomva figyel.
A gyertyák égnek, állunk csendben, és várjuk, mi történik. Megfordul. Végigtekint rajtunk.

Láttam, az idén is láttam. Most még szebb volt, mint tavaly!

– mondja.

S mi mindannyian, akiket a sors szeszélye egy családba terelt, tudjuk: tényleg látta. Ő valóban látta elrepülni Jézuskát.

Ajándékbontás, vacsora – együtt vagyunk. Jó az este. Jó az ünnep. Évek telnek el, és a jelenet mindig ismétlődik. A fiam egyre nagyobb lesz, egyre nagyobb szeletet szel ki a való világból. Sok mindent megtanul. Lassan már tudja a realitásokat is, hogyan, miképp kerül a fa alá az ajándék.

Már maga is vásárol. Egyre inkább felnőtt. Mégis, már túl a kamaszkoron, a felnőttkor határán is minden évben az ablakhoz megy először, és kikémlel a messzeségbe. A kistakaró sajnos már nem tartozék.

Láttam, Anyu – fordul vissza –, láttam! S huncut szeme rám villan: ugye, tudod?

Igen, szívem, tudom. És kívánom, lásd is mindig. Lásd egész életedben megvalósulni az álmaidat. Álmodj, és valósítsd meg őket, és járj sikerrel!

Boldog Karácsonyt, kisfiam! Boldog mindennapokat,
drágám!

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.