Média

20+4 trend, ami meghatározza jövőre a céges kommunikációt

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 07. 27. 13:13

Hazai, meghatározó iparági szereplők szedték össze, melyek lesznek 2018 legmeghatározóbb marketingkommunikációs trendjei.
Korábban a témában:

Idén is megrendezik Budapesten a BrandFestival elnevezésű kétnapos márkakommunikációs konferenciát (a tavalyi rendezvényről itt olvashatók el tudósításaink), melynek kiemelt témája a jövő lesz. Ebből az alkalomból pedig huszonnyolc magyar iparági szaktekintélyből álló grémium alakult BrandFestival trendLAB néven, melynek feladata, hogy valamiféle jövőképet vázoljon fel a jövő marketingkommunikációs trendjeiről. A trendLabnek olyan szaktekintélyek lettek a tagjai a hazai ügynökségi, média és megrendelői oldalról mint például a televíziós reklámértékesítő ház, az R-time ügyvezetője, a Sláger FM kereskedelmi rádió vezetője, a hazai weboldalak látogatottságát mérő Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) adatait szolgáltató Gemius Hungary vezetője, a közösségi médiás videómenedzsmenttel foglalkozó Special Effects Media, a Neo Interactive ügynökség, a többek között a 24.hu reklámfelületeit is értékesítő CM Sales, a Playboyt is megjelentető Marquard Media, a HVG, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a MOL és több meghatározó bank szakemberei. (A grémiumba bekerült szakemberek listáját lásd keretesben cikkünk végén.)

Bár a konferencia, amelynek kapcsán a grémium a munkáját végzi, csak október 26-án és 27-én lesz, most mégis eljuttattak a sajtóhoz egy listát arról, hogy szerintük melyek lesznek 2018 legmeghatározóbb marketingkommunikációs trendjei Magyarországon. A szakemberek a legmeghatározóbb trendnek a tévéfragmentációt (azaz azt, hogy, az e-kereskedelmet (e-commerce), a chatbotokat, a márkázott tartalmakat (content marketing), a véleményvezérekre épülő influencer marketinget és az adatvezérelt működést tartják a legfontosabb tendenciának, de a listán további érdekességek is találhatók.

Íme a trendLab szerinti, a jövő évet meghatározó trendek:

  1. Trendkényszer. A grémium szerint a kommunikációs piac innovációi (például felületek, technológiák) életciklusa egyre rövidül (ezen a területen gyors a burn out, azaz a kiégés), ezért egyre komplexebb tudásra van szükség a megértésükhöz, és ebben a felfokozott „kényszerhelyzetben” nem biztos, hogy mindig a céloknak megfelelő felületet, megoldást használják a piaci szereplők – az indok mindig a fogyasztó, a sebességkényszer okozta mögöttes valóság azonban néha az, hogy az új dolgok használata öncélúvá is válhat (üzleti realitás és az újítás igényének dinamikus összhangjára van szükség).

  2. Design-thinking. Az új típusú kommunikációs megoldások innováció-orientált tervezői gondolkodási modellt (design-thinking) kívánnak.

  3. AdBlocking. A digitális bennszülött 16–19 éves korosztály reklámkerülése már elérte az 50 százalékot globálisan, az Egyesült Államokban pedig a közel 70 százalékot. A 2000-es évek elején egy banner hirdetés átkattintási aránya 9 százalékos volt, addig ma mindössze 0,2 százalékos – figyelmeztetnek a szakemberek.

  4. Vizualizáció. Az egyre rövidebb fogyasztói figyelmi küszöbértéket csak egyre hatásosabb tartalmakkal lehet meghódítani, a Cisco szerint öt éven belül az összes internet tartalom 80 százaléka online videó lesz.

  5. Pozicionálás. Egy márka erejét a fogyasztóinak az elköteleződése és a piactéren elfoglalt helye (kompetitív versenyelőnyök) határozza meg leginkább. Egy márkanév vagy egy üzenet nehezen marad meg a fogyasztó gondolatai között, hacsak nincs valami, ami ott tartja.

  6. Klasszikus versus digitális médiamix. A tartalomfogyasztás megváltozása, a több képernyős médiafogyasztás, a digitalizáció előrehaladása folyamatos kihívások elé állítja a piaci szereplőket, épp ezért egyensúlyt kell találni a klasszikus és digitális felület-tervezés és márkaélmény terén.

