Nem új keletű a probléma, amit Orbán újabban népvándorlásként emleget. Voltak ők már gazdasági bevándorlók is, amúgy meg egyszerű menekültek, többnyire a háború elől. Az Afrikához közeli országokba hosszú évek óta érkeznek a hajók a menekültekkel. Elsősorban a Földközi-tenger partvidékén lévő országok – Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália – érintettek. Valamint az Atlanti-óceán Európához tartozó szigetvilága, valamint a Kanári-szigetek.
Képünk illusztráció, Europress Fotóügynökség
2006-tól egy évet a szigetek egyikén tanultam, a hét sziget szinte mindegyikére eljutottam, köztük az Afrikától alig 100 kilométerre lévő Lanzarotére is. A szigeten rengeteg afrikai él, elsősorban marokkóiaik, szenegáliak, de sokan jönnek Maliból is. Hajón. Vagyis inkább csónakon, nem egy esetben gumicsónakon. Ha tiszta az idő, a tengerparti Arreciféről szabad szemmel is látni Afrikát, az óceánon pedig apró pontokat, amik egyre nagyobbak lesznek, talán egyszer ki is kötnek.
És hogy melyik emlékemet hozta vissza Orbán (Habony? Finkelstein?) a menekültkérdés bedobásával? Egyik nap ugyanígy kiszúrtam egy pontot az óceánon. Messze volt még, de volt időm, elkezdtem nézni, ahogy közeledik.
Aztán egyszer csak nem közeledett, egy hullám felborította a csónakot. Majd megint közeledni kezdett – de már üresen. A partra csak a fulladástól kicsit püffedt holttestek érkeztek meg, fiatal felnőttek, anyukák, gyerekek, hiába indult a megmentésükre azonnal a helyi rendőrség, a parti őrség és a mentők hajókkal, helikopterrel.
Ők már senkinek a munkáját nem vették el.
