Mobil

Teszt: milyen egy csúcs pengemobil olcsó kistestvére?

Kipróbáltuk, hogy hogyan teljesít a gyakorlatban a Huawei felsőkategóriás okostelefonjának a kistesója.

A Huawei 2013 júniusában igen korrekt módon letette a névjegyét az asztalra, amikor is bemutatta a villámgyorsan hatalmas sikereket elért Ascend P6 készüléket. A szupervékony kialakítású telefonnal a vállalat a prémium kategória meghódítására vállalkozott, mely feladat hellyel-közzel sikerült is neki, 2014 májusában pedig már meg is érkezett a hajszálnyival ugyan vastagabb, de minden tekintetben továbbfejlesztett Ascend P7 utódmodell. 2015 áprilisában ugyancsak durrantott egyet a Huawei, ugyanis ekkor debütált a nemrégiben általunk is alaposan leteszelt P8, melynek most a P8 Lite nevezetű egyszerűbb és egyben persze olcsóbb változatát vesszük górcső alá.

 

Design
Míg a P8 mindössze 6,4 milliméter vastag, addig a P8 Lite 7,7 milliméteres, ettől függetlenül egyáltalán nem nevezhető vastagnak a készülék. Fémet ezúttal keresve sem találunk, vagyis ez az urizálás megmarad a nagytesó kiváltsága, azonban a P8 Lite minőségére így sem lehet panasz: a telefon remekül össze van rakva, a műanyag keret első blikkre akár fémnek is tűnhet, és a vízszintesen szálhúzott hátlap is igen jól mutat. A háromféle színváltozatban készülő mobil unibody kialakítású, vagyis házilagosan nem bontható meg garanciavesztés nélkül, de ezen talán már meg sem lepődünk.

 

Felszereltség
A baloldali él teljesen csupasz, az ellentétes oldalon viszont nagy a zsúfoltság, hiszen itt landolt a hangerőállító gombpár, a bekapcsoló gomb, illetve két apró tálca. Ez utóbbiak egyikébe microSIM-et tudunk helyezni, a másikba pedig microSD-t vagy nanoSIM-et. A P8 Lite tehát ily módon dual-SIM kivitelű, azonban két SIM használata esetén sajnos le kell mondanunk a memóriabővítésről. A menüben egyébként egyszerűen megadhatjuk, hogy melyik SIM-et szeretnénk alapértelmezetten mobiladatvitelre, és melyiket hívás/üzenetkezelésre használni. A felső él egy 3,5 milliméteres jack dugaljnak és egy mikrofonnak ad otthont, alul középen egy fedetlen microUSB-port található, mellette pedig két hangszóró rácsra lehetünk figyelmesek, de ezek közül csak az egyik alatt van ténylegesen hangkeltő ketyere. Az integrált akkumulátor 2200 mAh kapacitású, ami jelentős visszalépést jelent a P8-ban lévő 2680-as akksihoz képest, de ezúttal szerencsére a hardver is kisebb fogyasztású. Az üzemidő maximum átlagosnak mondható, vagyis 1-1,5 napnál többre ne nagyon számítsunk, a gyári vezetékes töltő pedig 1 Amperes töltőáramot biztosít, ami ma már elég karcsú. Ha nagy a gond, bekapcsolható az ultratakarékos üzemmód, melyben azonban csak telefonálni és SMS-ezni lehet.

