Média
magyar újságok. Fotó: Berecz Valter

Lapbezárásokhoz vezethet a megnövelt reklámadó

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 03. 29. 11:50

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Magyar Lapkiadók Egyesülete közösen tiltakozik a reklámadó mértékének 9 százalékra növelése ellen.
Korábban a témában:

Egy tegnapi hír alapján 9 százalékra növeli a kormány a reklámadó mértékét az eddigi 5,3 százalékról. (Ezt az adót egyéb közterheken felül fizettetik a kommunikációs iparág szereplőivel.) Az adó mértékének növelése azonban a hazai lapkiadókat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és az internetes tartalomszolgáltatókat képviselő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint teljes egészében elviheti a médiaszektorban esetleg keletkező nyereségeket.

Szerdai közös közleményükben azzal magyarázzák ezt, hogy az iparág átlagos nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot.

Szerintük a médiaszektorban még termelő nyereség eltüntetése  további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb létszámleépítésekhez vezet.

Ezt a folyamatot egyébként megjósoltuk az adó 2014-es bevezetésekor, és a piac egyéb működési anomáliái mellett, de a reklámadónak is köszönhetően sajnálatos módon be is igazolódott ez a feltevésünk

– olvasható a közleményükben, melyben hiányolják a szakmai ágazati egyeztetést, és nehezményezik a piaci szereplőkkel való párbeszéd teljes hiányát.

Szegényesebb lesz a tartalmi kínálat

Kiemelték, hogy a reklámadóval elért bevételekből tavaly összesen 12,6 milliárd forint folyt be a központi költségbe, ami korántsem nevezhető a költségvetési egyenleget javító hozzájárulásnak. Véleményük szerint a médiapiac hazai résztvevőire ugyanakkor rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke,  tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét.

A megemelt adómérték szerint kiszámolt és befizetendő adó elsősorban a tartalom-előállítástól von el  újabb forrásokat a két szervezet szerint: az eddigi 100 millió forintos határ feletti 5,3 százalékos adómérték tervezett 9 százalékra történő emelésének következménye, hogy 2018-ban már közel kétszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak, mint korábban.

Külföldre helyezhetik át székhelyüket a médiavállalatok

Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Európai Unión belüli székhelyváltozáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti-  figyelmeztet az MLE és az MTE. Szerintük a módosítási javaslat ugyanakkor arra sem ad egyértelmű választ, hogy a megemelt adóteher meddig marad hatályban, a tervezet egy átmeneti rendelkezés-e, illetve a folyamatban lévő peres eljárásban születő döntés függvényében várható-e további módosítás.

A törvénytervezet indokolása arra sem ad magyarázatot, hogy miért van szükség az adókulcs drasztikus emelésére, de főleg miért váratlanul jelenik meg egy adó emelésének igénye a folyó üzleti évben. Ez ellentétes a kormányzati gazdaságpolitika által hirdetett kiszámíthatósággal, hiszen a költségvetés jelenlegi helyzete egyáltalán nem indokolja a néhány milliárd forintos plusz bevételt.

Az MTE és az MLE jelezte, egyébként egyetért és támogatja azon kormányzati szándékot, hogy “a kormány továbbra is kiáll azon innovatív magyar kezdeményezés mellett, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó”.  Azt azonban a mai napig nem tudja a piac – írják -, hogy az államnak sikerült-e akár egy forint adót is behajtani a globális szereplőkön az elmúlt évek során. Az azonban bizonyos, hogy a tervezet szerinti megduplázott adóteher immáron végső éket ver az egyébként is meggyengült versenyképességű hazai szolgáltatók és a Facebook és Google közé, akik az iab 2016-os adatai szerint már a hazai digitális reklámköltés oroszlánrészét birtokolják úgy, hogy Magyarországon nem fizetnek adót.

A jelenlegi tervezet mindezek mellett a Digitális Jólét Program célkitűzéseivel is szembemegy, mivel a módosítás tervezet továbbra sem tartozik a piaci egyenlőséget biztosító intézkedések közé – zárul a közlemény.

FRISSÍTÉS I. A témáról megkérdeztük Polyák Gábor médiajogászt, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját, a Mérték Médiaelemző Műhely tagját is. Véleménye szerint a duplázódó médiaadó kiteríthet néhány nem kormányhű médiumot, míg a kormány reklámbevételeiből élő cégek számára ez kevésbé lesz fájdalmas. 

FRISSÍTÉS II. Időközben a Magyar Reklámszövetség és társszervezetei is tiltakozó közleményt adtak ki a téma kapcsán. Azt írják, a reklámadó megnövelése egy hadüzenet a magyar médiaipar számára. 

FRISSÍTÉS III. Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a 24.hu-nak adott interjúban arról beszélt, szerinte már jövőre médiabezárásokra kerülhet sor Magyarországon a megnövelt reklámadó következményeként. Úgy gondolja, a még magasabb reklámadó bevezetésével ismét magyar vállalkozások kerülnek versenyhátrányba az idehaza adót nem fizető Google és Facebook cégekkel szemben. Szerinte a 9 százalékos adó kitermelhetetlen.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.