„…záros határidőn belül utcára fogunk mi is vonulni, mindannak védelmében, ami nekünk fontos és szent. És dühösek leszünk. Úgyhogy egy darabig még őrjönghettek az utcákon, megpróbálhatjátok feldúlni a Parlamentet, a minisztériumokat, a Fidesz székházat, a köztársasági elnöki hivatalt, neki mehettek a rendőröknek, megtámadhatjátok az újságírókat – még egy darabig.
Aztán majd nem.
Aztán majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni. Mondom: már mi is nagyon dühösek vagyunk. Világos?”
Világos, Bayer, illetve sötét. Világos és sötét, amiért képes voltál papírt és nyomdafestéket pocsékolni. Világos, mint a nap, és sötét, mint aki írta.
Amolyan válaszféleként, inkább kérdezve: hogy akarod? Hogy egyszerre a békemenet és a normalitásért tüntetők?
Mindenki vigyen kiegyenesített kaszát és mindenféle kapákat, meg ekevasakat?
Összecsaptad ezt a dolgozatot, mert összecsapni akarsz.
Harcolni, mint a kitartód, a tartótiszted. Legyőzni mindent és mindenkit, akinek más a véleménye, mindenkit, akinek véleménye van, úgy általában, és a bébiszitteredről is.
Lehet, hogy nem érted, ezért ide vésem. hogy aztán az ujjain lógó marionett bábú kis kezét cérnaszállal emelgetve aláírassa mindazt, amit kizárólagos jónak gondol.
Jaj, csak bele ne pusztuljanak a fene nagy demokráciájukba.
A konzultációnak hazudott álröplap kérdéseitől, amivel csak fedezni akarjátok az összes ostoba döntéseteket. Semmi köze a konzultáláshoz! Konzultálni a tüntetőkkel kellett volna, de nem volt egy kakukk sem, aki kidugta volna a fejét a lyukból.
Lehetnétek dühösek a Mészáros-Orbán párosra, akik debreceni párosként kötődtek össze a magánvagyonná tett közpénzekből.
Lehetnétek dühösek a kormány, azaz Orbán szócsövévé lett, közszolgálatinak hazudott médiumokért, azok „munkájáért”, 2010 óta tartó szervilis munkálkodásáért.
Lenne még miért dühösnek lennetek – állampolgárként! De Ti nem akartok állampolgárok lenni, csupán Orbán jól fizetett, pontosabban megvásárolt „magyarjai”, akik azt gondolják, hogy rajtuk kívül egyetlen magyar sem él ebben a picivé zsugorodott, két részre szakított országban.
Dühösek lehetnétek a CÖF-nek juttatott közpénzek miatt, és emiatt is szervezhetnétek „békemenetet”, de hát hogy is szerveznétek, amikor épp az Orbánért vonulók kapják a támogatást attól az Orbántól, akit meg kell védenetek, kormány közeli „civilként”, hivatalból.
Egyébként pedig voltatok Ti már dühösek, amikor nekirontottatok a Magyar Televízió épületének, meg az ártatlan civilek ártatlan autóinak, emlékezz a lángoló autókra, és a szétvert bejáratra. Láttuk, hogyan kell dühösnek lenni – magyar civil, ha tetszik, civil magyar módra.
Akkor sem, ha zsidózó-cigányozó publicisztikáid java lovagkeresztet ért az eltartóidnak. Azért a pénzért, amit kapsz a főnököd jóvoltából, más is készséggel lesz dühös, sok más, aki hozzád hasonló. Nem baj, hogy ilyenek is vannak, másképp ki lenne a kormány civilje? De hagyjátok már békén azokat, akiknek más a véleményük, akiknek van még véleményük, mindarról, amit te és a dühös társaid sosem fogtok kifogásolni, önérdekből.
Ha továbbra is így akarjátok uralni a közös hazánkat, és ha továbbra sem értitek meg, hogy aki itt él, nem lehet hazátlan, és ha továbbra is fenyegetni akarjátok a gondolkodó magyarokat, üldözötté tenni azokat, akik elmondják, mit gondolnak Orbán uralkodásáról, akkor, mi, magyarok, így együtt, simán kitántorgunk Európából, és balkáni civilként üldögélhetünk Putyin ölében.
Fenyegetésedről a Himnusz pár sora jutott eszembe, érdemes mondogatni és átgondolni. Talán ez még észhez téríthet egy olyan fanatikust is, mint amilyen te vagy.
Bújt az üldözött ´s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szertenézett és nem lelé
Honját a´ hazában.
Bércre hág és völgybe száll,
Bú ´s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
´S lángtenger felette.