 

 

Kijelző
A P8-ban ugyebár egy 5,2 colos képátlójú és 1920×1080 pixeles Full HD felbontású display figyel, ezzel szemben a P8 Lite esetében be kell érnünk egy 5 colos és 1280×720 pixeles HD panellel. Ily módon a pixelsűrűség 424 ppi-ről 294 ppi-re csökkent, mindenesetre a képminőségre még így sem lehet panaszunk, azért viszont kár, hogy a fényerő a vártnál mindenképpen gyengébb. Az IPS LCD az előlap 68 százalékát uralja (P8: 71 százalék) és akár normál kesztyűben is használható. Említést érdemel továbbá a dupla koppintásos felébresztési lehetőség, az érintés tiltás opció (zsebben, táskában), az öt fokozatban állítható betűméret, illetve a manuálisan tuningolható színhőmérséklet. Az LCD felett egy apró notifikációs LED és egy 5 megapixeles (720p videó) frontkamera található (P8: 8 megapixel), az alatta lévő szekció viszont teljesen üres. A virtuális funkciógombok a kijelző alsó sorában figyelnek és személyre szabhatóak, a QWERTY billentyűzet pedig orientációtól függően 4,5×7,5, illetve 9×7 milliméteres gombokat vonultat fel.

 

 

 

Kamera
A P8-hoz hasonlóan ezúttal is egy 13 megapixeles főkamerát kapunk, melynek tudása azonban alaposan meg lett vágva. Így például le kell mondanunk az optikai képstabilizátorról és az RGBW szenzorról, ezenkívül pedig LED-ből sem kettőt, hanem csak egyet kapunk. A legnagyobb választható fotófelbontás 4160×3120 pixel, a képarány 4:3, 16:9, illetve 1:1 lehet, a fényérzékenység ISO100 és ISO1600 között állítható, és manuálisan szabályozható többek közt a fehéregyensúly, az expozíciókorrekció, a telítettség, a kontraszt, valamint a fényerő. Szólnunk kell továbbá a hangvezérelhetőségről, a geotagging opcióról, a 2/5/10 másodperces időzítőről, a mosolyfelvételről, a tárgykövető funkcióról, valamint a HDR, hangjegyzet és panoráma üzemmódokról. A képminőséggel alapvetően elégedettek lehetünk, íme néhány tesztfotó, melyek klikkre eredeti méretben új ablakban nyílnak meg:

 

 

 

 

 

 

A videófelvevő még nem tudja a 4K-t, és az által rögzített Full HD felbontású és sztereó hangsávos MP4 felvételek bitrátája is csak 10 Mbit/s-os. Tesztvideónk:

 

Szoftver
Az 5.0-ás verziószámot viselő zöld robot (Lollipop) ezúttal alaposan ki lett sminkelve, olyannyira, hogy helyenként már csak nagyon nehezen lehet ráismerni, ezzel azonban nincs is semmi baj, hiszen egyrészt jól néz ki, másrészt pedig remekül kezelhető. A flat designnal és sötét színekkel operáló EMUI 3.1 felhasználói felület az elődeihez hasonlóan nem rendelkezik hagyományos főmenüvel, vagyis minden tartalmat a rendelkezésre álló maximum kilenc slide-on kell elhelyeznünk, akár mappákba szervezve. A slide-ok között nyolc különböző átmenet effekt kíséretében lehet lapozgatni, egy gyors pinch-to-zoom mozdulattal pedig rögtön áttekintő módba kerülünk, ahol is a készülék rázásával gyorsan rendet rakhatunk a szétszóródott ikonok között. Az ikonok 4×4-es, illetve 4×5-ös alakzatban támadhatnak, a fentről lehúzható panel pedig külön vonultatja fel az idővonalon elhelyezett értesítéseket és külön a rengeteg gyorsgombot és a fényerő csúszkát. Témabeállításból négyfélét kapunk és a normál mellett említést érdemel az egyszerűsített üzemmód, mely enyhén Windows Phone szagú méretes csempékkel teríti be a kijelzőt.

