Poszt ITT

Nagy Bandó András: Akkor hát Gyurcsányról

Köszönet a kommentelőknek, azoknak is, akik csesztettek, mert legalább annyit megtudtam: hidegen nem tudtak elmenni töprengésem mellett.

Vannak, akiknek külön „válaszolnék” (egyszer még sorra kerülnek…), de most inkább azoknak „válaszolok”, akik folyton, most is fejemre olvassák, olvasták, hogy mért nem írtam „akkor is”, Gyurcsányékról is, stb. Meg azoknak is válaszolok, akik ballibsiként aposztrofáltak, mert az még csak eszükbe sem jut(ott), hogy a velük, jobbosokkal nem azonosan (de) gondolkodó, mondjam ki: (hozzájuk, nézeteikhez képest) másként gondolkodó nem föltétlen ballibsi, pusztán egy ember, mint akár én is, aki egyik oldal ölébe sem akar ülni, nem áhítozik arra, hogy csókosuk, kegyeltjük, kiváltképp nem, hogy szervilis behódoltjuk legyen, mert maga akarja megvívni saját csatáit, közzétéve megbeszélésre alkalmasnak talált gondolatait, töprengéseit.

Kútásó típus vagy – mondta nekem Várszegi Asztrik, amikor András könyvét dedikáltam neki Pannonhalmán. – Nem a közös kúthoz jársz vízért, hanem magad ásol le a forráshoz. Bár lehet, hogy a forrás azonos… (Mondjam ki: ha van Isten, egy van, ha nincs, akkor is ugyanabban az egyben hiszünk…)

Ez a kötet ugyan a hitről szólt, a hitvilágomról, viszonyulásomhoz Istenhez, mert (és ezt öt kiadást megért könyvem is bizonyította) nem kötöm magam vallásokhoz sem, még ha jézuskövető katolikusnak mondhatom is magamat, de ugyanez igaz a közéleti és közérzeti morgásaimra is: egyetlen „oldalhoz” sem kötöm magam, hogy (ha tévedésekkel telve is, de) keressem, kutassam az igazságot, vagy, amit annak vélek.

Ide emelem a Kalandárium 2006 c. kötetemből azt a blokkot, mely lehet, hogy tévedéseket is hordoz, de azt azért megmutatja, hogy nem csak Orbánról fejtettem ki a véleményemet. És még valami, a „vádlóimnak”:

Orbán első, majd a későbbi 2010-es második győzelméhez én is adtam egy-egy voksot. Épp ez jogosít(ott) föl arra, hogy kimondjam mindazon véleményeimet, melyek nem tetszenek, melyekkel nem értek egyet vagy kifogásolok. Nem bántam meg, hogy rá voksoltam, az akkori szoci-szadesz kormány „megérdemelte”, hogy ellenére voksoljak. Most is van néhány elismerésre méltó Orbán „tett”, de (épp az „eszement rendszere” miatt) most bizony ellene szavaznék.

Más kérdés, hogy újabb tépelődés tárgya lenne, hogy „no de akkor kire?” Válaszom azért van: jelenleg tisztábbat és egyenesebb beszédűt az LMP-nél nem látok a politikai palettán. És az se normális, aki őket „leszabaddemokratázza”! Hozzájuk fogható párt nincs ma, és Schiffer fölkészültsége és következetessége példaadó, akkor is, ha ez egyik „oldalnak” sem tetszik. Épp ez tetszik benne nekem…

És akkor a 2006-os Kalandáriumom részlete:

Aki publicisztikát ír, tisztában van vele (tudnia kell), semmi sem változik meg tőle, egyetlen írásnak sincs érzékelhető hatása, és ha igazán őszinték vagyunk, beismerhetjük, megírásuk sokszor csupán magunk miatt, lelkiismeretünk megnyugtatása végett fontos: kimondtuk a véleményünket, s talán még arra is jó lehet, hogy formáljon valamicskét az olvasók véleményén.

