Poszt ITT vélemény

Szerelmi vallomás Lázár Jánoshoz

Perceken belül századszorra láthatom őt, hiszen jubileumi adásához ért a Kormányinfó. Ő az a kormánytag, aki hiányozna, ha nem lenne.

2015. március 26-án megváltozott az életem. Na, jó, nemcsak az enyém, hanem valószínűleg Kovács Andrástól Csuhaj Ildikón át Medveczky Attiláig egy csomó újságíróé. Ekkor ugyanis szenzációs bejelentést tett az akkori kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Giró-Szász András:

arról tájékoztatott minket, hogy Kormányinfó néven új szappanopera indul, amit a köztévé élő adásban közvetít, és aminek lényege az lesz, hogy Lázár János a kormányszóvivővel jobbján minden kormányülés után, csütörtökönként beszámol majd arról, mit és miért tesz a kabinet.

Kende és gyula, Viktor és János

A Kormányinfó is hozzájárult, hogy gyakorlatilag visszaállt az ősmagyar kormányzási rendszer.

Régen volt ugye a kende, a tisztelt és félt szakrális uralkodó, aki ritkán ereszkedett le a nép közé, félistenként tisztelték (az ő reinkarnációja Orbán Viktor), valamint a gyula, aki a törzsszövetség – ez esetben az állam – ügyes-bajos dolgait intézte, végrehajtotta az operatív feladatokat (ő Lázár).

Orbán már a 2010-es kezdettől stratégaként, azaz kendeként vezette a népet, így

kapóra jött neki a terhelhető, fess, mokány vidéki gyerek, Lázár,

aki pár év bemelegítő frakcióvezetés után elvitte hátán a kormányzás gyakorlati nyűgjét.

Hogy a szelepet kieressze és a Fidesz-KDNP-kormányzat eredményeit megvillantsa, Lázár a Kormányinfón számolt be hetente arról, mit ért el Orbán kabinetje. A Kormányinfóknak köszönhetően a köztévén is megjelent az ellenzéki média arcokkal, kellemetlen kérdésekkel, Lázár pedig láthatóan élvezte a csörtéket. Jómagam irgalmatlan mennyiségű Lázár-sajttájt néztem és gépeltem végig, az Országházban is jártam egyszer (ebből NatGeo-szintű riport született), komolyan magával ragadott a jelenség, a kollégák tanúsíthatják: RAJONGÓ LETTEM.

Kormányinfó: véresre marcangolták a vadak a zsákmányt, de elmenekült
A Vadvilági Harsona stábja a legdurvább természeti közegbe ereszkedett le, ahol nem találtunk könyörületet, csak ádáz vérengzést.

Nem megyek bele Lázár politikai szerepének mélyebb elemzésébe, megteszik mások, akiknek névtelen fideszes kontakjaik elmondják, mit vélnek a gyula motivációjának. A lényeg, hogy Lázár a kormány olyan arcát mutatja meg, mely

pökhendiség helyett minden újságírói kérdésre képes normális választ adni.

Tegyük hozzá, a cinikus vigyor is a Miniszterelnökség vezérének sajátja, de ezt ugyanúgy megkapta a kötekedő 444-es és a marhaságokat kérdező Magyar Fórum-szerkesztő is.

Hiányoznál, János!

Láthatóan néha Lázár is érzi, mennyire kínos ügyekben kénytelen szerepelni, bár kár őt mentegetni, hiszen magukban a színfalak mögött zajló játszmákban is nyakig benne van. Elég csak arra gondolni, milyen ordas hazugságokkal támadták a CEU-t, különösen figyelemreméltó volt Kovács Zoltán öblös kamuja saját ottani tanulmányairól.

A rendszeresen visszatetszően, ostobán nyilatkozó kormánytagok mellett Lázár üdítő kivétel, aki képes tanulni a hibáiból: például az “akinek nincs semmije, az annyit is ér” balhéból és a lézerblokkolós botrányból. Képes higgadtan végigvinni egy két és fél órás sajttájt, haverként bánik az újságírókkal, jó pofát vág a sorosozásra, és

csak az extrahülyeségnél vált megnyerően/taszítóan cinikus vigyorra.

Lázár az egyetlen kormánytag, aki hiányozna, ha eltűnne. Úgyhogy ne legyen igaza a miniszterelnökségi miniszter esetleges távozását meglebegtető Indexnek.

Na, de vár a 100. Kormányinfó. Munkasikereket minden résztvevőnek!

Kiemelt kép: 24.hu / Neményi Márton

Ajánlott videó

Olvasói sztorik