Egy tegnapi hír alapján 9 százalékra növeli a kormány a reklámadó mértékét az eddigi 5,3 százalékról. (Ezt az adót egyéb közterheken felül fizettetik a kommunikációs iparág szereplőivel.) Az adó mértékének növelése azonban a hazai lapkiadókat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és az internetes tartalomszolgáltatókat képviselő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint teljes egészében elviheti a médiaszektorban esetleg keletkező nyereségeket.
Szerdai közös közleményükben azzal magyarázzák ezt, hogy az iparág átlagos nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot.
Ezt a folyamatot egyébként megjósoltuk az adó 2014-es bevezetésekor, és a piac egyéb működési anomáliái mellett, de a reklámadónak is köszönhetően sajnálatos módon be is igazolódott ez a feltevésünk
– olvasható a közleményükben, melyben hiányolják a szakmai ágazati egyeztetést, és nehezményezik a piaci szereplőkkel való párbeszéd teljes hiányát.
Szegényesebb lesz a tartalmi kínálat
Kiemelték, hogy a reklámadóval elért bevételekből tavaly összesen 12,6 milliárd forint folyt be a központi költségbe, ami korántsem nevezhető a költségvetési egyenleget javító hozzájárulásnak. Véleményük szerint a médiapiac hazai résztvevőire ugyanakkor rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét.
Külföldre helyezhetik át székhelyüket a médiavállalatok
Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Európai Unión belüli székhelyváltozáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti- figyelmeztet az MLE és az MTE. Szerintük a módosítási javaslat ugyanakkor arra sem ad egyértelmű választ, hogy a megemelt adóteher meddig marad hatályban, a tervezet egy átmeneti rendelkezés-e, illetve a folyamatban lévő peres eljárásban születő döntés függvényében várható-e további módosítás.
A törvénytervezet indokolása arra sem ad magyarázatot, hogy miért van szükség az adókulcs drasztikus emelésére, de főleg miért váratlanul jelenik meg egy adó emelésének igénye a folyó üzleti évben. Ez ellentétes a kormányzati gazdaságpolitika által hirdetett kiszámíthatósággal, hiszen a költségvetés jelenlegi helyzete egyáltalán nem indokolja a néhány milliárd forintos plusz bevételt.
Az MTE és az MLE jelezte, egyébként egyetért és támogatja azon kormányzati szándékot, hogy “a kormány továbbra is kiáll azon innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó”. Azt azonban a mai napig nem tudja a piac – írják -, hogy az államnak sikerült-e akár egy forint adót is behajtani a globális szereplőkön az elmúlt évek során. Az azonban bizonyos, hogy a tervezet szerinti megduplázott adóteher immáron végső éket ver az egyébként is meggyengült versenyképességű hazai szolgáltatók és a Facebook és Google közé, akik az iab 2016-os adatai szerint már a hazai digitális reklámköltés oroszlánrészét birtokolják úgy, hogy Magyarországon nem fizetnek adót.
A jelenlegi tervezet mindezek mellett a Digitális Jólét Program célkitűzéseivel is szembemegy, mivel a módosítás tervezet továbbra sem tartozik a piaci egyenlőséget biztosító intézkedések közé – zárul a közlemény.
FRISSÍTÉS I. A témáról megkérdeztük Polyák Gábor médiajogászt, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját, a Mérték Médiaelemző Műhely tagját is. Véleménye szerint a duplázódó médiaadó kiteríthet néhány nem kormányhű médiumot, míg a kormány reklámbevételeiből élő cégek számára ez kevésbé lesz fájdalmas.
FRISSÍTÉS II. Időközben a Magyar Reklámszövetség és társszervezetei is tiltakozó közleményt adtak ki a téma kapcsán. Azt írják, a reklámadó megnövelése egy hadüzenet a magyar médiaipar számára.
FRISSÍTÉS III. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, szerinte már jövőre médiabezárásokra kerülhet sor Magyarországon a megnövelt reklámadó következményeként. Úgy gondolja, a még magasabb reklámadó bevezetésével ismét magyar vállalkozások kerülnek versenyhátrányba az idehaza adót nem fizető Google és Facebook cégekkel szemben. Szerinte a 9 százalékos adó kitermelhetetlen.
