Poszt ITT vélemény

Nagy Bandó András: A mi szép új világunk

1984 (1984)
1984 (1984)

Ha a sokszínű, tisztességes és erkölcsileg kikezdhetetlen terveket szövő, megújuló és önmagát meghatározó ellenzéknek már lehetősége és esélye sem maradt arra, hogy a nép ösztöneire és érzelmeire hasson, legföljebb álmodozhat a hatalomról.

Krisztus azt ígérte, jelen lesz, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek. Egy szóval sem mondta, hogy ott is jelen lenne, ahol ezrek csordaméreggel kábítják egymást.

Ha helyesen élünk velük, akkor az írott sajtó, a rádió és a film elengedhetetlenek a demokrácia fennmaradásához. Ha azonban visszaélünk velük, akkor a diktátor fegyvertárának legfélelmetesebb fegyvereivé válnak.

Az önérdeknél alantasabb ösztönök diktálta cselekedetet támogató propaganda hamis, elferdített vagy töredékes bizonyítékokkal áll elő, kerüli a logikus érveket, és áldozatait igyekszik a divatos jelszavak puszta ismételgetésével, idegen vagy hazai bűnbakok dühödt ócsárlásával, a legalantasabb szenvedélyeknek a legmagasabb eszményekkel való ravasz összekapcsolásával befolyásolni, hogy az atrocitásokat Isten nevében kövessék el, és a reálpolitika legcinikusabb válfaja vallási elvvé és hazafias kötelességgé váljon.

A mai diktátorok propagandájukban többnyire az ismétlésre, elhallgatásra és racionalizálásra hagyatkoznak: azokat a divatos frázisokat sulykolják, amelyeket igaznak akarnak elfogadtatni, s azokat a tényeket hallgatják el, amelyekről nem akarnak tudomást venni. Azokat a szenvedélyeket akarják felkorbácsolni és racionalizálni, amelyek a pártnak vagy az Államnak hasznára válhatnak.

„Hitler diktatúrája /…/ volt az első diktatúra, amely saját hazája leigázáshoz felhasználta az összes rendelkezésre álló műszaki eszközt; olyasmikkel, mint a rádió és a hangszóró, nyolcvanmillió embert fosztott meg az önálló gondolkodástól. Így vehette rá őket egyetlen ember akaratának… A korábbi diktátoroknak magasan képzett segítőtársakra volt szükségük, még a legalsóbb szinten is; olyanokra, akik képesek voltak az önálló gondolkodásra és cselekvésre. A modern technikai fejlődés korának parancsuralmi rendszere nélkülözni tudja az ilyen embereket, és a kommunikáció modern módszereinek köszönhetően alacsonyabb rangú vezetést gépiesíteni lehet. Így jött létre a parancsokat kritika nélkül elfogadók új típusa.” (Albert Speer)

…genetikailag egységesítették és a születést követően úgy kondicionálták őket, hogy olyan kiszámíthatóan fognak viselkedni, mint a gépek.

…a modern propagandista felhasználhatja a televíziót is, hogy megbízója képét és hangját világgá röpítse,…

„Hitler mély tisztelettel viseltetik a katolikus egyház és a jezsuita rend iránt, mégpedig nem keresztény doktrínájuk, hanem az általuk kidolgozott és működtetett ’gépezet’, hierarchikus szervezetük, ördögien ravasz taktikájuk, az emberi természet ismerete és az emberi gyöngeségnek a hívek feletti uralom érdekében történő bölcs kihasználása miatt.” (Hermann Rausching)

„…a tömegek végtelenül megvetésre méltók. Nem tudás vagy józan gondolkodás, hanem érzelmek és tudat alatti ösztönök elegye határozza meg a viselkedésüket. A siker érdekében egy propagandistának meg kell tanulnia ezeket az ösztönöket és érzelmeket manipulálni. „A világon lezajló legnagyobb forradalmakat hajtó erő soha nem egy tudományos tanítás lényege volt, amely meghódította a tömegeket, hanem valamiféle rajongás, amely ihletett adott nekik, sőt, gyakran egyfajta hisztéria, amely tettekre sarkallta az embereket. Aki a tömegeket meg akarja nyerni, annak ismernie kell a szívük nyitját.” (Hitler)

