Mizsér Attila (a képen balra, Fábián László mellett) édesapja tanácsára kezdett el öttusázni, aki szintén a sportágban dolgozott. A Los Angeles-i olimpián már éremesélyes lett volna írásunk főszereplője, ha a bojkott miatt a magyarok is részt vehettek volna az eseményen. Szöulban aztán kárpótolta az élet.
Tagja volt a győztes csapatnak (Fábián László, Martinek János mellett, Török Ferenc szövetségi kapitány irányításával), újabb négy év elteltével, Barcelonában pedig második lett egyéniben. Tizenhárom felnőtt világ- és Európa-bajnoki érme közül hét volt arany. Az öttusától 1994-ben vett búcsút.
“Összességében azt mondhatom, sokat kaptam az öttusától: rengeteg élményt, utazásokat, megismertem a világot, megtanultam kezelni a siker és a kudarc szélsőségei között zajló életet. Mindig is gondolkodó típus voltam, sokat elemeztem a történéseket, ezáltal mindent megtanultam az életről, amit csak lehetett” – értékelte karrierjét Mizsér Attila.
“Erre persze csak később jöttem rá, akkor csupán sejtettem. Sokszor mondják, hogy a sportolók burokban élnek, én ezt cáfolom. Ha valaki figyelmes, mindent megtanulhat a pályafutása alatt. Ha egyszer már megoldottál nehézségeket nagyon fontos pillanatokban, akkor később könnyebben megy a kudarcok feldolgozása” – tekintett vissza az egykori klasszis.
Mizsér Attila négy lány és egy fiú gyermek édesapja. Bankos kollégáival amatőr zenekarban játszik.