24.hu / Berecz Valter
24.hu / Berecz Valter

Ide idézem Gyurcsány balatonöszödi beszédének inkriminált részleteit, melyeket ugyan ezerszer végigcsócsáltak az elemzők, de itt, a jegyzeteim között is maradjanak meg örök mementóként:

Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni… Nyilvánosan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy azt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok kormányzása azt valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végére. Semmit. Ha el kell számolnunk az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?

Tegyük ezen mondatok mellé Gyurcsány magyarázkodó mondatát, mely ugyancsak simán fölér egy eszement hazugsággal:

„A politika alaphazugságairól beszéltem.”

És most folytassuk a balatonöszödi beszéd másik fontos idézetével:

„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, hazudtunk reggel, éjjel, meg este.”

Egyetlen Gyurcsány mondat a beszéd fogadtatásra reagáló kijelentések közül:

„Van, amikor az ember elkapja a hév.”

Filó Pál, MSZP-s képviselő így kommentált:

„…a kampányban nem lehetett elmondani mindent, mert az öngyilkosság lett volna.”

Tegyünk kísérletet a beszéd tárgyilagos elemzésére. Nem csupán politikai, sokkal inkább nyelvészeti, értelmezési szempontok alapján. Nézzük az első idézett mondat értelmét!

„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.”

Ez a mondat azt jelenti, hogy „Nekünk, szocialistáknak mostantól tulajdonképpen alternatívánk sem maradt. Volt egy pénzt szétszóró, garázda, dőzsölős időszakunk, nevezetesen a Medgyessy-kormány időszakában, mintegy két éven keresztül, amiben ugyan én, Gyurcsány Ferenc még nem vettem részt, nem voltam benne, de mivel nincs olyan, hogy külön MSZP és külön Gyurcsány, többes szám első személyben mondom ki: együtt kúrtuk el. Ráadásul nem is mondhatom, hogy ti, ugyanis épp abban az időszakban szedtem össze én is magamat, tehát a vezetésben ugyan nem, illetve egy idő után érintőleg voltam benne, de mivel én is lenyúltam egy rakás pénzt, magam is elkúrtam, vállalom. Túllőttünk a célon, tehát nem kicsit kúrtuk el, hanem rettenetesen.”

Közbevetőleg: az MSZP által 2002-ben megnyert választást követően szó szerint ezt mondtam Szili Katinak, a falum, Orfű képviselőjének: „Kati, ha ezt a négy évet kibírjátok úgy, hogy nem hordjátok szét a pénzt, nem nyúljátok le az országot és a népet, nyolc évig maradtok hatalmon. Ha nem, örökre megbuktok.”

Az „örökre megbuktok” változat jött be, akkor is annak ellenére, hogy 2006-ban is nyertek. Mert eltitkolni még csak lehetett (a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerüléséig), hogy lenyúlták az ország pénzének egyik részét, de az erkölcsi értelemben vett bukás a beszéd kitudódásától kezdve bekövetkezett, örök időkre. És akkor is örök időkre, ha Gyurcsány és tanácsadói remek munkát végeztek a magyarázkodás és kimagyarázás fölépítésekor.

Vegyük úgy, hogy általában ugyan hülyék vagyunk, mi, választópolgárok, mert garancia nélkül is elfogadjuk, és készpénznek vesszük a választási ígéreteket, s kontroll nélkül adjuk voksunkat egyik vagy másik pártra és jelöltjeire, de amikor tényekkel szembesülünk, már igenis viszonylag normálisak vagyunk, és vaslogikával elemezzük a hallottakat vagy a látottakat. Nem könnyű feladat, hiszen a politika (és a politikát képviselő elit) azt is megmásítja, elfogadhatóvá teszi és maga oldalára fordítja, ami egyértelműen érthető, hallható a rádióban vagy látható a tévében, végül pedig fehéren-feketén olvasható az újságban.

Mit jelent tehát az újfent ide idézett „Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.” mondat?

