Figyelő Top 200 (2001): Brókercégek

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja: • A világgazdasági konjunktúra beindulása • Kedvező hazai kormányzati intézkedések a tőzsdei befektetések ösztönzésére • Új, gazdasági szempontból jelentős társaságok megjelenése a hazai tőzsdén • A befektetői bizalom helyreállása • Hazánk uniós tagságának közeledése …negatívan befolyásolhatja: • A világgazdaság lassulásának folytatódása • A tőzsdei forgalom további csökkenése • A hazai befektetői réteg tartós elpártolása a BÉT-től • A tőzsdei cégek további fogyatkozása

A tőzsdei barométer, a BUX tavaly “csak” 9 százalékot veszített az értékéből, ám ha az eddigi folyamatok fennmaradnak, akkor a magyar tőzsde jelentőségének fokozatos csökkenésével kell számolnunk.

A technológiai lufi kidurranásának hatásai nem csak a nemzetközi, hanem a hazai tőkepiacot is súlyosan érintették. Az amerikai recessziótól való félelem továbbterjedt, és már nem csak a tengerentúli, hanem az európai gazdaságok megrendülésétől is egyre inkább tartottak a befektetők. A parlagon heverő, vagy éppen a piacokról frissen kivont pénzek zöme felhasználatlan maradt, és csak egy részük vándorolt át a sokak szerint vonzó fejlődő piacokra. Elvben a magyar tőzsde is e régióba sorolandó, mégis, mintha kimaradt volna a “pénzszórásból”. Tavalyi teljesítménye ugyan jócskán meghaladta a világ átlagát, mégsem tudott eleget profitálni a hazai gazdaság viszonylagos érintetlenségéből.

Az azóta távozott Orbán-kormány tőke- és piacidegen lépései egyre inkább a magyar parkettől való távolmaradásra késztették a hazai és külföldi befektetőket egyaránt. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése, a gázár- és gyógyszerár-ügyben tanúsított kormányzati hozzáállás a legrosszabbkor sújtotta tovább az amúgy is több sebből vérző börzét és a befektetési szolgáltatókat.
Pedig a 2001. év a részvénypiac árfolyam-emelkedésével indult. Ezt a trendet azonban az általános negatív nemzetközi hangulat márciusban megszakította, majd az amerikai terrortámadások miatt bekövetkezett kedvezőtlen befektetői klíma szeptemberben újabb csapást mért rá. A BÉT forgalma az év első felében aggasztó szintre zuhant, s csak az év utolsó hónapjaiban mutatott némi javulást.

Nem csak a forgalom, de a tőzsdei társaságok és a brókercégek száma is megfogyatkozott 2001-ben. A számok önmagukért beszélnek: a tőzsdei forgalom 60 százalékkal, 2771 milliárd forintra csökkent, a parketten forgó részvények száma néggyel lett kevesebb, míg a befektetési vállalkozások száma 48-ról 37-re csökkent. Az év során több mint tíz felvásárlási ajánlatot tettek, melyek többek között a korábban nagy forgalmú vegyipari szekciót érintették. A vételi ajánlatok többsége a tavaly életbelépett új tőkepiaci törvény miatti előrehozott akcióknak volt köszönhető, hiszen ennek életbelépése jócskán megdrágította a felvásárlásokat.

A forgalom csökkenése tragikusan érintette a brókercégeket: a szektor eredménye 59 százalékkal, 2,6 milliárd forintra esett vissza. A veszteséges vállalkozások száma ugyan némileg mérséklődött, de összesített veszteségük számottevően nőtt. A 2000. évben megkezdett költséglefaragások tavaly tovább folytatódtak, mely a brókerek számának további erőteljes megfogyatkozásához vezetett. Az ügynökségek jó része egyenesen beszüntette tevékenységét. Nem csak kisebb, magántulajdonú alkuszcégek döntöttek így, hanem több, jelentős nemzetközi befektetési társaság is. A külföldi tulajdonúak ügyfeleik egy részét más cégeknek adták át, vagy a magyar részvényekkel folyó kereskedésüket áthelyezték a londoni piacra.

A befektetési vállalkozások számának csökkenését az is gyorsította, hogy a jogszabályi környezet immár lehetővé teszi az univerzális bankok működését. Ennek következtében több bank magába olvasztotta a brókercégét, ami nem csak a költségekre volt jótékony hatással, de lehetővé tette az új, széles körű pénzügyi szolgáltatások kiterjesztését is. Azon bankok, amelyek nem olvasztották magukba brókercégüket, szintén a működésből adódó szinergiák kihasználására, a tevékenységek minél jobb összehangolására törekszenek.

A csökkenő forgalom a jelentős tőkeerejű, nagy fiókhálózatú bankoknak kedvezett. A részvényforgalom koncentrációját jelzi, hogy az ebbéli toplista első tíz helyezettje a teljes forgalom több mint 75 százalékát bonyolította le. Mindezen folyamatok továbbra is azt valószínűsítik, hogy a szektor szereplőinek száma 2002-ben tovább csökkenhet – igaz, a szigorú jogszabályi háttérnek köszönhetően újabb brókercsődök nem várhatók.

A tőkepiaci befektetők a szomorú tavalyi év után abban reménykednek, hogy a világgazdaság bővülése ismét felgyorsul, a befektetői bizalom pedig – a könyvelési botrányok ellenére – erősödik. A külföldi befektetők az ország uniós tagságának közeledtével ismét több tőkét csoportosíthatnak hazánkba, mely megélénkítheti a BÉT-et. Ennek azonban előfeltétele a tőzsde fejlődésének ismételt beindulása. A befektetők optimizmusát erősíti az új kormány – egyelőre csak verbálisan tetten érhető – “tőkebarátabb” hozzáállása. A felfutást segítheti az időközben részvénytársasággá alakult börze integrációja valamely nagyobb nyugati piachoz, mely nem csak a hazai részvények forgalmát bővítheti, hanem a magyar befektetői réteg számára biztosíthat újabb lehetőségeket, ezzel a brókercégek forgalmát és egyben eredményét is növelve.