Poszt ITT

Figyelő Top 200 (2001): Járműkereskedelem

Magas fokozatban

Rekordot rekordra halmozva rendíthetetlenül növekednek a személygépkocsi-eladások, de a szakértők középtávon markáns drágulást is jósolnak.








Figyelő Top 200 (2001): Járműkereskedelem 1

Ami az ágazat jövőjét…

…pozitívan befolyásolhatja:
• Emelkedő reáljövedelmek
• Általános kamatcsökkenés

…negatívan befolyásolhatja:
• Az autópiaci liberalizáció következtében erős külföldi konkurencia jelenik meg
• Az unió környezetvédelmi előírásai miatt áremelés várható

Figyelő Top 200 (2001): Járműkereskedelem 1
Figyelő Top 200 (2001): Járműkereskedelem 3

Erős start után szerényebb tempóban, de az idén is töretlenül növekszik az újautók eladása Magyarországon. A tavalyi 148 ezer darab után – haszonjárművek nélkül – akár 170 ezer darab is elkelhet belőlük. A jó évkezdet azt jelentette, hogy az év első három hónapjában jelentősen felülmúlta a személygépkocsi-piac a tavalyi azonos időszak forgalmát. Így annak ellenére, hogy a következő három hónapban 8 százalékra mérséklődött a tempó, az első félév még mindig 12,6 százalékkal magasabb darabszámot mutat. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke évtizedes rutinnal és némi óvatossággal úgy véli, ilyen előzmények után 2002-re összességében 10 százalékos piacbővülésre lehet számítani.

A kereskedők és a közgazdászok egyetértenek abban, hogy a tartós piaci növekedés motorja az egyre magasabb életszínvonal. Győző Gábor azonban az idei piaci változást a kamatokkal is magyarázza. A tendenciájában csillapodó infláció lenyomja a betéti kamatokat. A betétesek egy része pedig az év elején úgy döntött, hogy a megtakarításait nem a bankban érleli, hanem autóra költi. Az eladott kocsik kétharmadát amúgy változatlanul részletre, lízingre vásárolják a magyarok, sőt ez az arány a kamatcsökkenéssel növekedni is fog.

A piac szerkezetében is észrevehető némi változás. A legolcsóbb kis és mini osztály uralma megmaradt ugyan, de részesedésük a növekvő piacon 55 százalékról 51 százalékra apadt. Látványosan megugrott viszont az alsó-közép kategória: 34-ről 39 százalékra. Az alsó-közép a kicsikkel és a minikkel együtt tehát változatlanul az összes eladás 90 százalékát teszi ki.

Új rangsort hozott a márkák harca is. Tavaly, a Renault, Peugeot és a Citroën rohamosan javuló népszerűségével, már megkezdődött a “francia forradalom”, és a mesterhármas azóta is egyre feljebb kúszik a ranglétrán. A piacvezető Suzukit és a második Opelt követő Renault, illetve a negyedik Peugeot mögé a Volkswagen az ötödik helyre szorult vissza, közvetlenül a rokon Skoda elé; a Citroën a hetedik lett, a hatodik Daewoo után. Az importőrök, illetve gyártók rangsorában az összesen öt márkát (Volkswagen, Skoda, Seat, Audi, Porsche) képviselő Porsche Hungária átengedte a vezetést a Magyar Suzuki Rt.-nek.
Az autógyártásban tapasztalható globalizációs változások is azt sejtetik, hogy a márkacsata a kis magyar piacon is tovább folytatódik, s az élbolyban nagy helycserék várhatóak. Ennek egyik oka, hogy az Opel már leállította a nálunk még oly keresett Astra Classic gyártását Lengyelországban. Ez azt is jelenti, hogy kivonul a piacról az egyetlen 2 millió forintos alsó-középkategóriájú autó, hiszen a futó Astra G már jóval drágább kocsi.

A 2 milliós határhoz az alsó-középkategóriában árban a legközelebb az árengedményes akciók sztárja, a Daewoo Lanos áll, de kérdés, jövőre milyen árpolitikát folytat majd a gyártó. Annál is inkább, mert a Daewoo az Opelt is birtokló GM-hez került. Az új tulajdonos pedig információnk szerint átszervezi az európai értékesítést, amelyben egyelőre talány, hogy milyen szerepet szán a magyar hálózatnak. Még azt is csak remélni lehet, hogy a Daewoo külön márka marad, nem Opeleket ontanak majd a koreai üzemek, hiszen azt már bejelentették, hogy az európai Daewoo-gyárakra nem tart igényt a GM.

