Poszt ITT

Ha én orosz ügynök lennék

Farkas Attila Márton
Farkas Attila Márton

Bölcsész. 2017. 04. 02. 16:21

Korábban a témában:

Ha én orosz ügynök volnék, Magyarországot és annak történelmét ismerő szakember, ideológiai fronton is vívnám a harcot, nem csak kibertámadásokkal, a kutyát se érdeklő donyecki és krími hírekkel, közveszélyes nácik pénzelésével, vagy egyes lúzer politikusok megkörnyékezésével.

Minthogy pontosan tudnám, hogy ezek az eszközök csakis pillanatnyi akciók, eseti ügyek kézben tartására alkalmasak, márpedig komolyabb befolyást csakis akkor lehet szerezni egy országban, ha ott találunk olyan hasznos hülyéket, akik ideológiai elvakultságukban árulják el hazájukat, nem (csak) pénzért. A zsoldosok cinikusok és kiszámíthatatlanok, a megzsaroltak pedig könnyen összeomlanak. Az ideológiai őrült a legkiválóbb emberanyag.

Persze ma már az internacionalista forradalmi eszmével lehetetlen hasznos hülyéket kinevelni, mivel a nemzetközi munkásmozgalomnak annyi, Putyin Oroszországa pedig minden, csak nem az osztályharc fellegvára. Az a maradék szenilis vagy alulképzett nosztalgikus komcsi pedig, aki a ruszkikban még mindig a régi elvtársak antiimperialista utódait látja, alig tesz ki pár asztaltársaságot, az átlagéletkorról nem is szólva.

Ha én orosz ügynök volnék, az ideológiai front ágense, tudnám, hogy a szimpla Nyugat- és EU-ellenesség önmagában roppant kevés, erre csak módjával érdemes építeni, főleg, hogy Oroszország a Brüsszelre morgolódók többsége számára se vonzó alternatíva.

Hasznos hülyék

Igazi eszmét kell tehát nyújtani a leendő hasznos hülyéknek, értelemszerűen antikapitalista eszmét, hiszen a romlott Nyugat kapitalista, a forradalmi élcsapat meg antikapitalista. De mivel szélsőbal nincs, azok feministákká puhulva olvadtak be a dekadens liberális masszába, és váltak a hagyományos értékeket védelmező Szent Oroszország esküdt ellenségeivé, marad a szélsőjobb, ami antikapitalizmusként most megkapja a feudalizmus összes romantikáját.

Az osztályharc egykori mártírjai helyett az új hősök királyok, lovagok és papok lesznek, az egyenlőségre alapozott igazságos társadalom helyét pedig a hősiességre és spirituális erényekre épülő dicső múlt feltámasztásának ígérete veszi át. Kétszeresen is praktikus, egyrészt mert a fantasyre hajaz, ami a kallódó generációk szocializációs alapja, másrészt mert passzol a magyar valósághoz.

Mondhatni, korszerűbb, mint az avítt, öreges, pisiszagú kommunizmus, mert most a múlt a jövő, nem fordítva, mint a balos utópiák idején.

Ami változatlan, az a hasznos hülyék világutálata és kiválasztottság-tudata. Én vagyok, aki a tömegek felett állok és egy minőségében teljesen más világért harcolok – képzelheti a leendő hasznos hülye –, újfajta nemes vagyok. És bizony már elmebetegnek se nézik, mert mögötte állnak az orosz elvtársak, akik finanszírozzák a sok sületlenséget, amit újfajta történelemnek is hívhatunk.

Az élcsapat ideológiájának kialakításában adódnak persze problémák, hiszen a magyar-orosz kapcsolatok nem voltak mindig felhőtlenek az évszázadok során. De az irracionalizmus világában nincs összeegyeztethetetlenség, főleg az internetes kultúra idején.

Sajnálatos események

Itt van például a szabadságharc leverése. Most ezzel mit is kezdjünk? Egy valamirevaló orosz ügynöknek ez nem probléma. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc nem volt szabadságharc, hanem egy nemzetközi szabadkőműves összeesküvés, Petőfi szélsőbalos, Kossuth zsidóbérenc, az aradi vértanúk meg árulók. Egyáltalán a haladás bármilyen eszméje balos métely, amitől megmentettek a Habsburgok által behívott baráti orosz csapatok. És bár a Habsburgok nyugatiak, de akkoriban még a konzervatív-jobboldali tradicionális értékek képviselői voltak, szemben az Európát felforgató forradalmárokkal. Az igazi vegytiszta jobboldali csakis a feudalizmus híve lehet, annál már nincsen jobbra.

Persze a ma élő Habsburgok már szintén zsidóbérenc liberálisok, a Német-Római császárság helyén meg az EU éktelenkedik, de itt a lényeg, hogy a magyar mindenképp tartozzon egy birodalomhoz, tudata legyen birodalmi. És bizony csak egyetlen hagyományos értékeket oltalmazó birodalom létezik, ami megvédi a magyarságot a nemzetközi zsidó befolyástól, és az nem más, mint Szent Oroszország.

’56 már nehezebb ügy, de ha én orosz ügynök volnék, máris beindítanám a propagandát, hogy Magyarországot akkoriban a Nyugat vezette meg, a CIA és/vagy az akkor még zsidó kézben lévő KGB, mert Oroszország is a Kaganovics-félék áldozata volt a bolsevizmus alatt. ’19-ben is együtt szenvedtünk, ott meggyilkolták a cárt; valami Nagy Imre, itt meg Kun Béla és hitközségi társai fosztogatták az országot és akasztották a magyart. ’56 tehát sajnálatos esemény volt, felesleges véráldozattal, a balhét a Nyugat által fizetett zsidó reformkommunisták, és a lumpenprolik csinálták. Persze akárcsak 1848-ban, akadtak tisztességes megtévesztett magyar emberek is köztük, azok, akik ma a jobboldal idoljai, a többségük meg halott, úgyse tud védekezni.

Egy ideológiában utazó ügynöknek még a második világháborús szembenállás se probléma. Hiszen ott volt a Molotov-Ribbentrop paktum, lehettünk volna barátok, németek, magyarok, oroszok, japánok, de a zsidó befolyás alatt lévő Nyugat szembefordította a barátokat. Sztálin, akinek ma kultusza van a cárokkal együtt Putyin Oroszországában, nem lett volna rossz arc, végül is a zsidók ellen küzdött, mert hát csak kivégeztette az összes forradalmárt, aztán kiegyezett az egyházzal, csak Berija meg a többi behálózta, akik aztán meg is mérgezték.

Konteózás és zsidófóbia

Ha én orosz ügynök volnék, mindezt a szokatlan újdonsághalmazt azért azzal alapoznám meg, hogy a magyarság félázsiai, keleti nép, az ezer esztendőcske pedig valami tévútféleség, bár voltak nagyszerű pillanatai, de mint Oroszhon, Magyarország is mindig az őt eláruló Nyugatot védte feleslegesen, ahelyett, hogy betagozódott volna oda, ahonnan vétetett. A magyarok igazi testvérei, ősi hazája ott van a sztyeppéken vagy Közép-Ázsiában valahol, de mindenképp Oroszország érdekkörén belül. A magyarok mindig büszkék voltak hun-szittya lovasnomád őseikre, ami nemzeti tudatuk alapját képezi, így régi ismerős eszmeként ez szolgáltatná az otthonosság nélkülözhetetlen érzését az átértelmezett magyar történelem újdonságait kiegyensúlyozandó.

Ha én orosz ügynök volnék, jól tudnám, hogy a hazai szélsőjobb gondolkodásának a két alappillére a konteózás és a zsidófóbia. A jobber a történelmet, politikát, gazdaságot és kultúrát képtelen elvont módon értelmezni, képtelen társadalmi-gazdasági folyamatokban, szükségszerűségekben, trendekben, algoritmusokban és hasonlókban gondolkodni, emellett ezekben a körökben igen fejlett a paranoia. Számára a történelmet csakúgy, mint minden mást, valakik tervezik és alakítják, nincs organikus folyamat, csak összeesküvés és irányítás. Nálunk ezek a valakik a zsidók.

Így a legnagyobb marhaságot is be lehet adni, ha azt egy összeesküvés leleplezéseként tálaljuk, ami mögött a zsidók állnak. Aki meg a marhaságokat cáfolni próbálja, nyilván az is zsidó vagy zsidóbérenc, hiszen miért akarná cáfolni?

A magyar társadalmat persze ez az egész így, ebben a formában nem érinti. A jónépet nem érdekli az ideológia, a történelem meg pláne nem. Viszont van egy fogékony közeg, ami ennek az ideológiai terméknek a célközönsége: a lúzer félértelmiségieké, a meg nem értett zseniké, az ideológiákra kiéhezett kallódó fiataloké, a mindent összeolvasó kispolgároké. Akiknek nincsenek világnézeti gyökerei, mert semmiféle politikai hagyományt nem hoztak hazulról, de vágynak a gyökerekre.

Akik gyűlölik ezt a világot, és valljuk be: némi joggal.

Akik már csak azért is fogékonyak ezekre a téves eszmékre, mert azok lényege minden megtagadása és ellentétes értelmezése, ami a tankönyvekben, a köztéri szobrokban, utcanevekben, ünnepségekben, vagyis a hivatalosban, az általánosban manifesztálódik. Az ilyen eszmék számukra a világgal szembeni lázadás kifejezői, főleg, hogy még szellemi elitnek, kiválasztottnak is megélhetik magukat. A jobboldali „szellemi” kiadványok, folyóiratok, előadások, tanfolyamok világa ez, ami könnyen válhat egy ügyes orosz ügynök irányításával a jövő hasznos hülyéinek politikai szemináriumává.

Aztán vagy használhatók lesznek valamire, vagy nem. De ezt a pár kopejkás befektetést megérik.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.