„Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik.” Hajós Alfréd egyik mottója bármelyikünk számára példamutató intelem lehet.
A magyar sportélet kiemelkedő alakja 1878. február 1-jén született Guttmann Arnold néven, Budapesten. A Műegyetemen szerzett építész diplomát, de életének első részét nem az építészet, hanem a sport töltötte ki.
1895-ben elindult a nem hivatalos úszó Eb-n, és ott két aranyat is nyert Bécsben, ezért lehetett az 1896-os olimpián azon hét magyar sportoló egyike volt, akik nemzetünket képviselték. S, ha már ott volt, a 100 méteres és az 1200 méteres úszást is megnyerte, ő Magyarország első olimpiai bajnoka.
Az első újkori olimpa Athénban – emlékképek:
Az úszószámokat április 11-én, a Pireuszi-öböl hideg vízében rendezték. A 20 indulót gőzösök szállították ki az öböl közepén fekvő 100 méteres versenypálya rajtjához. Hajós végig vezetve nyerte meg a számot. A versenybíróság hajóján maga a trónörökös vonta föl a főárbocra a magyar zászlót, amelyet egyébként Hajós Alfréd vitt magával Budapestről.
Az eredményhirdetéskor az athéni zenészek az osztrák himnuszt kezdték játszani. A jelenlévő magyarok azonban leállíttatták és eljátszatták a magyart.
Egy órával később Hajós az ellenkezéseket figyelmen kívül hagyva, elindult az 1200 méteres távon. Hajós még be sem ért a célba, amikor már felvonták a magyar zászlót. A verseny másnapján a görög lapok Hajós Alfrédet, mint a „magyar delfint” emlegették.
Az athéni atléták:
Hajós remek focista volt, 1898 és 1904-ben a BTC-ben focizott (kétszeres bajnok), és ott volt a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén a kezdőcsapatban. Később játékvezetéssel foglalkozott, de volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya is két meccs erejéig 1906-ban.
Ha nem lett volna sportoló, építészként is bőven bekerült volna a magyar történelem aranylapjai közé. Először Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott (a szecesszió állt hozzá közel).
Olyan épületek fűződnek a nevéhez, mint a debreceni Bika Szálló, a margitszigeti fedett uszoda, a Újpest Megyeri úti stadionja (ez a legnagyobb építészeti terve), a Millenáris Sportpálya, a miskolci, a szegedi, a pápai, a kaposvári sporttelep, a debreceni Lőcsey Gimnázium, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium.
1924-ben a Budapesti Stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián.
1955. november 12-én halt meg Budapesten. Emlékét őrzi több más szervezet után mellett a Hajós Alfréd Társaság.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Hajós Alfréd élete (Wikipedia)
Az első magyar olimpiai bajnok (or.zse.hu)