A Daewoo eladásnál is nagyobb átrendeződést hozhat a piacvezető Suzuki itthoni típusváltása, aminek következtében várhatóan jövőre végleg nyugdíjba vonul a “mi autónk”. Kérdés, a legnagyobb darabszámban értékesített és legolcsóbb kiskocsi, a Swift után keletkező űrt képes lesz-e gyorsan betölteni az utódmodell, illetve a felszálló ágban lévő, már két éve piacon lévő Wagon R+, avagy a Suzuki kénytelen lesz átengedni piaci részesedéséből más kisautó-gyártóknak.

A márkacsaták ellenére a szakértők szerint az elkövetkező három-négy esztendőben folytatódik majd az egyre szerényebb ütemű növekedés az értékesítésben, egészen addig, amíg a piac megközelíti a 200 ezer darabos éves eladási potenciált. A derűs hazai kilátásokat legfeljebb csak az uniós csatlakozás után árnyékolja majd be néhány változás, amelyről éppen a napokban döntött a nagyhatalmú brüsszeli bizottság. Októbertől például a márkakereskedők a verseny gerjesztése érdekében a korábban szerződötteken felül más márkákat is szabadon forgalmazhatnak. Az autópiaci liberalizáció jegyében 2005-től pedig megszűnik a területi korlátozás. Addig ugyanis a márkakereskedő “territóriumát” szigorúan megszabta az importőr, a dealer e területi határon kívül nem folytathatta a tevékenységét. Egy évvel azután, hogy Magyarország várhatóan belép az unióba, már nem lesz ilyen korlát. Például bármelyik németországi, osztrák, dán vagy spanyol márkakereskedő tetszés szerint nyithat majd kereskedést bárhol a Dunántúlon, az Alföldön vagy akár a fővárosban.

Győző Gábor a liberalizációtól mégsem árzuhanást, hanem éppen ellenkezőleg, drágulást vár. Szerinte a magyarországiaknál sokkal tőkeerősebb külföldi dealerek előbb-utóbb fel fogják vásárolni az itteni versenytársakat. Ahelyett, hogy megszaporodna az egymással konkuráló márkakereskedések száma, inkább koncentráció várható. Néhány erős kereskedés kezében összpontosul majd a gépkocsik kiskereskedelmi forgalma, akik piaci súlyuknál fogva megszabhatják, emelhetik az árakat.

A gépkocsik környezetvédelmi adójának bevezetése is drágulást generál majd. A brüsszeli bizottság egy másik határozata alapján 80 százalékra kell emelni az autók újrafelhasználásának arányát. Ennek jegyében az autógyártóknak az idén júliustól forgalomba helyezett kocsikból majdan keletkező roncsokat – mint a közértben a sörösüveget – vissza kell venni, és újra kell hasznosítani. A recycling költsége mai árfolyamon 30-50 ezer forint, amely akárcsak az üvegbetét, be fog épülni az új autó árába.

Járműkereskedelmi toplista, 2001 (millió forint)



























































































Rang-
sor
A gazdálkodó neveNettó árbevétel
RankName of companyNet revenue
1.Porsche Hungária Kereskedelmi Kft.106 957
2.Wallis-Csoport Rt.*105 189
3.Opel Southeast Európa Autóforgalmazó Kft.88 906
4.General Motors Acceptance Corporation Hungary Kereskedelmi Kft.53 926
5.Renault Hungária Gépjárműkereskedelmi Kft.45 354
6.Peugeot Hungária Kft.37 322
7.Ford Motor Hungária Értékesítő Kft.32 287
8.Toyota Motor Hungary Járműimportáló és Forgalmazó Kft.27 752
9.Fiat Magyarország Kereskedelmi Kft.27 748
10.MB-Autó Magyaroszág Kft.24 124
11.Citroën Hungária Gépjárműforgalmazó Kft.23 775
12.Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.16 026
13.Summit Motorok Hungary Rt.16 000
14.MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft.11 459
15.Volvó Autó Hungária és Dél-Kelet Európa Kereskedelmi Kft.11 347
16.Baumgartner Autocentrum Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.11 213
17.Daewoo Motor Kft.10 295
18.Renault Trucks Hungaria Kft.9 392
19.Volvo Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.8 699
20.Mazda Motors Hungary Járműkereskedelmi Kft.8 570
* Konszolidált adatok – Consolidated data

Ajánlott videó

Olvasói sztorik