Poszt ITT
Budapest, 2016. június 25.
Tóbiás József leköszönő elnök (b) és Botka László leköszönő választmányi elnök a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos tisztújító kongresszusán tartott sajtótájékoztatón a Villányi úti Konferenciaközpontban 2016. június 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tóbiás leváltásával üzent az MSZP-tagság: nincs több türelem

Reiner Roland
Reiner Roland

politikai elemző. 2016. 06. 26. 10:50

Új pártelnököt és választmányi elnököt választott az MSZP: a jövőben a Tóbiás-Botka páros helyett a Molnár-Hiller duó vezeti a legnagyobb baloldali pártot. A párton belüli elégedetlenséget és feszültséget jól jelezte, hogy négyen is elindultak az elnöki posztért és hogy a kongresszus a sajtó teljes kizárásával, zárt ajtók mögött zajlott.

A négy jelölt között sokkal inkább stílusbeli, mint tartalmi különbségek voltak, az első forduló eredménye alapján a küldöttek nem díjazták Szanyi Tibor éles, a párton belüli kollaboránsokról tett nyilatkozatait, ugyanis az előzetes várakozásokhoz képest csak negyedik helyre futott be, a leadott szavazatok 14 százalékával. A későbbi győztes Molnár Gyula már az első fordulóban is vezetett és Hiller István 60-40 arányú győzelme Botka László felett már sejtetni engedte a kihívó győzelmét a regnáló elnökkel szemben. A második fordulóban Molnár az érvényes szavazatok 57 százalékával le is győzte Tóbiás Józsefet –

az újítás iránti vágy tehát összességében győzött, elsöprő vagy egyértelmű helyzetről ugyanakkor korántsem beszélhetünk.

Bár nem látszik olyan szintű ellenségeskedés a Tóbiás illetve a Molnár Gyula-féle csapat mögött, ami mondjuk kiválással fenyegetne, a párt ilyen arányú megosztottsága egyáltalán nem biztosíték arra, hogy a következő két évben zavartalanul vezesse a pártot az új elnök.

Egy fontos pozíciót ugyanakkor megtartott a régi vezetés: az alelnöki küzdelemben a pécsi Tóth Bertalan nem tudta legyőzni Gőgös Zoltánt – a földügyet sikerre vivő képviselő megőrizte helyét. Az új elnökség első politikai kihívása várhatóan a földkérdésben kiírt népszavazás lesz – amennyiben a bemutatott aláírások száma ténylegesen eléri a kétszáz ezret. Az eredetileg három téma egyre szűkült, miután a boltzárban a kormány visszakozott, míg a bérplafonra nem sikerült megfelelő számú aláírást összegyűjteni – erősen kérdéses, hogy kizárólag a földügyre el lehet-e vinni négymillió embert.

Az ősz tehát rögtön komoly szervezeti kihívás elé állítja az új vezetést, egy esetleges kudarc pedig 2016 végére még könnyen okozhat pánikot a pártban. Gyurcsány stílusa komoly kihívás

Molnár Gyula nincs könnyű helyzetben, ahogy elődje sem volt abban 2014 közepén, mikor két választási vereség után átvette a pártot. A „valami más” ígérete hagyományosan erős az MSZP-ben, és Molnár az elmúlt három hónapban aktivitásával és a vidéki szervezetek végig járásával sikeresen teremtette meg ezt a narratívát magáról (némiképp hasonló ez Gyurcsány Ferenc 2004-es belső kampányához, ami végül a miniszterelnökséghez juttatta).

Tartalmi különbségeket ugyanakkor kevésbé fogalmazott meg Molnár: nyugati értékek iránti elkötelezettség, a gazdaság és jogállam helyreállítása, szegénység felszámolása, nyitás a civilek/szakszervezetek/értelmiség felé – ezt szinte bármelyik ellenzéki politikus programjában olvashatnánk (még csak nem is kell szűkíteni a szocialista párt politikusaira). Noha a kezdeti nehézségek – például a 2014-es főpolgármesteri káosz – után Tóbiás vezetésével az MSZP több időközi győzelmet is szerzett, ráadásul megőrizte első helyét a baloldali pártok között, a párt tagsága nem látta benne a 2018-as győzelem kulcsát: sem azt, hogy vezetésével növekedni tudna a párt, sem azt, hogy világos és követhető szövetségi politikával rendelkezne. Utóbbi épp a kampányfinisben kapott súlyos sebet: a Fidesszel és DK-val szemben is elveszített dunaújvárosi választás, majd az azt követő vita a helyi szervezettel egyaránt azt mutatta, hogy Tóbiás nem képes egy ilyen választási szituációt magabiztosan kezelni.