Azt (is) jelenti, hogy Európai mércével mérve is hülyék voltunk. (Mármint ők.) Azt jelenti, hogy ilyen kontár munkára nincs példa egész Európában. Azt is jelenti, hogy ilyen mértékű pénzszéthordás sehol sem történt az öreg földrészen. Egyetlen országban sem.

Mellesleg a „böszmeség” értelmezhetetlen szó. Sem a Magyar Szókincstárban, sem a Magyar Értelmező Kéziszótárban nem lelhető. De még maga a „böszme” sem. Mit gondoljunk tehát róla? Mi a böszmeség? Balfaszság? Amatőrség? Ostobaság? Erkölcstelenség? Tisztességtelenség? Együgyűség? Nincs szó a böszmeség helyettesítésére. Így csupán annyival kell megelégednünk, hogy olyat, amilyet az elmúlt négy év során az MSZP-s vezetés (egyúttal az ország vezetése) művelt, sehol másutt Európában senki más nem tett.

Folytassuk a következő mondatokkal.

„Meg lehet magyarázni… Nyilvánosan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, a nem igaz.”

A „Meg lehet magyarázni…” Majdnem lényegtelen, de mégsem. Politikusi attitűd: még a lehetetlent, a képtelent, a hihetetlent és az érthetetlent is meg lehet magyarázni. Ahogy mindenkor meg is történt. Ebben az országban szokássá, mi több elfogadottá vált, erkölcsi alapnak volt tekinthető, hogy mindenre volt (és van is) magyarázat. Csakhogy a politikusi magyarázat nem a tudós magyarázata. Nem a kozmosz vagy a földgolyó természeti jelenségeinek magyarázatáról van szó. És nem is a fizika vagy a kémia egy-egy eredményének magyarázatáról. Még csak nem is a bizonyítható matematikai tételek egyikéről. Arról van szó, hogy akármi is történjen, ha jól magyarázzuk, a nép beszopja. Elhiszi nekünk, csak hitelesen (hitelesnek látszó képpel) kell beadnunk neki. A nép megérti a magyarázatot. Látszólag. Mert ugyan nem érti, de a sok magyarázást követően azt hiszi, hogy megértette. Épp ezért, ennek következtében, ennek betudhatóan el is fogadja a legőrültebb, a legképtelenebb magyarázatot is.

Kósáné Kovács Magda mondta egyszer (mást idézve) „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.” Ez így nem igaz mondás. Ha valóban igaz lenne, így hangozna: „Nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni.”

Nézzük csak a következő mondatot: ”Nyilvánosan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”

Miről is szól ez a két mondat?

Arról, hogy ”Mi, szocik, a köznép, a nemzet, a nép, az ország nyilvánossága előtt hazudtunk másfél éven keresztül.” Mikor is hangzott el ez a balatonöszödi beszéd? 2006 májusában. Visszaszámlálás, és íme a bűvös számok: 2004 novemberétől kezdődik az említett másfél év. Arról a 18 hónapról beszélt Gyurcsány, mely az első Gyurcsány-kormány időszaka volt. Nem 16 éves időszakról van szó, nem arról, hogy mi, a politikai elit végighazudtuk az elmúlt 16 évet, mint ahogy Gyurcsány magyarázni próbálja, függetlenül attól, hogy egyébként bármely kormány végighazudta-e a rá jutó négy esztendőt.

Ha elfogadjuk, hogy Gyurcsánynak azért kellett (valamiféle belső puccsal) Medgyessy helyébe lépni, mert Medgyessy tehetetlensége és amatőrsége, valamint a közös vagyont szétlopkodók igyekezete és szorgalma romlásba vitte az országot, akkor kimondhatjuk azt is:

Gyurcsány igazat mondott. Ez egyszer biztosan, megkérdőjelezhetetlenül. Ennek a tragikus állapotnak köszönhetően kellett végighazudniuk az emlegetett másfél évet. Azt kellett elhazudniuk, hogy rettentő szarban van az ország. Azt, hogy ilyen állapotban még nem volt Magyarország. És mindezt miért? Hogy újra választást nyerhessenek.

Májusban hangzott el Gyurcsány elvtársi gyónása, nem a választások előtt, hanem közvetlenül utána. Akkor, amikor egy új garnitúrával vághatott neki a tragikus állapot feldolgozásának és esetleges megszüntetésének.

Ez az oka annak, hogy lázadnak az emberek. Nem pusztán a megszorító csomag, nem a megszorítások miatt, ahogy azt először gondolták, vagy amivel elsőként magyarázni próbálták. Azt értették meg ugyanis még a legegyszerűbb emberek is (esetenként a másik fél ugyancsak magyarázó rásegítésével), hogy a Medgyessy-kabinet szétszórt egy vagonnyi vagyont, és a megszorításokra szükség sem volna, ha akkor nem tapsikolják el a szocik és a szadeszesek. Mert azért őket sem szabad kihagyni ebből a közösen játszott partiból. Megértették (és persze csak a jobbra húzók, mert a balosok vakon hisznek vezetőikben (a jobbra tartók éppúgy, de most az elemzés szempontjából ennek nincs nagy jelentősége), és szentírásnak fogadják el minden állításukat, magyarázatukat és magyarázkodásukat. Nagyon helytelenül, mert jobb volna, ha gondolkodnának, de erre nem kerülhet sor, mert aki csak támogat valakit, az kivonja magát a helyes és elemző gondolkodás iskolájából.

24.hu / Neményi Márton
24.hu / Neményi Márton

Mondjuk ki: az emberek úgy általában jöttek rá, hogy Medgyessy kormányzása idején ez történt, de az embereknek csak a jobbra húzó tömege próbálta meg Gyurcsány képébe vágni, hogy az, ami akkoriban történt, nem a népen számolandó el. A nemzet egésze nem köteles azért fizetni (megfizetni talán lehetne), mert a hatalmi elit széthordta az egyszer már megtermelt pénzét. Mert az a pénz akkor is közös volt, amikor magukhoz vették, így hát nyugodtan ki lehet jelenteni: a nép egésze személyenként is perelhetné az akkori lenyúlókat, mert az általa befizetett adókat hordták szét.

Gyurcsány tehát igazat mondott: ”Nyilvánosan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.” Nem is lehetett igaz, mert a választás előtt arról beszélt, hogy dübörög a gazdaság, hogy a szoci-szadesz kormány erős gazdaságot hagy majd az utódjára, miközben más sem járt a fejükben, mint, hogy mindenképpen meg kell nyerni a választást, mert ha elvesztik, végérvényesen és egyértelműen kitudódik, hogy mi (nem) maradt utánuk, és az akkor a teljes bukás lesz, túl a választási bukáson.

(Közbevetőleg: Esterházy úgy fogalmazott, hogy „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.”)

A hosszú idézet után egy kérdés: mért nem kezdett tüntetésbe a jobboldal azok után, hogy Lázár János gyakorlatilag Gyurcsányhoz hasonlóan beismerte, hogy mindegyik oldal lop? Idézet tőle: „Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ? /…/ …és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja, amikor a fideszes kormány van, akkor a fideszes menedzsment lopja szét.

Most mondjátok meg: a „Kinek kell ez a világ?” nem azonos az „ez a kurva ország”-gal? És a szétlopás nem ugyanarról szól, mint amit Gyurcsány mondott, hogy hazudtak, csaltak, loptak reggel, délben, este?

Hát, ezekhez kéne nekem kötődnöm? Akármelyikhez is?

Nézzétek meg a hazugság megtestesülését: Lázárnak is és Szijjártónak is a keményen dolgozó szüleik spóroltak össze százmilliókat, hogy miniszterhez sem méltó palotákat vehessenek a fiaiknak, és a fiuk fiának.

Tényleg ezeket kéne nekem rajongással szeretnem?

És Ti? Ti ezeket kasseroljátok?

Bocs, Barátaim, megyek hányni…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik