Poszt ITT

Katz medúzarajba keveredett, de partra jutott

Katz Dávid
Katz Dávid

szakállas riporter. 2017. 02. 24. 15:28

És nem elég a sok égő csípés, az éjszakai Bon Jovival is megküzdött.
Korábban a témában:

Pálmafa alatt olvasok, manilai gengsztertörténet, ott tartok, hogy az anyuka óva inti  kislányát a vihartól, mert olyankor agyonütheti az embert egy lerepülő kókuszdió. Fölnézek, a korona tövében kókuszdiók csüngnek, zöldek, barnák, úgy tíz méter magasban.

Becsukom a könyvet, kifordulok a függőágyból, besétálok a bárba, a pultos kisasszonyt kérdem.

– Bármikor a fejemre eshet egy kókuszdió?

– Megjósolhatatlan.

Halászhajó köt ki. Értünk jött, Eszterért s értem.

Privát szigetre visznek minket, ahol naplementében vacsorázhatunk, luxussátorban tölthetjük az éjszakát. Nem lesz más ott, csak mi ketten.

Húszperces hajókázás után zajos szigeten kötünk ki, kéttucat fiatal ugrándozik dj diktálta ütemre. Nem szar, de nem ezt beszéltük meg.

Nemtetszésünknek adunk hangot, mire a szervező így válaszol:

– A sziget túlfelén találni egy sziklát, ha oda átviszik a sátrat, az elég privát.

Tudja, hogy hadovál, és azt is tudja, hogy mi tudjuk. Rövid egyezkedés után visszakapjuk a befizetett összeg egyharmadát. Kezet fogunk. Újra.

Romantikus történetünk megfertőződött, hangulatunk oda.

Ráadásul kiderül, vacsoránk egy másik csónakon érkezik naplemente után, a sátor pedig kicsi két személyre.

– Higgye el, uram, hogy háromszemélyes – így vezetőnk.

– Egy robogón pedig legföljebb ketten ülhetnek, ebben az országban mégis öten utaznak rajta – így én.

Aztán rájövök, válaszom az ő érvelését támasztja alá.

Elfáradtunk, nincs több vita.

Megtudjuk, a minket fuvarozó csapat, a hajón fog aludni,  vagyis marad a privátnak ámított szigeten. Szerzek tőlük egy elemlámpát, és Eszterrel befészkeljük magunkat a sátorba, ahol se matrac, se takaró.

Ruhástul simulunk egymáshoz kedvesemmel. A lábam kinyomja a sátor egyik oldalát, a fejem a másikat, a szél arcomba hordja a homokot. A hajó hangfalaiból szerelmes Bon Jovi dalol, nyilván nekünk.

Elaludni lehetetlen, éjjel kettőkor kihámozom magam a sátorból. A csillagos ég alatt két nappal korábbi sztori jut eszembe.

A szálláson megismerkedtünk egy spanyol párral, közösen robogót béreltünk, hogy felfedezzük Palawan északi táját. A lány minden egyes állomáson meztelenre vetkőzött, majd énekelve futkározott a kihalt parton, elég abszurd.

A túra utolsó állomásán elhagyatott házra bukkantunk, előbb az ajtón kilépő kedves filipino nő köszöntött minket, majd felbukkant egy ötvenes, kopasz fehér férfi horogkeresztes Deutschland Uber Alles pólóban. Nem köszönt, csak körülnézett, majd újra elnyelte őt a viskó.

Kérdeztem a nőt.

– Ő férjed?

Mire az asszony szerelmesen:

– Igen!

Még abszurdabb, de szép nap volt, mentes az átverésektől.

Visszakuporodom Eszterhez, a sötétben lassan telik az idő. Megváltás az első hajnali fénysugár.

A kedves elégedetten szuszog, én már megint a szabadban.

Begázolok a vízbe, tempózom egyre beljebb, és egyszer csak medúzarajzás kommunájában találom magam. Apró csípések, furcsállom, majd kapcsolok: tűnés. Egyre több csípés, egyre komolyabb fajdalom.

Égő bőrrel hasalok ki a parti homokra. Mellettem kókuszdió landol.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CHICAGO, IL - AUGUST 13: Four-year-old Leo Griffin leaves a protest against the alt-right movement held to mourn the victims of yesterdays rally in Charlottesville, Virginia on August 13, 2017 in Chicago, Illinois. One person was killed and 19 others were injured in Charlottesville when a car plowed into a group of activists who were preparing to march in opposition to a nearby white nationalists rally. Two police officers were also killed when a helicopter they were using to monitor the rally crashed.   Scott Olson/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.