Poszt ITT
Debrecen, 2014. február 14.
Szívet mintázó dekoráció egy debreceni üzlet kirakatában 2014. február 13-án. Február 14. Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékokkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Gerlóczy: A hervadó művirág

Gerlóczy Márton
Gerlóczy Márton

író, publicista. 2017. 11. 15. 14:07

„Anya, nekem az a véleményem, hogy te engem megrontasz.”
Korábban a témában:

– Anya – mondta a kis Ivettke, és az asztalra hajította a varázspálcáját -, ez a bácsi a tévében, akit a nagymama hallgat, ez az a bácsi, aki a múltkor feljött a színpadra a Rómeó és Júlia után?

– Igen, kislányom. Miért dobálod a pálcádat?

– Anya, én meghallgattam ezt a beszélgetést. Ez a bácsi verekszik és ceruzákat dugdos le kisfiúk száján.

– Igen, Ivett drágám, hallottam, hát nem tudok erre mit mondani.

– Nem is kell. Csak azt szeretném, hogy tudd, nekem nem kell ez a varázspálca. És ez a gusztustalan, csillogó szoknya sem kell, meg ezek a szar bizsuk, amiket veszel nekem. Ezentúl normális ruhákba akarok járni.

– Hogy beszélsz te, Ivett?

– Továbbá nem akarom festeni magam!

– Miért nem?

– Mert hétéves vagyok.

– Én is festettem magam hét évesen. Minden kislány festi magát.

– Éppen erről van szó. Arra jöttem rá, azért festem magam, mert te fested magad.

– Tessék?

– Ahogy mondom! Nagyon sok mindenre rájöttem. Nem akarok többé parfümöt használni, nem akarok vasárnaponként a cukrászdában üldögélni a fecsegő barátnőiddel, nem akarok Sztárban sztárt nézni szombaton és a Kiskegyed helyett valami másból szeretnék megtanulni olvasni.

– Mi bajod a Kiskegyeddel, édesem?

– Hát, benne volt ez a bácsi. És ez a bácsi mindenben benne van, amit te szeretsz, és mindenhol jelen van, ahová viszel, akkor festettem ki magamat először, amikor elvittél a Csárdáskirálynőre, akkor kezdtem el hordani ezeket a csillogó ruhákat, minden akkor, és ezzel a bácsival, ennek a bácsinak a cirkuszával kezdődött. Ennek a bácsinak a szelleme mindenhol ott van, ha a becsukom a szememet, akkor is érzem, mert érzem a parfümödet, csípi az orromat ez a szag, ugyanaz a szag, mint abban a színházban. Egy szó mint száz, anya, nekem az a véleményem, hogy te engem megrontasz.

– Neked elment az eszed, Ivett!

– Dehogyis. Mindent megértettem. Bűzlik ez az egész. Te nem tehetsz arról, hogy ilyen förtelmes ízlésed van. A nagyi tehet róla. Ő vitt téged oda, igaz?

Woman with perfume on black background
Fotó: Thinkstock

– Hova vitt a nagyi engem?

– Az Operettbe.

– Azt hiszem, igen.

– Hát persze! Most ott kiabál magában, hogy ez a bácsi milyen fantasztikus színházat csinál. Én nem fogom hagyni, hogy engem is tönkretegyetek. Én be nem teszem a lábamat többé arra a helyre.

– Ivett, ha nem akarsz jönni, nem muszáj jönnöd, elviszem akkor Krisztiánt a Riviera Girlre.

– Hogy aztán neki is ceruzát dugjanak a torkába, mi?

– Miért dugnának ceruzát a torkába?

– Miért? Hát azért mert elviszed oda szegényt és azt fogja gondolni, hogy az jó. Van egy osztálytársam, a Ricsi, ő azt állítja, hogy Fradi a legjobb csapat a világon, mert az apukája Fradi meccsekre viszi, miközben a Fradi úgy szar, ahogy van.

– Hogy beszélsz te?

– Laci bácsi mondta, a tesitanár.

– És Laci bácsinak bezzeg elhiszed!

– Annak hiszek, akinek akarok. Mi van, ha elviszed Krisztiánt és megkedveli ezt az ízléstelenséget és az lesz az álma, hogy musical énekes legyen? Még a végén a Kiskegyed címlapján köt ki, ceruzával a torkában! És különben is, mi az isten az a Riveira Girl?

– Itt van a leírás, nézd meg!

– “Egy Monte Carlo-i kaszinó fergeteges éjszakáin, vérforraló szving kíséretével, lélegzetelállító dívák és naiv úrilányok, kalandor arisztokraták és szélhámos szerencsevadászok hajszolják a szerelmet, a boldogságot és a pénzt?” Na nehogy már, anya! Te könyvelő vagy, apa pedig ékszerész. Érden lakunk, a kurva életbe!

– Na most már elég legyen! Hol tanultad ezt a beszédet?

– Mégis hol! A nappaliban! A nagyitól. Ott káromkodik, mert ez a bácsi lebukott.

– Ivettke! Ivettke!

– Mindjárt megy, anya, most én beszélek vele!

– Locsoljátok meg a virágokat!

– Azok művirágok, nagyi, minek locsoljam meg őket?

– Ivett, ne feleselj!

– Ivettke, azonnal locsold meg a virágokat!

– Menj, és locsold meg a virágokat!

– Nem megyek, nem érdekel, nem locsolok művirágot!

– Móni, ha jössz be Ivettkével locsolni, hozzál nekem habcsókot meg egy ceruzát, mindegy milyen színűt!

Kiemelt képünk illusztráció: MTI/ Czeglédi Zsolt

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.