Hány reklámhelye van a JCDecaux Hungarynak?
Szelei Szilárd: 7600 óriásplakáttal, 9500 citylight egyedi felülettel és a közösségi közlekedés területén található egyéb formátumokkal rendelkezünk.
Vagyis meglehetősen sok óriásplakát-helyük van. Hogyan értékelik a mostanában sokat emlegetett plakátpiaci rendeletet? Egyetértenek-e vele?
Sz.Sz.: A törvény megvalósítása a teljes eddigi plakátpiacot átalakítja, a piac technológiai megújulását hozhatja.
Az óriásplakátokat olyan új eszközök váltják fel, melyek beleillenek a „clean city”, a rendezett városkép koncepciójába. Ez már sikeresen megvalósult Nyugat-Európában, valamint Dél-Amerikában is. A JCDecaux fő stratégiája az utcabútor világszerte, tőzsdén jegyzett cégként nyilvánosan is elérhető adatokból látható, hogy a cégcsoport teljes árbevételének mindössze 14 százaléka származik az óriásplakát-üzletágból. A nemzetközi trendek, a smart és clean city koncepciók rohamosan terjednek világszerte. Ennek magyarországi meghonosítását e rendelet csak felgyorsítja. Azonban ne felejtsük el, hogy e változásokra három és fél év felkészülési időt ad a törvény, ami sokkal kedvezőbb mint a korábbi tervezet, mely ténylegesen nagyon radikális, mondhatni lehetetlen elvárást támasztott volna a médiacégek felé. A JCDecaux célja, hogy a városok és az ott élők számára minél több olyan funkcionalitást biztosító utcabútort valósítson meg, amely hozzájárul a városok fejlődéséhez.
A JCDecaux kész a törvény és nemzetközi piaci trendek által diktált változásnak megfelelően folytatni tevékenységét, így az a kérdés, hogy egy törvénnyel egyetértünk-e vagy sem, nem releváns kérdés, alkalmazkodnunk kell minden körülmények között a törvényekhez, ahogyan tettük eddig is.
Az Urbán Zsolttal (a Magyar Reklámszövetség elnökével) közölt múlt heti interjúnk alapján az új kormányrendelet 12 helyett legfeljebb 9 négyzetméteres óriásplakáthelyeket enged majd meg. Emiatt a reklámcégek várhatóan bevételkieséssel számolhatnak, hiszen a hirdetők kisebb felületekért kisebb összegeket lesznek hajlandók fizetni. Önök mekkora kiesésre számítanak?
Samu Tímea: Magyarországon az óriásplakátokból származó árbevételünk a teljes árbevételnek több mint 50 százaléka. Mivel közel 8000 óriásplakáttal rendelkezünk az országban, ezért milliárdos nagyságrendű bevételkiesés fog bekövetkezni, nem beszélve a plakátok elbontásának költségéről, ami közel egymilliárdos költség. Fontos azonban látni, hogy a bevételkiesés nem amiatt következik be, mert kisebb a felület, hanem abból, hogy a jelenleg használt 12 négyzetméteres óriásplakátokat a törvény 2021-től megtiltja. A cégcsoport fő stratégiájának köszönhetően funkcionális utcabútoraink is vannak, így a JCDecaux képes a törvény és nemzetközi piaci trendek által diktált változásnak megfelelően folytatni tevékenységét. Emellett hisszük, hogy az out-of-home egyrészt hozzájárulhat a városok okosabbá tételéhez, különböző hasznos funkciók biztosításával, illetve e médiapiaci szegmens új szintre lépéséhez, a fejlett médiapiacokon elérhető reklámeszközök hazai megjelenésével. Mindezen, a törvénynek megfelelő új reklámeszközök kialakítására három és fél év áll rendelkezésre, ami tervezhetővé teszi e hatalmas beruházások ütemezését. A jelentős beruházások miatt a megtérülési idő jóval hosszabb az óriásplakáthoz képest, azonban a JCDecaux elkötelezett a hosszú távú magyarországi működés mellett, ahogyan teszi azt a világ 76 országában, immár 53 éve.
A hvg.hu-n korábban megjelent korábban egy írás, ami alapján a JCDecaux Hungary az Orbán Viktor volt biztonságpolitikai tanácsadójaként és Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor Andráshoz köthető. Ha viszont így van, miért nem próbálják kormányközeli kapcsolataikon keresztül meggyőzni a kormányzatot az önöket is milliárdos kiadásra kényszerítő rendelet visszavonására?
