Little girl and little boy enjoy eating popcorn and watching tv at home.
Média

Az idősebb magyarok egyre többet, a fiatalok egyre kevesebbet tévéznek

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 05. 05. 15:41

Átlagosan 6 perccel kevesebb időt tévézett idén a magyar lakosság mint tavaly. A fiatalokkal ellentétben az idősebbek átlag felett tévéznek, még növelték is az erre fordított időt.
Korábban a témában:

A Nielsen Közönségmérés pénteken publikált adatai alapján 2017 első negyedévében a teljes magyar népesség naponta átlagosan 5 óra 3 percet töltött a tévékészülékek előtt. Ez 6 perccel kevesebb mint egy évvel korábban, az év ugyanezen időszakában. Érdekes, hogy a fiatalok körében az átlagnál nagyobb volt a tévénézésre fordított idő csökkenése. A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 8 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 53 perc, ami a gyerekek esetében 12 perces, a 18-49 éveseknél pedig 17 perces csökkenést jelentett a megelőző időszakhoz képest.

Az 50 év felettiek fordítják a legtöbb időt tévénézésre

Az 50 évnél idősebbek – a fiatalokkal ellentétben – viszont még növelték is tévénézésre fordított, ami amúgy is átlag feletti. E korosztály naponta átlagosan 6 óra 58 percet tévézett az év első negyedében, ami 7 perccel több mint egy évvel korábban.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing/ TSV vagy más néven Playback) irányuló mérések szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,2 százalékát, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2017 első negyedévében. A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,5 illetve 1,4 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1 százalék volt.

Akciófilmekre gerjed a magyar

2016 első negyedévéhez képest számos változás történt a magyar nyelvű csatornák kínálatában, amely kihatott a tematikus csatornák tévépiaci részesedésére is. Az általános szórakoztató csatornák csoportja 2017-től már a TV2, RTL Klub, M3, Duna TV és Duna World csatornákat is magában foglalja, együttes részesedésük 2,2 százalékponttal csökkent, míg a filmcsatornák 1,5 százalékponttal növelték közönségarányukat 2016 első negyedévéhez képest a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élők körében. A többi tematikus csatornacsoport részesedése a változások ellenére is viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az ismeretterjesztő, életmód, hír-, gyerek-, zene- és sportcsatornák esetében is.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak.  A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,8 százalékos volt, és a sugárzott mozifilmek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A tévénézési időből a filmek 16,1 százalékban részesedtek, melyből 10 százalékot szintén az akciófilmek és vígjátékok mondhattak magukénak. Eközben a „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,4 százalékát alkották, de a tévénézési idő tekintetében négyszeres arányt – 9,8 százalékot értek el, és az információs műsorok 3,5 százalékos kínálati arányához képest is nagyobb, 5,1 százalékos volt az érdeklődés. A művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok a programkínálat 9,5 százalékát alkották, de a tévénézésre fordított időből csupán 4,1 százalékban részesedtek. A sportműsorok 6,6 százalékos sugárzási arányához képest feleakkora volt a műsorfogyasztásból való részesedés – hasonlóan a zenei műsorokhoz, melyek bár a műsoridőből 5 százalékban részesedtek, fogyasztási arányuk csupán 2,3 százalék volt.

A műsorkínálat 8,6 százalékát a „nem zenei szórakoztató” tematika alkotta, melynek csaknem a fele valóságshowból állt. A  tévénézési idő 9,8%-át a szórakoztató műsorokra fordították a nézők, melynek harmadát a valóságshow-k vitték el. A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 31 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmadba különböző animációs filmek kerültek, és csupán 0,6 százalékot tettek ki az ide tartozó egyéb műsorok. A tévénézési időből a nem zenés fikció 30 százalékban részesedett, melyből 24,3 százalék a sorozatoké és szappanoperáké volt, és további 5,7 százalék jutott az animációkra.

Kevesebb emberhez értek el a tévéreklámok

A reklámok naponta átlagosan 6,3 millió főt értek el 2017 első negyedévében. Ez 100 ezer fővel kevesebb mint egy évvel korábban, ugyanakkor az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 29-ről 31 percre növekedett, és egy fő naponta átlagosan 108 reklámfilmet tekintett meg, ami kilenccel több mint 2016 első negyedévében.

Csokireklámot néztünk a legtöbbször

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első helyre a „szeletes csokoládé” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „kávé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2017 első negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

(Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoztak.)

Mi a GRP?

A reklámok által elért nézők arányát nálunk is elterjedt angol szakmai kifejezéssel a Gross Rating Point (GRP) mutatja. A GRP azt fejezi ki, hogy egy reklámszpot sugárzásai hány kontaktust értek el a vizsgált célcsoport tagjai körében. Mivel egy-egy nézőt többször is elérhet a reklám, a GRP mutatójának összege túllépheti a 100 százalékot. Számolásánál összeadják a reklám minden egyes sugárzása során elért közönségét.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.