plakátpiac out-of-home
Média

Óriásit buknak a közterületi reklámcégek

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 05. 08. 13:54

Samu Tímea és Szelei Szilárd, a JCDecaux Hungary közterületi reklámcég társ-vezérigazgatói szerint milliárdos nagyságrendű kiadást ró a plakátpiac jogszabályi környezetének változása az iparág szereplőire, és jelentős bevételkieséssel is számolni kell. A 24.hu-nak azt is elmondták, tervezik-e, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Korábban a témában:

Szelei Szilárd
Szelei Szilárd, társ-vezérigazgató, JCDecaux Magyarország

Hány reklámhelye van a JCDecaux Hungarynak?

Szelei Szilárd: 7600 óriásplakáttal, 9500 citylight egyedi felülettel és a közösségi közlekedés területén található egyéb formátumokkal rendelkezünk.

Vagyis meglehetősen sok óriásplakát-helyük van. Hogyan értékelik a mostanában sokat emlegetett plakátpiaci rendeletet? Egyetértenek-e vele?

Sz.Sz.: A törvény megvalósítása a teljes eddigi plakátpiacot átalakítja, a piac technológiai megújulását hozhatja.

Az óriásplakátokat olyan új eszközök váltják fel, melyek beleillenek a „clean city”, a rendezett városkép koncepciójába. Ez már sikeresen megvalósult Nyugat-Európában, valamint Dél-Amerikában is. A JCDecaux fő stratégiája az utcabútor világszerte, tőzsdén jegyzett cégként nyilvánosan is elérhető adatokból látható, hogy a cégcsoport teljes árbevételének mindössze 14 százaléka származik az óriásplakát-üzletágból. A nemzetközi trendek, a smart és clean city koncepciók rohamosan terjednek világszerte. Ennek magyarországi meghonosítását e rendelet csak felgyorsítja. Azonban ne felejtsük el, hogy e változásokra három és fél év felkészülési időt ad a törvény, ami sokkal kedvezőbb mint a korábbi tervezet, mely ténylegesen nagyon radikális, mondhatni lehetetlen elvárást támasztott volna a médiacégek felé. A JCDecaux célja, hogy a városok és az ott élők számára minél több olyan funkcionalitást biztosító utcabútort valósítson meg, amely hozzájárul a városok fejlődéséhez.

A JCDecaux kész a törvény és nemzetközi piaci trendek által diktált változásnak megfelelően folytatni tevékenységét, így az a kérdés, hogy egy törvénnyel egyetértünk-e vagy sem, nem releváns kérdés, alkalmazkodnunk kell minden körülmények között a törvényekhez, ahogyan tettük eddig is.

Az Urbán Zsolttal (a Magyar Reklámszövetség elnökével) közölt múlt heti interjúnk alapján az új kormányrendelet 12 helyett legfeljebb 9 négyzetméteres óriásplakáthelyeket enged majd meg. Emiatt a reklámcégek várhatóan bevételkieséssel számolhatnak, hiszen a hirdetők kisebb felületekért kisebb összegeket lesznek hajlandók fizetni. Önök mekkora kiesésre számítanak?

Samu Tímea, a JCDecaux Hungary társ-vezérigazgatója

Samu Tímea: Magyarországon az óriásplakátokból származó árbevételünk a teljes árbevételnek több mint 50 százaléka. Mivel közel 8000 óriásplakáttal rendelkezünk az országban, ezért milliárdos nagyságrendű bevételkiesés fog bekövetkezni, nem beszélve a plakátok elbontásának költségéről, ami közel egymilliárdos költség. Fontos azonban látni, hogy a bevételkiesés nem amiatt következik be, mert kisebb a felület, hanem abból, hogy a jelenleg használt 12 négyzetméteres óriásplakátokat a törvény 2021-től megtiltja. A cégcsoport fő stratégiájának köszönhetően funkcionális utcabútoraink is vannak, így a JCDecaux képes a törvény és nemzetközi piaci trendek által diktált változásnak megfelelően folytatni tevékenységét. Emellett hisszük, hogy az out-of-home egyrészt hozzájárulhat a városok okosabbá tételéhez, különböző hasznos funkciók biztosításával, illetve e médiapiaci szegmens új szintre lépéséhez, a fejlett médiapiacokon elérhető reklámeszközök hazai megjelenésével. Mindezen, a törvénynek megfelelő új reklámeszközök kialakítására három és fél év áll rendelkezésre, ami tervezhetővé teszi e hatalmas beruházások ütemezését. A jelentős beruházások miatt a megtérülési idő jóval hosszabb az óriásplakáthoz képest, azonban a JCDecaux elkötelezett a hosszú távú magyarországi működés mellett, ahogyan teszi azt a világ 76 országában, immár 53 éve.

hvg.hu-n korábban megjelent korábban egy írás, ami alapján a JCDecaux Hungary az Orbán Viktor volt biztonságpolitikai tanácsadójaként és Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor Andráshoz köthető. Ha viszont így van, miért nem próbálják kormányközeli kapcsolataikon keresztül meggyőzni a kormányzatot az önöket is milliárdos kiadásra kényszerítő rendelet visszavonására?

