Poszt ITT
The silouhette of the leadership member of the hard-right party AfD (Alternative für Deutschland) Frauke Petry is seen after a press conference in Dresden, eastern Germany, where she said she will leave the AfD party's parliamentary group, two days after the German General elections, on September 26, 2017.

 / AFP PHOTO / dpa / Monika Skolimowska / Germany OUT

A nők elleni erőszak bűncselekmény – már ha migránsok követik el

Pál Mónika
Pál Mónika

2017. 10. 22. 10:50

Növekszik a nők aránya a szélsőjobboldali pártokban. Örüljünk?
Korábban a témában:

Gyerekkel, kisállattal, csinos nővel minden eladható. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a rasszizmus, az antiszemitizmus, a migránsellenesség és az antifeminizmus is.

A szeptember 24-én zajlott németországi parlamenti választáson a szélsőjobboldali, menekültellenes AfD szerezte meg a szavazatok 12,6 százalékát, így a CDU/CSU és az SPD után a harmadik legfontosabb politikai erővé vált. Amellett, hogy a volt NDK területén jóval nagyobb a párt támogatása, mint a nyugati tartományokban, országos szinten majdnem kétszer annyi férfi (16%), mint nő (9%) szavazott az AfD-re.

Keleten a férfiak körében ez a legerősebb párt, 26 százalékuk voksolt rájuk, míg a nőknek 17 százaléka. A többi német párttal összehasonlítva az AfD-ben alacsony a nők aránya, a 23 ezer férfi mellett ötezer nő tagja van.  Így meglepőnek tűnhet, hogy a párt egyik társelnöke – egészen a választásokig, ami után bejelentette a frakcióból való kilépését – egy fiatal, négygyermekes és kémikus végzettségű nő, Frauke Petry volt.

Néhány éve még evidenciának tűnt, hogy a szélsőjobboldali pártok „férfiasak”: maszkulin értékeket képviselnek, elsősorban férfiak szavaznak rájuk és a tagjaik között is alacsony a nők aránya. Ma már egyre több nő kerül szélsőjobboldali pártok élére, ami nem éppen pozitív változás, hiszen ők ugyanazt a menekültellenességet, konzervatív értékrendszert és antifeminizmust képviselik, mint férfi párttársaik.

Ráadásul a női jelenlét – mivel a sztereotípiák szerint a nők lágyabban, kevésbé agresszívan politizálnak – szimpatikusabbá teheti a szélsőjobbot olyan emberek számára, akik korábban nem szavaztak volna ezekre a pártokra.

Frauke Petry, former co-leader of Germany's far-right AfD party (Alternative for Germany), checks her mobile phone as she pushes a pram in Berlin on October 18, 2017.
Petry, 42, was long co-leader of the AfD, which won 13 percent in September 24 elections, becoming the first far-right party to enter parliament in large numbers in the post-World War II era. But one day after the election, she walked out of a press conference over the party's growing radicalisation and bitter infighting, and shortly afterwards quit the AfD altogether, hinting at plans to form a rival party. / AFP PHOTO / Tobias Schwarz
Fotó: AFP/Tobias Schwarz

A kutatások is azt mutatják, hogy csökken a férfidominancia a szélsőjobb képviselői és szavazói között; többek között Marine Le Pen néppártosító törekvésének is volt ilyen hatása. Magyarországon a szintén több társadalmi csoport felé nyitó Jobbik sem az a „tesztoszteronpárt” már, ami néhány éve volt, és más európai országokban is megfigyelhető ez a tendencia.

Anyaság, hazaszeretet és migránsellenesség

Véletlen vagy egy tudatos stratégia része, hogy Európában egyre több helyen állnak nők a szélsőjobboldali pártok élén?

