Budapest, 2017. május 8.
Juhász Péter, az Együtt elnöke pártja Áder János köztársasági elnök újraválasztásakor tartott demonstrációján az Országház előtt 2017. május 8-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Poszt ITT

Ellenzéki bejelentőshow 2017

24.hu
24.hu

2017. 05. 11. 11:53

Korábban a témában:

Az Együtt szerdán elsőként jelentette be a párt 2018-as fővárosi országgyűlési képviselőjelöltjeit, és az eddig megjelent hírek alapján a többi párt is erre készül. Ez akár pozitív fejlemény is lehet, hiszen szemben a 2013-2014-es időszakkal, a pártok most időben lépnek. Ugyanakkor a bejelentés értelmezhető a többi pártnak mutatott erődemonstrációként is.

Tudott, hogy az ellenzéki pártok várható választási együttműködése miatt a bejelentett jelölteknek csak a töredéke jut el az ajánlásgyűjtésig. Mivel előválasztás várhatóan nem lesz, maradnak a pártok közötti egyeztetések és megegyezések. Csak remélni lehet, hogy az ellenzéki pártoknak rendelkezésükre áll majd az a tudás és szempontrendszer, amely alapján megalapozottan döntenek arról, melyik párt jelöltje indulhat végül a 2018-as választáson. Ám azt okkal feltételezhetjük, hogy számos belbaloldali–liberális konfliktusnak nézünk elébe.

Mindenesetre az egyes pártok addig, amíg megegyeznek a végleges indulási konstrukcióban, megnevezhetik jelöltjeiket.

De mit üzennek ezek a jelöltbejelentési folyamatok egy olyan helyzetben, amikor tudvalévő, hogy koordináció, együttműködés lesz a vége? Mi végre most és így, ha tudjuk, hogy a 106-ból egyes pártok esetében csak kevés jelölt marad végül versenyben?

Ennek nem az a magyarázata, hogy a pártok egyszerűen valamilyen pótcselekvésbe menekülnek. A bejelentések ugyanis nem csak a felkészülés állásáról szólnak: az érintettek igyekeznek bemutatni, hogy az utóbbi években rájuk rótt munkát igyekeztek elvégezni, nem csak tagjaik vannak, jelöltjeik is. Azaz ezek leginkább a szervezetek önlegitimáló, támogatottságuk stagnálása közepette a belső világot nyugtató politikai cselekvések. Azt üzenik: „voltunk, vagyunk, leszünk”.

Egyúttal azt is próbálják elkerülni, hogy csupán médiabuborékokban, színpadokon, szándékokban léteznek. Úgy érzékelik, hogy a jelöltek megnevezése a párt valódi létét igazolja. A küszöb alá mért, közös támogatói halmazokkal rendelkező pártok ilyenkor nyilván az érezhetően a liberális, érdem- és teljesítményközpontú Momentum lépéseire is reagálnak.

Ugyanakkor a bizonyítási vágyon túl racionális-e, ha az ellenzék soklépcsős bejelentési akciót folytat?

Vegyük például az Együtt példáját. A párt bejelentette most saját jelöltjeit. Szándéka viszont egy új pólus létrehozása, azaz olyan szövetségé, amelynek nem tagja a DK és az MSZP. Ha ez sikerül, bejelentik majd a “pólusjelölteket”. Aztán ha koordinált indulás kialakul, a sor kiegészül a szocialisták és Gyurcsányék jelöltjeivel, akkor bejelentik majd a végleges jelölteket. (Már ha végül egy baloldali, liberális jelölt lesz minden választókerületben.)

Lehet persze azt mondani, hogy amíg nem kezdődik meg a tényleges kampány, azaz a helyi választók meg nem tudják, kik lesznek rajta a szavazólapokon, úgyis csak az újságírók és elemzők követik ezeket a bejelentéseket. A döntő az lesz, ki az a 106 jelölt, aki szemben áll a Fidesz, illetve a Jobbik indulójával.

Ez a logika helytálló is lenne, ahogyan viszont az is, hogy a 2013-2014-es folyamatok egyik tanulsága éppen az, hogy meg kell próbálni minimalizálni annak esélyét, hogy az állami média, az Echo TV tele legyen a “casting van az ellenzékben” típusú anyagokkal. Ezekről nem tud nem tudomást venni a nem habonyizált jobboldali nyilvánosság sem. 

Mondhatni, pont az ilyen szerkezetű nyilvánosság és az ellenzéki pártok iránti érdeklődés hiánya következtében lehet „egymásnak üzengető” bejelentéseket is tenni. Ezeknek igazából a pártok egymás közötti viszonyaiban, pozíciófogásokban van tétjük és súlyuk, „kint” kevésbé lényegesek.

Ugyanakkor a pártpolitikában nyilván döntőek minden párt szervezeti szempontjai, tagjainak motivációi, illetve ezek respektálása. Az elvégzett munka prezentálásának igényét sem lehet elvitatni.

De azt sem, hogy a választók egyszer már megtapasztalták, milyen az, amikor valami tavaszra, aztán nyárra, majd őszre, és aztán télre csúszik.

Megnyugtató viszont, hogy a baloldali-liberális ellenzék készül 2018-ra. Az már kevésbé, hogy a készülődést egyelőre az összellenzéki stratégiára tekintet nélkül teszik.

 

Böcskei Balázs, politikai elemző

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BARCELONA, SPAIN - SEPTEMBER 20 : Demonstrators hold placards within a protest in front of the Economy headquarters of Catalonia's regional government in Barcelona, Spain on September 20, 2017, during a search by Spain's Guardia Civil police. Albert Llop / Anadolu Agency
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.