Sz.Sz.: A JCDecaux Hungary Zrt. semmilyen üzleti kapcsolatban nem áll Tombor Andrással, nincs semmilyen tulajdonosi érdekeltsége a cégben és nem tölt be vezető tisztséget sem.

Jogi lépést sem tesznek? Miért nem fordulnak például Alkotmánybírósághoz?

S.T: Felkészülünk az átállásra és a törvény, valamint a nemzetközi piaci trendek által diktált változásokhoz igazodva, és az eddigiekhez hasonlóan folytatjuk tevékenységünket. A JCDecaux, amióta jelen van Magyarországon, többségében az utcabútorszegmensbe fektetett be, és mivel a törvényben meghatározott 9 négyzetméteres formátum Európa leggyakoribb városi utcabútor-formátuma a buszmegállókban található 2 négyzetméteres citylight után, így abszolút alkalmazkodni tud az előírtakhoz.

A legtöbb európai nagyvárosban, így például Párizsban, Prágában, Berlinben, Pozsonyban, Zürichben a világ vezető out-of-home médiavállalatai, így a JCDecaux is már ezt használja az itthon jelenleg használt régi, sztenderd 12 négyzetméteres helyett. Ez a méret kellően nagy ahhoz, hogy jó reklámértékkel bírjon, de csökkentett mérete miatt nem csúfítja a városképet. Emellett ezen utcabútorok esztétikusak, magas minőséget képviselnek, megvilágítottak és nem ragasztottak.

Az Igazságügyi Minisztérium az Európai Unió tagállamait úgynevezett notifikációs eljárás keretében előzetesen tájékoztatta a változásról, és kifogás nem érkezett tőlük. Az MRSZ OOH szekciója vizsgálja a jogi lehetőségeket, azonban a jogászok véleménye szerint is korlátozottak ezek, mivel az Európai Unión belül több hasonló példa is van, és azok nem ütköznek az uniós jogba. Alkotmányossági szempontból a JCDecaux jogászai nem látnak kifogásolhatóságot, emiatt nem tervezzük, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnánk. Egyes piaci szereplők ezt tervezik megtenni, de azt nem az óriásplakát változása eredményezi.

A piac többi szereplőjéhez hasonlóan önök is kapnak-e aggódó megkereséseket a hirdető ügyfelektől, hogy mi lesz a megrendelt kampányaikkal a mostani jogszabályi változás miatt?

Sz.Sz.: Az első napokban nagyon sok aggódó, elkeseredett megkeresést kaptunk az ügyfelektől, elsősorban a rendelet helytelen interpretációjának köszönhetően. Igyekszünk megnyugtatni az ügyfeleket, hogy 2020. december 31-ig, azaz további három és fél évig alapvetően nem változik semmi, továbbra is magas színvonalon kívánjuk kiszolgálni ügyfeleinket az utolsó tömegmédium biztosította előnyökkel. Emellett írásban is tájékoztatjuk ügyfeleinket a várható változásokról, illetve az MRSZ OOH szekciója is sajtóközleményt fog kiadni, megnyugtatandó az ügyfeleket az üzletmenet folytonosságáról. A félreértés abból származott, hogy a rendelet ugyan 2017. május 28-án életbe lép, mely alapján csak a rendeletnek nem megfelelő, új felületeket nem lehet telepíteni, de a jelenleg kint lévő reklámeszközök továbbra is hasznosíthatók 2020 végéig.

Úgy tudjuk, szinte minden plakáthely elfogyott idén őszre és a jövő évi választási kampányra. Ez helytálló?

S.T.: A kihasználtsága az out-of-home felületeknek jelentősen növekedett, mind a kereskedelmi, mind az állami cégektől érkező megrendelések miatt. Ez a folyamat évek óta tart, tavaly 8 százalékkal nőtt a szektor árbevétele. Nagyon sok fix megrendelésünk van hónapokra előre, így tényleg igaz az az állítás, hogy a felületek korlátozottan állnak rendelkezésre. Persze mi csak a saját felületeinkről tudunk érdemben nyilatkozni.

Ha ennyire tele vannak a reklámhelyek, nem tervezték-e, hogy a következő időszakban újabb reklámhelyeket létesítenek?

Sz.Sz.: A rendeletnek nem megfelelő reklámeszközöket ez idáig lehetett telepíteni, mostantól már nem lehetséges. A rendeletnek megfelelő eszközök létesítését természetesen tervezzük, ahogy jelenleg is tesszük, összhangban a korábban említett nemzetközi koncepciónkkal.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERLIN, GERMANY - MAY 03:  Abdulrahman Mohamed, a Syrian refugee, carries pieces of furniture as he helps a friend move out of a shelter for refugees and migrants in Marienfelde district to an apartment in the city as other shelter residents walk past on May 3, 2017 in Berlin, Germany. The shelter currently houses approximately 450 people, the majority of whom are still waiting for their asylum applications to be processed. Most of the residents come from countries including Syria, Iraq, Afghanistan and Iran, as well as Lebanon, Turkey and Chechnya, and half of them are under 18, as the shelter only admits families. Most of the children go to local schools and German has become their common language. Germany took in over one million refugees and migrants between 2015 and 2016.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.