Sz.Sz.: A JCDecaux Hungary Zrt. semmilyen üzleti kapcsolatban nem áll Tombor Andrással, nincs semmilyen tulajdonosi érdekeltsége a cégben és nem tölt be vezető tisztséget sem.
Jogi lépést sem tesznek? Miért nem fordulnak például Alkotmánybírósághoz?
S.T: Felkészülünk az átállásra és a törvény, valamint a nemzetközi piaci trendek által diktált változásokhoz igazodva, és az eddigiekhez hasonlóan folytatjuk tevékenységünket. A JCDecaux, amióta jelen van Magyarországon, többségében az utcabútorszegmensbe fektetett be, és mivel a törvényben meghatározott 9 négyzetméteres formátum Európa leggyakoribb városi utcabútor-formátuma a buszmegállókban található 2 négyzetméteres citylight után, így abszolút alkalmazkodni tud az előírtakhoz.
A legtöbb európai nagyvárosban, így például Párizsban, Prágában, Berlinben, Pozsonyban, Zürichben a világ vezető out-of-home médiavállalatai, így a JCDecaux is már ezt használja az itthon jelenleg használt régi, sztenderd 12 négyzetméteres helyett. Ez a méret kellően nagy ahhoz, hogy jó reklámértékkel bírjon, de csökkentett mérete miatt nem csúfítja a városképet. Emellett ezen utcabútorok esztétikusak, magas minőséget képviselnek, megvilágítottak és nem ragasztottak.
Az Igazságügyi Minisztérium az Európai Unió tagállamait úgynevezett notifikációs eljárás keretében előzetesen tájékoztatta a változásról, és kifogás nem érkezett tőlük. Az MRSZ OOH szekciója vizsgálja a jogi lehetőségeket, azonban a jogászok véleménye szerint is korlátozottak ezek, mivel az Európai Unión belül több hasonló példa is van, és azok nem ütköznek az uniós jogba. Alkotmányossági szempontból a JCDecaux jogászai nem látnak kifogásolhatóságot, emiatt nem tervezzük, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnánk. Egyes piaci szereplők ezt tervezik megtenni, de azt nem az óriásplakát változása eredményezi.
A piac többi szereplőjéhez hasonlóan önök is kapnak-e aggódó megkereséseket a hirdető ügyfelektől, hogy mi lesz a megrendelt kampányaikkal a mostani jogszabályi változás miatt?
Sz.Sz.: Az első napokban nagyon sok aggódó, elkeseredett megkeresést kaptunk az ügyfelektől, elsősorban a rendelet helytelen interpretációjának köszönhetően. Igyekszünk megnyugtatni az ügyfeleket, hogy 2020. december 31-ig, azaz további három és fél évig alapvetően nem változik semmi, továbbra is magas színvonalon kívánjuk kiszolgálni ügyfeleinket az utolsó tömegmédium biztosította előnyökkel. Emellett írásban is tájékoztatjuk ügyfeleinket a várható változásokról, illetve az MRSZ OOH szekciója is sajtóközleményt fog kiadni, megnyugtatandó az ügyfeleket az üzletmenet folytonosságáról. A félreértés abból származott, hogy a rendelet ugyan 2017. május 28-án életbe lép, mely alapján csak a rendeletnek nem megfelelő, új felületeket nem lehet telepíteni, de a jelenleg kint lévő reklámeszközök továbbra is hasznosíthatók 2020 végéig.
Úgy tudjuk, szinte minden plakáthely elfogyott idén őszre és a jövő évi választási kampányra. Ez helytálló?
S.T.: A kihasználtsága az out-of-home felületeknek jelentősen növekedett, mind a kereskedelmi, mind az állami cégektől érkező megrendelések miatt. Ez a folyamat évek óta tart, tavaly 8 százalékkal nőtt a szektor árbevétele. Nagyon sok fix megrendelésünk van hónapokra előre, így tényleg igaz az az állítás, hogy a felületek korlátozottan állnak rendelkezésre. Persze mi csak a saját felületeinkről tudunk érdemben nyilatkozni.
Ha ennyire tele vannak a reklámhelyek, nem tervezték-e, hogy a következő időszakban újabb reklámhelyeket létesítenek?
Sz.Sz.: A rendeletnek nem megfelelő reklámeszközöket ez idáig lehetett telepíteni, mostantól már nem lehetséges. A rendeletnek megfelelő eszközök létesítését természetesen tervezzük, ahogy jelenleg is tesszük, összhangban a korábban említett nemzetközi koncepciónkkal.