  7. Employer branding. Az új típusú kommunikációs kihívások, új típusú szakmai kompetenciákat kívánnak (vonzó munkáltatói arculat kialakítása, tehetségek bevonzása, ösztönzése).

  8. Multiscreen szemlélet. A médiatervezés során egyre több olyan hozzáadott értéket adó szolgáltatást szükséges kialakítaniuk a kommunikációs ügynökségeknek, amelyek segítségével maximalizálják a többképernyős kampányokban rejlő lehetőségeket.

  9. Mobile first szemlélet. A mobilt telefonálás, zenehallgatás, e-mailezés, fotózás, közösségi jelenlét mellett fizetésre is használjuk – a digitális médiumok, a mobil és közösségi platformok idáig tartó evolúciója semmi ahhoz képest, ami ránk vár a közeljövőben.

  10. Médiakreativitás. Az egyre intenzívebben változó globális médiafogyasztási szokások nemcsak egy új domináns generációt, de új médiát (Snapchat, Instagram) és fogyasztási mintázatot is kitermeltek, megjelent a technológiához szorosan kötődő, úgynevezett supernow generáció, amely egyszerre több mindenre vágyik és lehetőleg azonnal.

  11. Digital customer journey. A vásárlási döntési utaknak a jobb megismerése versenyelőnyt teremt, más-más üzenetrendszert és csatornamixet kell alkalmazni a vásárlási döntési út különböző fázisaiban.

  12. Médiahitelesség. A hagyományos médiahatékonysági mutatók (reach & frequency – azaz elérés és gyakoriság) mellett tudni kell, hogy milyen üzenetet hordoz önmagában az a csatorna, ahová az üzenetet helyezik (“Media is the message”, azaz a média maga az üzenet).

  13. Márkázott tartalom: a régi push módszerek helyett (amikor a fogyasztókra ráöntik a tartalmakat) a márkaélmény fokozása érdekében – a kreatív üzenetet más formában hitelesítő – újszerű kommunikációs megoldásokat kell találni – a jó márkázott tartalom “slightly branded”, mégis “in the heart of the brand”. Vagyis nem szabad túltolni a márkával kapcsolatos üzeneteket.

  14. YouTuberek/Influencer branding/Brand Curators. A klasszikus celebek kora leáldozóban, a Z-Generációnak leginkább humor kell vagy YouTube hősök – az influencer marketing multiplikálja a klasszikus média hatékonyságát, növeli a kampány hitelességét, célzottabban jutunk el a célcsoporthoz.

  15. Real time marketing. Egyre inkább megfogalmazódik a prompt, frappáns, azonnal ható, virális tartalomgeneráló szolgáltatás iránti igény – ám ehhez szerves együttműködés szükséges a megrendelői oldal és a reklámügynökség között (hazánkban ilyen volt a Szentkirályi Facebook-posztja, ahol a magyar-osztrák meccs eredményét a víz kémiai képletével mutatták be, vagy az Unicum Puskás Palack kampánya).

  16. Adatvezérelt marketing. Az összekapcsolt adatfolyamok szintetizálásával a fogyasztói döntéseket jobban megérthetjük – az integrált adatraktárak abban segítenek, hogy minél relevánsabb márkaélményt tudjanak a cégek nyújtani a fogyasztóik felé.

  17. Lead-generálás. Az értékesítési ciklus úgy működik a leghatékonyabban, ha először érdeklődőket konvertálunk, akik kifejtenek valami aktivitást a márka irányába: visszajeleznek, feliratkoznak, ellátogatnak egy landing page-re – a leadek gyorsabban haladnak át a sales tölcséren és nagyobb arányban konvertálnak vásárlókat.

  18. Vásárlói lojalitás/ügyfélérték-növelés. Az iparági konszenzus, hogy egy lojális vásárló kilenc nem elkötelezett vásárlóval helyettesíthető, 5 százalék növekedés az ügyfélmegtartásban körülbelül. 25-125 százalék profitnövekedést eredményezhet. Az elkötelezett vásárlónak magas az érzelmi kötődése, bizalma, magas NPS-t (net promoter score: ügyfél-támogatottsági érték) generál, ugyanakkor kisebb az árérzékenysége.

