magyar újságok. Fotó: Berecz Valter
Média

Lapbezárásokhoz vezethet a megnövelt reklámadó

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 03. 29. 11:50

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Lapkiadók Egyesülete közösen tiltakozik a reklámadó mértékének 9 százalékra növelése ellen.
Korábban a témában:

Egy tegnapi hír alapján 9 százalékra növeli a kormány a reklámadó mértékét az eddigi 5,3 százalékról. (Ezt az adót egyéb közterheken felül fizettetik a kommunikációs iparág szereplőivel.) Az adó mértékének növelése azonban a hazai lapkiadókat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és az internetes tartalomszolgáltatókat képviselő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint teljes egészében elviheti a médiaszektorban esetleg keletkező nyereségeket.

Szerdai közös közleményükben azzal magyarázzák ezt, hogy az iparág átlagos nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot.

Szerintük a médiaszektorban még termelő nyereség eltüntetése  további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb létszámleépítésekhez vezet.

Ezt a folyamatot egyébként megjósoltuk az adó 2014-es bevezetésekor, és a piac egyéb működési anomáliái mellett, de a reklámadónak is köszönhetően sajnálatos módon be is igazolódott ez a feltevésünk

– olvasható a közleményükben, melyben hiányolják a szakmai ágazati egyeztetést, és nehezményezik a piaci szereplőkkel való párbeszéd teljes hiányát.

Szegényesebb lesz a tartalmi kínálat

Kiemelték, hogy a reklámadóval elért bevételekből tavaly összesen 12,6 milliárd forint folyt be a központi költségbe, ami korántsem nevezhető a költségvetési egyenleget javító hozzájárulásnak. Véleményük szerint a médiapiac hazai résztvevőire ugyanakkor rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke,  tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét.

A megemelt adómérték szerint kiszámolt és befizetendő adó elsősorban a tartalom-előállítástól von el  újabb forrásokat a két szervezet szerint: az eddigi 100 millió forintos határ feletti 5,3 százalékos adómérték tervezett 9 százalékra történő emelésének következménye, hogy 2018-ban már közel kétszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak, mint korábban.

Külföldre helyezhetik át székhelyüket a médiavállalatok

Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Európai Unión belüli székhelyváltozáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti-  figyelmeztet az MLE és az MTE. Szerintük a módosítási javaslat ugyanakkor arra sem ad egyértelmű választ, hogy a megemelt adóteher meddig marad hatályban, a tervezet egy átmeneti rendelkezés-e, illetve a folyamatban lévő peres eljárásban születő döntés függvényében várható-e további módosítás.

A törvénytervezet indokolása arra sem ad magyarázatot, hogy miért van szükség az adókulcs drasztikus emelésére, de főleg miért váratlanul jelenik meg egy adó emelésének igénye a folyó üzleti évben. Ez ellentétes a kormányzati gazdaságpolitika által hirdetett kiszámíthatósággal, hiszen a költségvetés jelenlegi helyzete egyáltalán nem indokolja a néhány milliárd forintos plusz bevételt.

Az MTE és az MLE jelezte, egyébként egyetért és támogatja azon kormányzati szándékot, hogy “a kormány továbbra is kiáll azon innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó”.  Azt azonban a mai napig nem tudja a piac – írják -, hogy az államnak sikerült-e akár egy forint adót is behajtani a globális szereplőkön az elmúlt évek során. Az azonban bizonyos, hogy a tervezet szerinti megduplázott adóteher immáron végső éket ver az egyébként is meggyengült versenyképességű hazai szolgáltatók és a Facebook és Google közé, akik az iab 2016-os adatai szerint már a hazai digitális reklámköltés oroszlánrészét birtokolják úgy, hogy Magyarországon nem fizetnek adót.

A jelenlegi tervezet mindezek mellett a Digitális Jólét Program célkitűzéseivel is szembemegy, mivel a módosítás tervezet továbbra sem tartozik a piaci egyenlőséget biztosító intézkedések közé – zárul a közlemény.

FRISSÍTÉS I. A témáról megkérdeztük Polyák Gábor médiajogászt, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját, a Mérték Médiaelemző Műhely tagját is. Véleménye szerint a duplázódó médiaadó kiteríthet néhány nem kormányhű médiumot, míg a kormány reklámbevételeiből élő cégek számára ez kevésbé lesz fájdalmas. 

FRISSÍTÉS II. Időközben a Magyar Reklámszövetség és társszervezetei is tiltakozó közleményt adtak ki a téma kapcsán. Azt írják, a reklámadó megnövelése egy hadüzenet a magyar médiaipar számára. 

FRISSÍTÉS III. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, szerinte már jövőre médiabezárásokra kerülhet sor Magyarországon a megnövelt reklámadó következményeként. Úgy gondolja, a még magasabb reklámadó bevezetésével ismét magyar vállalkozások kerülnek versenyhátrányba az idehaza adót nem fizető Google és Facebook cégekkel szemben. Szerinte a 9 százalékos adó kitermelhetetlen.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERLIN, GERMANY - MAY 03:  Abdulrahman Mohamed, a Syrian refugee, carries pieces of furniture as he helps a friend move out of a shelter for refugees and migrants in Marienfelde district to an apartment in the city as other shelter residents walk past on May 3, 2017 in Berlin, Germany. The shelter currently houses approximately 450 people, the majority of whom are still waiting for their asylum applications to be processed. Most of the residents come from countries including Syria, Iraq, Afghanistan and Iran, as well as Lebanon, Turkey and Chechnya, and half of them are under 18, as the shelter only admits families. Most of the children go to local schools and German has become their common language. Germany took in over one million refugees and migrants between 2015 and 2016.  (Photo by Sean Gallup/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.