Budapest, 2016. június 25.
A párt újonnan megválasztott elnöke, Molnár Gyula (b) és Hiller István korábbi pártelnök, a párt újonnan megválasztott választmányi elnöke a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országos tisztújító kongresszusán tartott sajtótájékoztatón a Villányi úti Konferenciaközpontban 2016. június 25-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Molnár Gyula és Hiller István
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Tény az is, hogy Gyurcsány agresszív stílusa komoly kihívás: őszöd tízéves évfordulója, az említett dunaújvárosi kampány vagy az a tény, hogy a kongresszus délelőttjén elemezte a baloldal helyzetét – és lényegében saját pártját nevezte Horn Gyula örökösének – azt jelzi, hogy a DK felől nem fog enyhülni a nyomás. 

Molnár Gyula helyzetét nehezíti, hogy a szocialista párt elnöke lesz az egyetlen pártvezető, aki nem tagja az országgyűlésnek, nem tud részt venni a parlamenti munkában és kérdéses, hogy a frakció mennyire lesz hajlandó Molnár akaratának megfelelően dolgozni. Még ha a parlament jelentősége csökkent is az elmúlt évek során, a Fidesz törvényjavaslataihoz való viszony, a kétharmados törvények vagy épp bizonyos személyi döntések kapcsán az MSZP frakció szerepe döntő lehet, ráadásul ezek országos politikai ügyek. Úgy tűnik, hogy Molnár egyelőre lehetőségként tekint erre és a tagsággal, illetve a választókkal való találkozást helyezi előtérbe, míg azonban egy elnökjelölti kampányban ki lehet kerülni a parlamenti ügyekre való reakciót, elnökként erre nincs mód.

Hiller és Molnár, mint támadási felület

Másik nehézség, hogy míg a Tóbiás-Botka páros személyükben is távol állt a 2010 előtti kormányzástól, Hiller István az „elmúlt nyolc év” emblematikus szereplője: pártelnök és miniszter is volt, ráadásul mindkét szerepben Gyurcsány Ferenc mellett. Molnár Gyulát pedig ugyan jogerősen felmentették az őt ért vádak alól, az MSZP korrupciós megítélésének javításában a személye egészen biztosan nem segít, sokkal inkább támadási felület a Fidesz vagy akár más ellenzéki párt számára. Noha jogos lehet az az igény, hogy egy párt nem lehet a múlt fogja, kérdéses, hogy a 2010 előtti időszak vádjaival való szakítást mennyire segíti, ha e korszak meghatározó politikusait rehabilitálja a pártelit, ahelyett, hogy fiatal, de a múltat vállaló politikusok felé fordulnának.

A szombati kongresszustól valószínűleg senki nem várt csodát: sem az elégedetlenség nem volt ilyen szinten, sem a kihívók nem mutattak olyan különbözőséget, ami ezt indokolta volna. Az MSZP tagságának döntése irányváltás és lehetőségkeresés arra, hogy a párt az eddiginél karakteresebb politizálást mutasson be. Egy újonnan megválasztott elnök rövidtávon mindenképp lehetőség arra, hogy egy párt újra pozícionálja magát a választók és a szövetségesek felé: a következő hónapokban meglátjuk, hogyan megy ez a Molnár-Hiller kettősnek. Tóbiás leváltása ugyanakkor figyelmeztető jel arra, hogy a tagság továbbra sem türelmes saját vezetésével szemben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Christian Lindner (L), leader of the free democratic FDP party, walks past German Chancellor Angela Merkel during a session at the Bundestag (lower house of parliament) on November 21, 2017 in Berlin. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN

Ezért a kudarcért megfizethet Merkel

Kommentek

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.