 

 

Funkciók
Lefordítással némítható a telefon, az egykezes használatot kicsinyített és oldalra kitolt billentyűzetek, illetve lebegőgombok segítik, ráadásul igen hatékonyan. A Chrome és a Huawei saját browsere egyaránt remek böngészési élményt biztosít, valamint kapunk még Bitcasa klienst, WPS Office 6.2-t, számológépet, diktafont, szép időjárás appot, három részre tagolt névjegyzéket (tárcsázó, címtár, üzenetek), jegyzettömböt, fájlkezelőt, valamint olyan extrákat, mint például a nagyító, a zseblámpa, illetve a mikrofonra történő ráfújással bepárásítható digitális tükör. A telefonkezelő alkalmazás gyorsító funkcióval, zaklatásszűrővel, energiatakarékos opciókkal, forgalomkezelővel és “ne zavarj” opcióval támad, szórakoztatásunkról pedig öt játékdemó gondoskodik. A lépésszámlálón kívül nem mehetünk el szó nélkül az RDS funkciós sztereó FM-rádió, a remek videólejátszó, illetve az ekvalizer nélküli zenelejátszó mellett. A P8 esetében megismert kimondott beszéd érzékelés, illetve az ökölbe szorított kezes kezelhetőség ezúttal kimaradt a szolgáltatási körből.

 

 

Hardver
A Huawei most is a saját fejlesztésű HiSilicon Kirin chipsetének szavazott bizalmat, de ezúttal a P8-ban lévő 930-as helyett egy jóval szerényebb tudású 620-as SoC-t kapunk. A 64 bites, de csak 28 nanométeres chipsetben nyolc darab 1,2 GHz-es órajelű Cortex-A53 mag található, melyek egy Mali-450 MP4 grafikusgyorsító társaságát élvezik. A chipset a hétköznapokban akadásmentes és fürge használatot biztosít, azonban a gyengécske GPU miatt a komolyabb grafikájú játékokat nem igazán érdemes erőltetni a P8 Lite-on. Teszteredményeink a következők: AnTuTu – 35376 pont, Geekbench 3 – 585/2634 pont, BaseMark X – 11437 pont, BaseMark OS II – 673 pont. A 2 GB LPDDR3 memóriát kapott tesztkészülék 16 GB belsőmemóriát virít, amiből alaphelyzetben 8 GB szabad, és a P8-tól eltérően sajnos nem létezik 64 GB-os változat a melegedésre egyébként szerencsére nem igazán hajlamos telefonból. Wireless fronton említést érdemel többek közt a maximum 150 Mbit/s-os letöltési tempóra képes LTE Cat. 4 mobilnet, az a/b/g/n szabványú dual-band Wi-Fi, a Bluetooth 4.0, illetve az NFC. Ujjlenyomat szenzor, USB OTG támogatás és infravörös port nincs, és a P8 Lite nem vízálló kivitelű.

 

 

 

Konklúzió
A Huawei azoknak készítette a P8 Lite-ot, akiknek nagyon tetszik a P8-as pengemobil, de egyszerűen nem tudnak kiadni érte minimum 130 ezer forintot. A cikk írásakor a P8 Lite hazánkban akár már 70 ezer forint magasságában begyűjthető, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy lényegében minden fronton meg lett vágva a tudása a nagytesóhoz képest. A riválisok közül említést érdemel a 80 ezer forintos Samsung Galaxy A5 a maga 6,7 milliméteres vastagságával, 2300-as akksijával és Snapdragon 410-es chipsetével, illetve a 70 ezer forintos Sony Xperia M4 Aqua mellett sem mehetünk el szó nélkül, mely egy Snapdragon 615 chipkészletes, 2400-as akksis vízálló készülék.

Huawei P8 Lite
Pozitívum: minőségi kialakítás, bővíthető memória, alapvetően fürge működés, 13 megapixeles főkamera, 5 megapixeles szelfikamera, LTE mobilnet, Wi-Fi, Bluetooth 4.0, FM-rádió, ultratakarékos üzemmód, egykezes használatot segítő opciók, dupla SIM-slot.
Negatívum: kis fényerejű kijelző, elavult GPU, lassú hálózati töltő, az üzemidő lehetne hosszabb, fixen beszerelt akksi, nincs USB OTG, választani kell a dupla SIM-slot és a memóriabővítés között.

 

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik