Sport

Hoki-vb: A magyar válogatottnak helye van a világelitben

24.hu
24.hu

2016. 05. 18. 07:58

Magyarország felkerült a nemzetközi hokitérképre. És ha így folytatja, nem fog lekerülni onnan.
Korábban a témában:

Miután az utolsó csoportmeccsén 4-2-re kikapott a magyar jégkorong-válogatott Németországtól, a francia-fehérorosz meccsen múlt a bennmaradásunk. Hiába vártuk azonban a gallok győzelmét a rendes játékidőben, Fehéroroszország összekapta magát, amikor igazán égett a ház, 3-0-ra nyertek, ők menekültek meg, a mieink pedig búcsúztak.

Persze most csalódottak vagyunk, mert nagyon közel voltunk a bennmaradáshoz. De nem szabad elkeseredni.

Merthogy tulajdonképpen azért vagyunk szomorúak, ami miatt inkább örülnünk kéne. Hogy majdnem megvolt. Egy karnyújtásnyira volt a csapat a bennmaradástól. De még ennél is fontosabb, hogy megérdemelte volna. Benne volt a német meccsben, hogy ne a franciák kezébe kerüljön a sorsunk, akiknél két nappal pihentebbek és sokkal éhesebbek voltak a fehéroroszok.

Sofron István három gólt szerzett, ő volt ezzel a legeredményesebb magyar csatár Fotó: Europress Fotóügynökség

Fájó, hogy jövőre újra a divízió I-ben harcolnak hokisaink, de közben ki ne írta volna alá ezt a vébéeredményt és teljesítményt két hete? Elképesztően nagyot fejlődött a magyar jégkorong az elmúlt években. 2014-ben például a pesszimistábbak attól féltették a csapatot, hogy kiesünk a divízió I/A-ból, Dél-Koreában csak ötödikek voltunk. Tavaly Krakkóban pedig már kiharcoltuk a feljutást, most meg az utolsó pillanatig versenyben voltunk. A legjobbak között.

Ráadásul milyen játékkal! Az már önmagában is álomszerű volt, ahogy Kanada ellen tudták tartani magukat a fiúk, aztán jött a finnek elleni gól nélküli első 36 perc. Majd minderre koronaként a fehéroroszok elleni győzelem. Utólag nézve azt a meccset nem is értjük, hogy miért izgultuk végig és ordibáltuk magunkat rekedtre rajta, annyira szépen és magabiztosan játszottak. A németek elleni meccs már keserédesebb, de azt az 58. percig döntetlenre álló csatát is úgy bukták el, hogy nincs miért szégyenkezniük. És akkor még bosszankodunk, hogy ha a szlovákokat nem tiszteljük annyira, vagy ha franciák ellen jobban betartjuk a taktikát, esetleg az amerikaiak ellen jobban mennek a lábak.

A világ legjobbjai ellen sikerült maximálisan végrehajtani a szakmai stáb elképzeléseit, csapatként tudtunk kiemelkedőt nyújtani. Ez a pohár már nemcsak félig van tele, nem kell rózsaszín szemüveggel nézni a fiúkat, az elmúlt tíz napban látottakra maradéktalanul büszkék lehetünk, és lehetnek ők is.

Feltették Magyarországot a hokitérképre, méghozzá olyan felkiáltójellel, ami nem halványul el egyhamar.

Nem baj, hogy nem sikerült átugranunk pár lépcsőfokot, mert így is magasabbra jutottunk az elvárhatónál. A szurkoló, az újságíró, a bennünk élő gyerek persze mindig bravúrt, csodát vár a csapatától, főleg ha az olyan, amely rendszeresen szállítja azokat. Nem véletlenül hangzik el a magyar gólok után a táborból „még, még, még, még, még, ennyi nem elég”, azt kiabálják a fiúknak a jégre, ami bennük is zakatol. De ne vegyük el magunktól a történelmi siker és a 77 éves szünet utáni magyar elitvébés győzelem örömét, csak azért, mert nem lett még több a vége.

Vay Ádám nevét megjegyezte a hokis társadalom Fotó: Europress Fotóügynökség

És ne felejtsük el azt sem, hogy a magyar hoki jövője igazán biztató. Évről-évre újabb fiatalok verekszik be magukat a válogatottba, és meg is ragadnak ott. Mindig fel-felbukkan egy Erdély Csanád, egy Hári János, egy Sebők Balázs, egy Galló Vilmos, egy Rajna Miklós, egy  Stipsicz Bence, vagy épp megtanulja a világ Vay Ádám nevét. Ott vannak azok az idő közben rutinossá vált, magasan jegyzett bajnokságokban is bizonyított hokisaink is, mint a mostani vb-n kiemelkedőt nyújtó Sofron István és Bartalis István, illetve Vas János. És még sorolhatnánk, gyakorlatilag mindenkit meg lehetne említeni, aki az elmúlt években magára ölthette a válogatott mezét.

És természetesen ott vannak a magyar szurkolók, akikről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

A magyar sikerekről írva nem lehet elmenni az A csoportos vébé lelátóbeli sztárjai mellett sem szó nélkül. Ők már megértek a világ élvonalához, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Kanadai és amerikai kollégák áradoztak nekünk csillogó szemmel a csoportmeccsek alatt (és írtak róla terjedelmes cikket), hogy milyen elképesztő szurkolótábora van a magyaroknak, és hogy ők ilyet még nem is láttak. Vagy hallottak.

Nekik hála megismerhette a szentpétervári közönség a mélabús, könnyeket és libabőrt kiváltó magyar himnuszt. A könnyedebbre vágyók pedig barátkozhattak a Dolly Roll repertoárjából dallamokkal az Érik a szőlő népdallal és a Magyarország szó különböző hangnemben előadott változataival.

Az egész világ a csodájára járt a magyar szurkolásnak Fotó: MTI

Ami a folytatást illeti, van miért bizakodnunk. Kivételesen a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) is olyan döntést hozott évekkel ezelőtt, ami az olyan országok jégkorongját segíti, mint a miénk. 2011-ben még párhuzamosan zajlottak a divízió I küzdelmei, így volt két hasonlóan erős csoport, azok győztese jutott fel. Ez ugyanakkor magában hordozta azt, hogy az olyan kaliberű válogatottak, mint a magyar, évente egy-két igazán kiélezett meccset játszottak, egy rossz eredményen pedig el is úszott a feljutás reménye.

Aztán összefésülték a két csoportot, összekerültek a hasonló erősségű csapatok, így pedig már egyáltalán nem lehet biztosra megmondani, kik lesznek a feljutók az adott évben. Jövőre például a mieink Kazahsztánnal, Ausztriával, Lengyelországgal, Dél-Koreával és Ukrajnával küzdenek majd meg az első két hely valamelyikéért. Ember legyen a talpán, aki megmondja, melyik két ország örül majd jövőre.

A magyar jégkorong múltja megsüvegelendő. A jelene biztató. A jövője pedig kifejezetten szépnek tűnik. Bár most kiestünk, de előbb vagy utóbb visszatérünk. Tapasztaltabban, erősebben.

Pálfi Rita, Futó Csaba

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.