Marine Le Pen 2011-ben lett a Nemzeti Front vezetője, és a legutóbbi francia elnökválasztáson a szavazatok harmadát szerezte meg. Az AfD politikusai közül Frauke Petry mellett megemlíthetjük Alice Weidelt és Tatjana Festerlinget. A multikulturalizmus- és bevándorlásellenes Dán Néppárt elnöke 1995 és 2010 között egy nő, Pia Kjærsgaard volt. Itthon vezető szerepbe még a baloldalon is ritkán kerülnek nők, de viszonylag nagy ismeretségre tett szert a Jobbik országgyűlési képviselőjeként Dúró Dóra és Hegedűs Lórántné.

Korábban a szélsőjobbon a nők inkább barátnőként, feleségként, bajtársként támogatták a férfiakat, ma már egyre inkább önálló politikai szereplőként jelennek meg. Jellemzően konzervatívan és mereven gondolkodnak a családról, a férfi-női szerepekről, és jellemző rájuk a menekültellenes attitűd.

Frauke Petry, az anyaként és munkahelyén is jól teljesítő, emancipált nő – aki mellesleg elvált a férjéről és egy másik férfival él együtt – olyan párt élén állt, ami a hagyományos nemi szerepekért, családmodellért küzd és igazságtalannak tartja a női kvótát. Az AfD a nők és férfiak közti bérkülönbséget nem tekinti megoldandó problémának, ahogy a nők elleni erőszakot is csak abban az esetben, amikor azt bevándorlók követik el.

Frauke Petry Facebook-oldala alapján azt gondolhatnánk, hogy Németországban kizárólag illegális migránsok erőszakolnának meg például női futókat vagy kiskorúakat.

Hazájában szerinte korábban „elképzelhetetlen volt, hogy nőket és lányokat tömegesen zaklassanak és erőszakoljanak meg szexuálisan”. Mivel a menekültek veszélyeztetik a polgárok biztonságát, ezért helyettük a kormánynak inkább a gyerekek születését kellene támogatnia.

Az AfD által ideálisnak képzelt családmodellbe nem férnek bele a hagyományos heteroszexuális párkapcsolatoktól eltérő életközösségek. A párt nem nevezhető a homoszexuálisok jogai támogatójának, Tatjana Festerling például „a meleg, leszbikus és queer szexuális kisebbségek terrorját” vizionálja Németországban. Eközben az AfD parlamenti frakciójának a választások óta társelnöke Alice Weidel, az a nő, aki nyíltnak vállalt leszbikus kapcsolatban él barátnőjével, és aki szerint ez a párt „az egyetlen politikai erő, ami tematizálni meri a németországi homoszexuális emberek ellen – elsősorban muszlim migránsok által – elkövetett fenyegető viselkedést, diszkriminációt és támadásokat”.

Alice Weidel, parliamentary group leader of Germany's far right AfD party (Alternative for Germany), gives a statement prior to a meeting with her party's parliamentary group on October 5, 2017 in Berlin. / AFP PHOTO / dpa / Kay Nietfeld / Germany OUT
Alice Weidel
Fotó: AFP/dpa/Kay Nietfeld

A magánélet és a politikai szerepvállalás antagonizmusa a magyarországi szélsőjobboldalon is megfigyelhető. Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője a gyereknevelést és a parlamenti munkát példás módon összeegyeztető anyaként jelenik meg, miközben férje, Novák Előd modern apaként veszi ki a részét a pelenkázásból és a többi, gyerekek körüli teendőből. A hagyományos nemi szerepelvárásokhoz a házaspár olyan szempontból sem igazodik, hogy miután Előd nemkívánatossá vált a frakcióban, Dóra továbbra is a parlamentben dolgozik és ebből elmondásuk szerint nincsenek konfliktusok.

Rengeteg sztereotípiát le kell győznie egy nőnek, és gyakran tapasztalom, hogy a férfiak nagy részének fogalma sincs, milyen egy nő, egy anya élete

nyilatkozta Dúró Dóra, ami alapján akár feministának is tűnhetne, ha nem tenné hozzá, hogy a férfi viselkedjen férfiként, és hogy neki a harcias, tehát szélsőségesen maszkulin férfiak tetszenek.