…a tömeg kaotikus, nincs saját célja, és bármire képes, kivéve az intelligens cselekvést és józan gondolkodást. Tömegbe verődve az emberek elveszítik gondolkodóképességüket és az erkölcsi választás képességét. Befolyásolhatóságuk addig a pontig fokozódik, ahol már megszűnik az önálló véleményalkotás és akarat.

A csordaméreg az alkoholhoz hasonlóan aktív, kifelé fordító kábítószer. A tömegtől megrészegült egyén levetkőz minden felelősséget, intelligenciát és erkölcsöt, s ezekből valami eszeveszett, állati esztelenségbe menekül.

Az olvasás nem kollektív, hanem magánjellegű cselekvés. Az író egyénekhez szól, akik a normális józanság állapotában egyedül üldögélnek. A szónok csordaméregtől már alaposan megittasult egyénekből álló tömeghez szól. A tömeg a hatalmában van, és ha érti a dolgát, azt tehet vele, amit akar.

A tömegek körében az ösztön mindenek felett való, s ebből fakad a hit…

…a propagandistának „módszeresen egyoldalú álláspontot kell képviselnie minden felmerülő kérdésben” (Hitler) Soha nem ismerheti be, hogy tévedett, vagy hogy egy ellentétes véleményt képviselőnek akár csak részben is igaza van.

Az esztelenség és erkölcsi gyengeelméjűség nem jellegzetes emberi tulajdonságok, hanem a csordamérgezés tünetei.

A nácik uralma alatt hihetetlen sok ember érzett késztetést arra, hogy hosszú, tömött sorokban A ponttól B-ig meneteljen, majd vissza az A ponthoz.

A menetelés eltereli az emberek figyelmét. A menetelés kiöli belőlük a gondolkodást. Elpusztítja az egyéniséget.

…fanatikusok hatalmas serege született meg, amelynek tagjai –­ ahol csak tehetik ­– testüket-lelküket, reflexeiket és idegrendszerüket a régimódi liberalizmus elpusztításának szentelik.

Liberalizmus csakis jólétben virágozhat, és azonnal sorvadni kezd, amint a hanyatló gazdaság a kormányzat számára szükségessé teszi, hogy alattvalói ügyeibe egyre gyakrabban és drasztikusabban beavatkozzék.

Ha a politikusok és választóik minden cselekedetükkel maguk vagy hazájuk hosszú távú érdekeit szolgálnák, világunk valóságos földi paradicsom lenne. Sajnos gyakran mégis saját érdekeik ellen cselekednek, pusztán azért, hogy legkevésbé tiszteletre méltó szenvedélyeiket kielégítsék, következésképp ez a világ egy siralomvölgy.

A szabadságra nevelést tényközléssel és értékek kifejezésre juttatásával kell kezdeni, majd az értékek felismeréséhez szükséges módszerek kifejlesztésével folytatni, valamint az arra való felkészítéssel, hogy megvívjunk azokkal, akik valamilyen oknál fogva nem vesznek tudomást a tényekről, vagy tagadják az értékeket.

…az emberi viselkedést mindenekfelett a nevelés határozza meg, amely mellett a természet – azok a pszichikai-fizikai adottságok, amelyekkel születtünk – elhanyagolható.

A szabadság nagy jótétemény, a tolerancia jeles erény, a parancsolgatás súlyos csapás. A diktátorok /…/ égnek a vágytól, hogy az emberi természet dühítő sokféleségét valamiféle engedelmes egyformasággá sorvasszák.