  19. Retargeting. A korábbi érdeklődőket visszacsalogathatjuk az oldalunkra, de nem szabad túlzásba vinni, mert egyre jobban idegesíti a vásárlót – érdemes frequency cappinget használni, azaz korlátozni önmagunkat, hogy ne küldjünk túl sok megkeresést.

  20. Közösségi e-commerce/Chatbot: egyre fontosabb, hogy a vállalatok gyorsan és egyszerűen, interaktív és kölcsönös kommunikációt (kereskedelmi értékteremtés célzattal) folytassanak célcsoportjaikkal – legyen szó akár promócióról, információátadásról, ügyfélszolgálati vagy e-kereskedelmi szolgáltatásokról.

  21. Virtuális valóság (virtual reality/VR). A VR kielégíti a vásárlás előtti tapasztalatszerzés vágyát, a döntéshez szükséges információk megszerzését, ugyanakkor hasznos márkaélményt (useful brand experience) is nyújt.

  22. Multiplatform történetmesélés. Egy sztori erős identitást ad a márkának, ezért megkülönböztethetőbbé teszi a fogyasztók számára – a többplatformos történetmesélés (transmedia storytelling) olyan folyamat, amely a márka belső sajátosságait több felületen próbálja átadni, egységes, és jól összehangolt élményt nyújt a befogadónak.

  23. Perszonalizáció: óriási kiaknázatlan lehetőség van a helyfüggő (location-based) és a személyre szabott márkaélményekben (personalised user experience).

  24. Purposeful branding: a fogyasztói értékváltozások hatására manapság az egyik legdominánsabban körvonalazódó trendet a márkák felelős gondolkodása jelenti – az élmény-faktor a vállalatok társadalmilag felelős üzleti magatartásában is testet tud ölteni.

A fenti trendeket összegyűjtő grémium tagjai:

Ambruszter Géza: Gemius Hungary, ügyvezető; Barna Tamás: Republic Group, ügyvezető, a BrandFestival elnöke; Bendl Mátyás: Iskolamarketing.hu, ügyvezető; Budaházy Szabolcs: ArWorks, alapító-tulajdonos; Csikesz Erika: Sláger FM, vezérigazgató; dr. Berkes Péter: BrandFestival, szakmai igazgató;  Dudás Gergely: R-time, ügyvezető igazgató; Dudás Krisztina: Provident Pénzügyi Zrt., marketing igazgató; Faludi Péter: Havas Media, Trading Director, Head of Middle Office; Furák András: Republic Group, portfólió-igazgató; Jákó Eszter: Budapesti Metropolitan Egyetem, marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettes; Kanyó Roland: dm Kft., marketing és pr menedzser; Kázmér Miklós: Umbrella, alapító, tulajdonos; Kiss-Bíró László: Raiffeisen Bank Zrt., marketing igazgató; Kun Miklós: MediaCom, stratégiai vezető; Novák Iringó: MOL Group, márka és marketing szakértő;   Óhidi Zsuzsanna: Marquard Media, ügyvezető igazgató; Palocsay Géza: Schibsted Classfied Media Hungary Kft. (Jófogás), ügyvezető ; Rusvai Richárd: CM Sales, sales digitális és értékesítési igazgató; Soós Gergely: Neo Interactive, alapító-tulajdonos; Sütő Ágnes: Magyar Bankszövetség, Kommunikáció és elektronikus csatornák területi vezető; Szabó Gergely: Special Effects Media, ügyvezető igazgató; Szilágyi László: Forward Progress Consulting, alapító-tulajdonos;  Tantics Viktória: Sberbank, retail marketing manager; Tóbiás Andrea: HVG, terjesztés- és marketingigazgató; Van der Wildt Nikolett: Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft, marketing vezető; Vágvölgyi Mihály: DeepInsight, ügyvezető, alapító-tulajdonos; Zab Gábor: Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., marketing igazgató

A fenti trendekről egyébként egy látványos tanulmányt is készítettek, ami korlátozott ideig elektronikus kiadványként ingyen letölthető innen.

digitális marketing
Újra kinyit a digitális utánpótlásképző
Olyan felsőoktatási hallgatókat és pályakezdőket várnak, akiket érdekel a digitális marketing, a média, az új marketingtechnológiák használata.
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.