Nyitottság, közösség, leosztott szerepek

Annak, hogy egyre több nő kerül felelős pozícióba a szélsőjobboldali pártokban, egyik fontos oka, hogy ezek a pártok egyre nyitottabbak a nők felé, és még hiányoznak belőlük a mechanizmusok, melyek kiszorítanák őket. A nők így kiemelkedhetnek az egyébként nekik jutó másodlagos szerepből. A Magyar Gárdának például nemcsak, hogy lehettek női tagjai, hanem a férfiakkal egyenlő jogokat kaptak. Emellett ezek a pártok – nálunk a Jobbik – más pártokkal összehasonlítva ügyesebben elégítik ki a közösséghez való tartozás igényét.

Kutatások szerint a szélsőjobboldali mozgalmakhoz csatlakozó nők – legalábbis Magyarországon – három fő csoportba sorolhatóak. A „kultúra hordozója” él a piaci lehetőségekkel és magyar, nemzeti boltot nyit; a „harcos” azért lép be paramilitáris szervezetekbe, mert így a férfiakkal egyenlőnek érezheti magát; a „spirituális nő” pedig vallási ideológia miatt csatlakozik, női közösségeket hoz létre.

Kérdés, hogy valóban egyenlőséget élhetnek-e meg a nők ezekben a szervezetekben, és képviselnek-e emancipációs törekvéseket. A válasz egyértelműen nem:

a nők többek között azért is kaphatnak a korábbinál nagyobb teret a pártokban, mert nem kérdőjelezik meg a patriarchátust.

Valójában nincs nagy mozgásterük, a szerepek leosztva: míg például a Jobbikban politizáló Hegedűs Lórántné a konzervatívabb és vallásosabb nők számára lehet szimpatikus, Dúró Dóra a fiatal, dolgozó anyáknak.

Mátraszentimre, 2017. február 15.
Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője telefonál a párt frakcióülése előtt a mátraszentimrei Narád Hotelben 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Fotó: MTI/Komka Péter

A szélsőjobboldali pártok általában korlátozni szeretnék az abortuszhoz való jogot, és támogatnák, hogy a nők minél többet szülhessenek. Szükségük van egy ellenségképre, amit jelenleg a feministák és a menekültek testesítenek meg. Mindkét csoport veszélyes a nemzetre, hiszen a feminizmus a hagyományos családokat rombolja, a muzulmán migránsok pedig saját nőelnyomó kultúrájukat szeretnék Európában is elterjeszteni. Jól látjuk ezt Frauke Petrynél, akinek a világában szinte kizárólag muzulmán férfiak erőszakolnak meg európai nőket; de Marine Le Pen is csak akkor foglalkozik a nők jogaival, amikor azt jól használhatja a bevándorlásellenesség megindoklására.

Nőjogi, feminista szemszögből nézve tehát semmi okunk örülni annak, hogy növekszik a nők aránya a szélsőjobboldali pártokban. Jól működő struktúrákba csatlakoznak be, nem változtatnak rajta, csak szalonképessé, látszólag kevésé agresszívvá teszik a retorikát. Így valószínűleg többen fognak ezekre a pártokra szavazni, főleg olyan emberek, akik a női szereplőktől lágyabb, megértőbb politikát várnak. Ezt a változást elsősorban az emberek többségében erősen élő jóindulatú szexizmus – a nőket látszólag piedesztálra emelő, valójában diszkrimináló attitűd – és az Európán kívüli országok kultúrájától való félelem segítheti elő.

AFP/dpa/Monika Skolimowska

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

A woman reacts near a grave of her family members in the Memorial centre Potocari near Srebrenica, Bosnia and Herzegovina, after the court proceedings of former Bosnian Serb general Ratko Mladic, November 22, 2017. REUTERS/Dado Ruvic
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.