Az állatoknál egy adott fajon belül a biológiai variációs tulajdonság annál szembeszökőbb, minél magasabbra hágunk az evolúció lépcsőfokain. A biológiai változékonyság az emberben a legnagyobb; az ember nagyobb fokú biokémiai, felépítésbeli és vérmérsékleti diverzitást mutat, mint bármely más faj egyedei. Ez kétségbevonhatatlan, egyszerűen megfigyelhető tény.

Az egyes termesz tökéletes szabadságnak érzi, ha a termeszvárat szolgálhatja. Ám az ember nem ilyen végletesen, hanem csupán mértékletesen társas ösztönű.

A jövő túlnépesedett és túlszervezett világának vezetői – mivel genetikailag képtelenek egyformává tenni az embriókat – társadalmi és kulturális egyformaságot kényszerítenek majd a felnőttekre és gyermekeikre.

Hogy ezt a zsarnokságot elkerüljük, ahhoz haladéktalanul szabadságra és önkormányzásra kell nevelnünk önmagunkat és gyermekeinket. A szabadságra nevelés első lépése a tényekre és értékekre nevelés.

Erőteljesen felforgató hatású, ha az egyszerű emberek nagy tömegei tüzetes elemzésnek vetik alá mindazt, amit lelkipásztoraik és uraik mondanak nekik.

…ez emberek – szellemi és fizikai sokféleségüktől függetlenül igénylik a szeretetet, éppúgy, ahogy az élelmet és fejük fölé a tetőt, s végül kinyilatkoztathatjuk az intelligencia értékét, amely nélkül a szeretet tehetetlen, a szabadság pedig elérhetetlen. Ez az értékrend olyan kritériumok birtokába juttathat bennünket, amelyek alapján bármikor megítélhetjük a propagandát. Habozás nélkül elvethetünk mindent, ami badarságnak vagy erkölcstelennek bizonyul.

Sosem érhetjük be a mindennél kevesebbel. Veszélybe került a szabadság, ezért sürgősen szükség van arra, hogy szabadságra neveljük az embereket.

Az elmemanipulációnak áldozatul esett embernek fogalma sincs arról, hogy áldozattá lett. Börtöne falai láthatatlanok, így szabadnak képzeli magát. Szabadságának hiánya csak a többi ember előtt nyilvánvaló. Szolgai mivolta szigorúan objektív.

 

Az összes mondatot Aldous Huxley: Visszatérés a szép új világhoz című, 1960-ban megjelent könyvéből másoltam ki, fordította Szűr-Szabó Katalin, CartaphilusKönyv kiadó, Budapest, 2008. Az idézőjelbe tett mondatok ugyancsak a könyvből valók, zárójelbe tettem, kiktől idéztem. Azt hiszem, Aldous Huxley sem gondolta, hogy szavait 55 évvel a könyve megjelenése után Európa közepén tartják majd fájó igazságnak.

Orbán Viktor 1963-ben született, én 13 éves voltam a könyv megjelenésekor. Orbán Viktor eredetileg liberális eszméket vallott, most autokratának tartják (jelentése: kényúr, zsarnok, korlátlan hatalmú uralkodó), véleményem szerint egy demokráciában fogant diktátor (jelentése: korlátlan hatalommal rendelkező államfő, parancsuralmat gyakorló személy, pejor. kiskirály). Lehet azt mondani, hogy demokratikus választás juttatta hatalomba, és ez is tény, de akkor is korlátlan hatalmú uralkodó, ha látszólagosan korlátok közé szorítja, szoríthatná a demokrácia, ha nem formálta volna át önmagához igazítva.

A fent idézett szöveg megmutatja, milyen út vezetett a hatalomig, és ugyanakkor azt is, hogy ha a sokszínű, tisztességes és erkölcsileg kikezdhetetlen terveket szövő, megújuló és önmagát meghatározó ellenzéknek már lehetősége és esélye sem maradt arra, hogy a nép ösztöneire és érzelmeire hasson, legföljebb álmodozhat a hatalomról. Sok más mellett a népet is lenyúlták már előle.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik