"Allegory of Desperation (Allegoria della Disperazione), by Giotto, 1303-1305, 14th Century, fresco  Italy, Veneto, Padua, Scrovegni Chapel. After restoration picture. Whole artwork view. A Sin is depicted within a fake niche, framed by decorative panels imitating marble revetment; the figure, painted in monochrome gray, represents the Desperation, as stated by the Latin inscription 'desperatio' at the top; it is a dead hanged woman, still depending from the rope with a broken neck; her arms are contracted in the extreme spasm of pain; a black devil fly around her, raging on her face.  (Photo by Antonio Quattrone/Archivio Quattrone/Mondadori Portfolio via Getty Images)"
Poszt ITT

Akasztott ember lóg az oszlopon, és senki nem vesz róla tudomást

Farkas Attila Márton
Farkas Attila Márton

Bölcsész. 2017. 01. 16. 19:34

„Valami lógott az oszlopon. Egy alaktalan sötét tömeg lengedezett enyhén a szélben. Mintha valami bábu volna. Loyce letekerte az ablakot, és kilesett. Mi a fene ez? Valami kiállítási tárgy? Néhanapján a kereskedelmi kamara ki szokott állítani ezt-azt a téren.

Megint megfordult a kocsival. Ahogy elhaladt a park mellett, a sötét tömegre összpontosította figyelmét. Nem bábu volt. Kiállítási tárgynak pedig elég furcsa. A nyakán felborzolódott a szőr, és görcsösen nyelt egyet. Verejték folyt végig az arcán és a kezén.

Egy test volt. Egy emberi test.”

(Pintér Károly fordítása)

Phillip K. Dick hátborzongató novellájában, Az akasztott idegen-ben, Ed Loyce kisvállalkozó egy felakasztott embert pillant meg a parkban. De nem is ez az igazán durva, hanem hogy az oszlopról lógó testről senki nem akar tudomást venni, pontosabban senki nem szándékozik bármiféle jelentőséget tulajdonítani neki.

Amikor Ed elkezd kiabálni, hogy nézzenek már oda, a szomszéd boltos azt mondja, komoly vevője van épp, ne zavarja már. Egyébként is nyilván oka van, hogy az a test ott díszeleg. Biztosan tudnak róla a hatóságok is – mondja egy másik ismerőse.

Loyce elképed. Hát nem látjátok, hogy egy hulla lóg a villanyoszlopon, kint a parkban, a köztéren?!

Dehogynem, mondja egyikük, már láttam délután, amikor kiugrottam kávéért. Nyilván a zsaruk tudnak róla. Nyilván okkal van ott. Egyébként is engem várnak a boltban, mondja a másik, előbb a munka, aztán a szórakozás. Loyce egy harmadik ismerőse hasonlóképp reagál. Persze, persze, az a test a parkban, a villanyoszlopon. Hogyne. de emiatt ne izgasd már fel magad.

A tömeg inkább a hisztérikusan kiabáló Loyce-szal foglalkozik. Köré gyűlnek, nem a hulla köré. Egyikük azt mondta, részeg, a másik orvost akart hívni. Az akasztott ember senkit nem érdekel, mintha az utcaképhez tartozna.

COLOGNE, GERMANY - DECEMBER 31: Police stand watch in front of Cologne Cathedral where on New Year's Eve one year ago hundreds of apparently coordinated sexual assaults were perpetrated against women, prior to New Year's Eve celebrations on December 31, 2016 in Cologne, Germany. City authorities have deployed around 1,500 police officers - more than 10 times last year's number, to maintain security during this year's festivities. Security across Germany is high due also to the recent Berlin terror attack, in which suspect Anis Amri drove a truck into a Christmas market and killed 12 people. (Photo by Maja Hitij/Getty Images)
Illusztráció (Fotó: Getty Images / Maja Hitij)

A főhős kálváriája igazából a rendőrségen kezdődik. Loyce azt hiszi, talán valami lincselés történt. Kommunisták, fasiszták, Ku-Klux-Klan. Azok csinálnak ilyesmit. A szolgálatban lévő rendőr megnyugtatja: a hulla szándékosan lóg ott, azon az oszlopon. Hogy mindenki lássa.

Loyce kimenekül. Most már tudja, hogy ezek biztosan nem rendőrök. Ha valamitől azonnal menekülni kell, az pont a rendőrség.

De nem jobb a helyzet az önkormányzattal sem. Rémülten látja, hogy a Városháza tetején idegen lények nyüzsögnek, undorító rovarszerű alienek. Az emberek tudomást se vesznek róluk. Sőt, az idegenek magukat embernek álcázva vegyülnek el folyamatosan a tömegben.

Innentől Loyce története folyamatos menekülés. Küzd és fut. Hogy találjon még valódi embert. A szomszéd kisváros teljesen normálisnak tűnik. Az ottani rendőrfőnöknek elmesél mindent, aki nyugodtan végighallgatja és cigarettával kínálja, majd felveszi a vallomását. Talán még nem késő. Ki kéne füstölni a behatolókat a városából. Csak egy dolgot nem ért. Miért kellett egy akasztott embert kitenni közszemlére?

A rendőrfőnök felvilágosítja: csalinak. Hogy őt előcsalogassák. Mármint hogy megtudják, ki maradt meg az emberek közül normálisnak. Aki nincs a hatalmukban. Az új erő számított az esetleges kudarcokra és csapdát állított.

Persze a rendőrfőnök is alien, az ő városa is ellenőrzés alá került, és Loyce lesz a novella végén a következő csali ebben a másik városban.

Aki ismeri Dick életművét, sejtheti, hogy mint sok más írása, ez se szimpla sci-fi horror, hanem kemény társadalomkritika. Életművének egy részéhez hasonlóan ez is a totális hatalom embertelen, démoni természetéről és a kisember kiszolgáltatottságáról szóló, a fantasztikum világába utaztató politikai pamflet.

Lényegében ugyanarról szól, amiről Kafka híres egypercese, amikor a rendőr gúnyosan visszakérdez a néma és kihalt városban eltévedt utazótól, aki az utat tudakolja tőle: tőlem akarod megtudni az utat? Add fel, add fel! És még nagy ívben el is fordul, „mint aki nem akarja, hogy nevetni lássák”.

Az akasztott idegen a kilátástalanság és tehetetlenség remek rajzolata. Dick szellemi ellenálló volt, gyűlölt mindenféle elnyomó hatalmat, és az ilyesfajta írásaival nyilván tükröt akart tartani a társadalom pofájába és talán felrázni, aki érti, miről is van szó. Az itteni-mostani olvasót viszont ez az elbeszélés inkább igazolná, mintsem felrázná.

Kisember vagyok, úgyse tehetek semmit.

Itt mindent a hatalmasok intéznek, akikhez viszont semmi közöm. Távol vannak tőlem. Idegenek. És minél inkább kapálódzok ellenük, annál inkább elsüllyedek, mintha a lápvidéken kapálóznék. Az ilyen alak, mint Ed Loyce hősködhet, de úgyis akasztott ember lesz belőle. Csali. Elrettentő példa.

Mert az ilyen hülye. Mindenki hülye, aki nem a túlélésre játszik.

Azok járnak jól, akik félrenéznek és nem balhéznak holmi utcai hullák miatt. Akik teszik a dolgukat, mintha mi se történt volna, és nem érdekli őket, hogy épp a vért mossák föl a folyosón.

Egyébként is, bármi történik, annak biztosan jó oka van. Akik odafönt vannak, azok nyilván okkal tesznek mindent. Hiszen azért vannak odafönt. Nem?

Szóval nem kell itt ugrálni. Nem kell pályaszélről ordibálni. Abból csak a baj van. Be kell húzni a nyakat, szürkévé kell válni, el kell tűnni a szem elől. Azt kell mondani, amit a hatalom elvár, és amit a többség is mond. És semmiképp nem odafigyelni semmire. Nem hangoskodni, bármilyen szokatlant, bármilyen furcsát, bármilyen szörnyűt is látunk.

És akkor talán megússzuk.

Pontosabban: én megúszom. A többiek le vannak szarva.

Egy hír 2017 elejének Magyarországáról: Egy csepeli ház negyedik emeletéről egy akasztott férfi holtteste lógott le órákig. Mivel az erei is fel voltak vágva, vértócsa képződött alatta az utca kövén.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2010. április 16.
Hollósi Antal Gábor képviselőjelölt és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt portréját ábrázoló óriásplakátot ragaszt fel egy munkás a Fidesz-KDNP korábban kirakott választási plakátjára az április 25-i országgyűlési választás második fordulója előtt Budapest 5-ös számú egyéni választókerületében, a IV. kerületi Fóti úton.
MTI Fotó: Manek Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.