reklámadó
Média

Újabb nemzetközi per lehet a reklámadóból?

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 05. 15. 10:37

Korábban a témában:

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke jogi kifogásolnivalókat lát a szerinte a gazdaságra káros reklámadóról szóló törvényben. Az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta, a jogszabály diszkriminatív és versenyhátrányt okoz a médiaipar egyes területeinek képviselői számára.

Az MLE elnöke hozzátette, a reklámadó magyar munkahelyeket és vállalkozásokat veszélyeztet.

2-3 százalékos nyereségrátájú cégekre 7,5 százalékos különadó

Kovács Tibor, az MLE elnöke
Kovács Tibor, az MLE elnöke

A hazai lapkiadókat tömörítő egyesület vezetője szerint 2-3 százalékos nyereségrátával dolgozó cégekre egy 5, sőt már 7,5 százalékos adót terhelni alapjaiban rengeti meg az iparágat, mivel az iparág képviselői ennek következtében nem tudják tartani a lépést, illetve újságírói, szerkesztői állások megszűnését vagy akár komplett médiumok eltűnését okozhatja.

Kovács Tibor szerint a szabályozás különösen súlyosan érinti az online felületeket és a rádiókat, amelyek csak reklámbevételből igyekeznek fenntartani magukat. Online területen ráadásul a nagyon erős nemzetközi szereplők, például a Google és a Facebook versenyelőnybe kerülnek a digitális médiapiacon, mivel a kormányzat tőlük egyetlen forintot sem tudott beszedni reklámadó címen. Az MLE elnöke hozzátette, az említett két nemzetközi médiapiaci szereplő már így is a magyar digitális reklámpiac több mint 50 százalékát birtokolja. Kovács szerint ezért ez a reklámadó diszkriminatív a magyar tartalom-előállítókkal szemben.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete arra a kérdésre, hogy mi lehet a következő lépés, azt mondta, egy adózással kapcsolatos ügyet a magyar Alkotmánybíróságon meglehetősen nehéz lenne megtámadni, de a versenyhátrány, a diszkriminatív adózás útján érdemes lehet elindulni akár a versenyhivatalnál, akár nemzetközi fórumokon.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.