Sport

Űrcsarnokokban döntenek a hokinagyhatalmak

Május 4-én pénteken elkezdődik és május 20-ig tart a finn-svéd közös rendezésű A csoportos jégkorong-világbajnokság.

Már csak pár óra választ el minket a 76. vébétől, elsőként az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország csapata korcsolyázik ki a jégre, de már rögvest az első játéknapon hat mérkőzést rendeznek. A találkozókat két helyszínen, Helsinkiben és Stockholmban rendezik (csakúgy, mint jövőre), erről 2007-ben Moszkvában döntött a nemzetközi szövetség (IIHF). 1930 óta ez az első olyan torna, amelynek több ország ad otthont, akkor Svájc, Németország és Ausztria volt közösen a házigazda.

Ami a lebonyolítást illeti, végre változás állt be a torna menetében, ugyanis 2000 óta először nem lesz középszakasz, ami valljuk be csak elvétve, egy-egy mérkőzés erejéig hozott izgalmakat. Két nyolccsapatos csoportra osztották szét a 16-os mezőnyt, majd a körmérkőzések után a nyolcasok első négy helyezettje folytathatja a küzdelmeket a negyeddöntőben: a keresztbejátszásánál az első a negyedikkel, a második a harmadikkal találkozik. Érdekesség, hogy a torna első kilenc helyezettje automatikusan kvalifikálja magát a két év múlva esedékes szocsi téli olimpiára, a többieknek majd selejtezőn kell kiharcolniuk a részvételt.

Az A csoportos hoki-vb csoportbeosztása

Helsinki: Finnország, Kanada, Egyesült Államok, Svájc, Szlovákia, Fehéroroszország, Franciaország, Kazahsztán

Stockholm: Oroszország, Svédország, Csehország, Németország, Norvégia, Lettország, Dánia, Olaszország

Nekünk, magyaroknak is érdemes követni az eseményeket, ugyanis idén a kiesés elkerüléséért játszott kört sem rendezik meg, a két-két nyolcas utolsóként záró együttese automatikusan kipottyan a divízió I felsőházába (A csoport), ahol a magyar válogatott is található.

Ami az esélyeket illeti, ezúttal is a nagy hetesből, azaz Finnország, Svédország, Kanada, USA, Oroszország, Csehország, Szlovákia válogatottjából kerülhet ki a végső győztes. A legkevesebb pénzt – mint szinte mindig – ezúttal is a juharleveles ország végső sikere éri, ami nem is csoda, ugyanis Kanada bivalyerős kerettel, csupa NHL-es játékossal érkezett Európa északi régiójába, a gárda ugyanis feledtetné a tavalyi fiaskót, amikor is már a negyeddöntőben elvérzett a csapat. Finnország egyébként egy 25 éves átok megtörésére készül, ugyanis a rendező ország 1986 óta képtelen megnyerni az aranyat, ez legutóbb a Szovjetuniónak sikerült.

Egy kis kedvcsináló, a 2011-es döntő:

Az oroszoknál Pavel Dacjuk és Jevgenyij Malkin, a szlovákoknál a világ egyik legjobb hátvédjének tartott Zdeno Chara, a svédeknél Henrik Zetterberg, a cseheknél David Krejci, a címvédő finneknél pedig Kari Lehtonen a legismertebb név. Az erőviszonyokat még könnyedén átírhatja az, hogy mely csapatok esnek ki a tengerentúli profiliga (NHL) rájátszásából, és onnan mely játékosok csatlakoznak a világbajnokságon szereplő együttesekhez.

Hazánkban a meccseket a Sport TV műsorán nézhetjük meg, azonban aki kíváncsi a világbajnokság mind a 64 összecsapására, az az IIHF jóvoltából nem marad le semmiről, ugyanis a www.youtube.com/icehockey webcímen élőben adják az összes találkozót.

Pénteken tehát elrajtol a flúgos futam, mely május 20-án ér véget a helsinki Hartwall Arénában, ahol majd a döntőt (és a bronzmérkőzést is) játsszák.

A helyszínek

Mit ne mondjunk, a házigazdák rendesen kitettek magukért. A finn fővárosban található Hartwall Aréna és a stockholmi Ericsson Globe is igazi kis ékszerdoboz, ráadásul mindkettőbe bő 13 ezer néző fér be, vagyis a hangulatra minden bizonnyal nem lesz panasz. Ráadásul maguk a létesítmények is lenyűgözőek.

A Hartwall Arénát rekordidő alatt húzták fel (Forrás: wikipédia)

A Hartwall például két különlegességet rejt magában: az edzőpályát 20 méter mélyen a gránitba vájva alakították ki, míg a nézőtér felsőbb szintjeiről, egy sötétített üveg mögül akár szaunázás közben lehet nézni a meccseket – a finnek összekötötték a kellemeset a hasznossal. Egyébként az elmúlt évekbenn itt játszotta hazai meccseit a Jokerit Helsinki is, amely csapat a magyar válogatott kapus, Hetényi Zoltán munkaadója is.

A Globe egyedülálló a maga nemében (Forrás: wikipédia)

Mindeközben a Globe a világ legnagyobb félgömb alakú épülete, a csarnok belmagassága 85 méter, ami egy 28 emeletes ház magasságával vetekszik. 2010 óta már nem csak belül, hanem kívül is van látványosság, ugyanis a csarnok külső héjára egy sínrendszert szereltek fel, melyeken az utcaszintről az épület legmagasabb pontjára egy-egy 16 személyes, gömb alakú gondola megy fel, nem mindennapi kilátást biztosítva a turistáknak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik