Poszt ITT

Háború van

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2016. 11. 05. 11:13

Magyarország Európa egyik legszabadabb országa.

  • Orbán Viktor 2016 januárjában a Magyar Rádiónak.

The press here is freer than anywhere else in Europe. / A sajtó itt szabadabb, mint bárhol Európában.

  • Andy Vajna 2016 augusztusában a Financial Timesnak.

*

Médiaháborúval indult a rendszerváltás, médiaháborúval fordulunk vissza egy autokrata rendszer felé. Csak míg előbbi a túlzott és túlzó szabadságvágy miatt robbant ki, most az a cél, hogy csak egy, központi véleménytől legyen hangos minden.

*

1989. augusztus 24-én a Nemzeti Kerekasztal egyik tárgyalásán felolvasták a Pártatlan tájékoztatás alapelveit, melyet a sajtó albizottságban Haraszti Miklós előterjesztése alapján lényegében vita nélkül fogadtak el:

„A Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió – mint nemzeti közszolgálati intézmények – biztosítják, hogy:

  • pártatlanul ismertetik a magyar politikai élet eseményeit, a társadalmi, politikai, gazdasági folyamatokat,
  • egyenrangúként kezelik a különböző politikai erőknek, ezek képviselőinek fellépéseit és állásfoglalásait,
  • azonos feltételek között érvényesítik a pártok és szervezetek válaszadási lehetőségét, egyszersmind érvényre juttatják azt a tájékoztatási és szerkesztési alapelvet, hogy az egyes megnyilatkozások és álláspontok ismertetése tartalmazza eredetüket, hátterüket és egymásra vonatkozásukat,
  • az intézmények munkatársai munkájukban nem érvényesítik pártpolitikai elkötelezettségüket,
  • A tájékoztatáspolitikáért és a szerkesztésért felelős vezetők fokozott felelősséggel tartoznak az általuk vezetett területen a fenti alapelvek érvényesüléséért.”

Az MSZMP KB ideológiai titkárának, Barabás Jánosnak nem tetszett az elfogadott dokumentum, néhány napra rá kifakadt a tévében, hogy:

„A nemzet televízióját a kormány irányítja. Ezért a kormány érdekeinek nagy szerepet kell tulajdonítani. A kormány a nemzet kormánya ugyanis, s ha nem a nemzet érdekeit fejezi ki, akkor majd leváltják a választásokon. Amíg viszont nem váltják le, addig a kormány érdekeit, értékelkötelezettségeit, hangsúlyait nem sértheti a nemzet televíziója. (…) A világ legtermészetesebb dolga, hogy ennek a televíziónak ennek a kormánynak a törekvéseit kell elsősorban tükröznie. (…) Vallható és vállalható, hogy amíg az MSZMP kormánya kormányoz, addig ennek a politikai erőnek a televízióban a megjelenése meglehetősen jelentős súlyt kap.”

Az első szabad választások után felálló MDF – Független Kisgazdapárt – Kereszténydemokrata Néppárt koalíciós kormány Antall József vezetésével egy működésképtelen rendszerrel találja szembe magát, ugyanis a temérdek kétharmados törvény miatt meg van kötve a kezük. A gordiuszi csomót az Antall – Tölgyessy paktum oldja fel, ennek része az is, hogy a

nemzeti televízió és rádió, illetve az MTI nem lehet pártpolitikai csatározások martaléka. Ezért a TV és a Rádió lehetőleg közös elnökét és két alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Ennek a paktumnak volt köszönhető az, hogy a média elkezdhetett – embrionális állapotban ugyan, de – szabadon működni. Annyira szabadon, hogy a szociológus Hankiss Elemér tévéelnök később úgy emlékezett vissza: “a két újdonsült elnöknek (őmellette a politológus Gombár Csaba a másik, aki a rádió elnöke lett – a szerk.) gyakorlatilag teljhatalma volt. Ad absurdum véve a dolgot azt mondhatnám, hogy ha a két elnök történetesen cipőgyárrá akarta volna átalakítani a két médiumot, ezt nem lett volna könnyű jogi eszközökkel megakadályozni.”

1990 őszére a helyzet odáig fajult, hogy az elnökök olyannyira szerették volna gátját szabni a kormány behatolásának a médiumokba, hogy Hankiss letiltotta Antall szeptemberi beszédjét, amit a miniszterelnök a száz napos kormányzása után, az önkormányzati választások előtt mondott volna el a képernyőn.

Hankiss az ‘50-es évek végétől kezdve ismerte Antallt, egy körben mozogtak, mégsem engedte műsorra a beszédet.

Hankis úgy emlékezett vissza az esetre, hogy „az önkormányzati választás előtt jött a kérés Antall Józseftől, hogy szólna a magyar társadalomhoz. Ennek semmi akadálya sincs, mondtam, hiszen miniszterelnökként vagy kancellárként Churchill, De Gaulle, vagy Brandt is szólt saját nemzetéhez. De jönnek a választások, és beszédének így pártpolitikai jellege is volna. Ezt ellensúlyozandó megkérem Göncz Árpádot, hogy ő is szólaljon meg. Göncz Árpád elfogadta a felkérést, de sajnos a felvétel előtt néhány órával lemondta a szereplést. Hogy ennek mi volt a pontos oka, nem tudom. Ezek után úgy véltem, az a helyes, ha az Antall beszédet egy későbbi időpontban adjuk majd le. Lehet, hogy túl szigorúan, vagy akár görcsösen ragaszkodtam a BBC-nek ahhoz a gyakorlatához, hogy a köztelevíziónak szigorúan ki kell egyensúlyoznia a politikai megnyilatkozásokat, de akkor ezt tartottam helyesnek. Nagyon nehéz döntés volt, mert Antall Józsefhez évtizedes barátság fűzött, és akkor is, most is kiváló embernek, nagy politikusnak tartottam, tartom.”

A rendszerváltást követő médiaháború csúcspontjaként jöttek a leválások, párhuzamosan futott két közszolgátai Híradó, kormányvizsgálatokkal találták magukat szembe a tévé- és rádióelnökök.

*

Most zajlik egy másik háború, egy újabb médiaháború, a Fidesz totális letámadása ellen az ellenzéki és a független sajtónak nagyjából annyi esélye van a túlélésre a 2. magyar hadseregnek a Don-kanyarban ‘43-ban.

A Népszabadságot bezárták, az Origóból propagandalapot csináltak, a TV2 kereskedelmi tévéből kormányzati szócső lett, a közmédiumok a hiteles tájékoztatás helyett a Fidesz pártközleményeit böfögik vissza, az Index környékéről sem a legmegnyugtatóbb hírek érkeznek, a Simicska-médiabirodalom is csak addig húzza, ameddig bírja az oligarcha pénztárcája.

Mára eljutottunk oda, hogy az Echo TV-ben Tóth Csaba arról beszélget Gajdics Ottóval, hogy amíg Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint igenis szükség van független médiumokra, akiknek a dolguk nem a politizálás, hanem a tájékoztatás, a Magyar Idők publicistája azzal vágott vissza, hogy mivel naponta ezrével éri híraz embereket, a média feladata, hogy mankót nyújtson, “hogy tudják, hova illeszthetők be a kirakós darabjai.”

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.