HírTV
Média

Tarr Péter: Simicska nem beteg, és 2022-ig biztosan finanszírozza a HírTV-t

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2017. 03. 28. 15:45

A 2016-os pénzügyi évet feltehetőleg némi veszteséggel zárja a HírTV, de a vezérigazgató-helyettes a tulajdonos Simicskával folytatott beszélgetései alapján biztos benne, hogy 2022-ig megoldott a finanszírozás.
Korábban a témában:

„Nem szeretek nyilatkozni, mert én is újságíró vagyok, meg tudnám magam rendesen fingatni” – így kezdődik az a cikk, ami a Kreatív márciusi lapszámában jelent meg, és amely médiapiaci szereplőkön kívül többször is idézi Tarr Pétert, a HírTV Zrt. vezérigazgató-helyettesét, aki maga is részese volt egy ideig az általa papagájkommandónak hívott, a Fideszhez lojális médiagépezetnek, egészen 2015 februárjáig, a G-napig. Erről a korábbi időszakról Tarr most azt mondta a reklámszakmai lapnak, hogy nem volt jó dolog kormányoldalra keveredni.

Tarr emlékezete szerint  a G-nap előtt megmondták például, hogy melyik ellenzéki párt vagy politikus nem szerepelhet a műsorokban, és karaktergyilkosságokban is részt kellett venniük:

nagyon kínos volt már, amikor ilyen parancsok jöttek a Fideszből.

Egyszer csak ráborult a bolt

Tarr Péter egyébként azt mondta, neki már 2011-ben konfliktusa volt Liszkay Gábor volt vezérigazgatóval, állítólag azért, mert jelezni próbálta, hogy ez az irány rossz. Tarrt vezérigazgató-helyettesnek azután nevezték ki, amikor a G-napon Liszkay Gábor és Simicska Lajos között kenyértörésre került sor. Erre Tarr most ezekkel a szavakkal emlékezett vissza:

Egyszer csak rám borult a bolt, de büszkeséggel tölt el, hogy lassan olyan lesz, amilyennek lennie kellene.

Pótolni kellett a távozókat

Tarr Péter arról is elmondta a véleményét, hogy rengeteg ember mondott fel a közelmúltban egyszerre a HírTV-nél és ment át a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-médiavállalkozó által megszerzett Echo TV-hez, vagy a szintén kormányközeli Magyar Időkhöz. Véleménye szerint az ok egyrészt, hogy magasabb fizetést ígértek nekik, másrészt a félelemkeltés.

Azzal indokolták, hogy menjenek át az Echóba, mert a HírTV úgyis be lesz szántva, a tulajdonos amúgy is beteg, meg fog halni, tehát nem lesz, aki fizetést adjon. Sokakat meg tudtak ezzel ijeszteni

– mondta Tarr, majd hozzátette, nem könnyű rábeszélni az embereket azzal, hogy bátran jöjjenek, mert 2022-ig is van itt élet, csak éppen nehéz lesz.

Tarr hozzátette, van egy harmadik kör is, akik Kálmán Olga érkezését jelölték meg indokként a távozásukkor. „Ezeket a mantrákat önigazolásként és ürügyként gyártják: volt, aki szeretett volna a papagájkommandóban dolgozni, és nem tetszett neki az a szabadság, ami itt folyik nálunk”. A távozók pótlása kapcsán Tarr úgy nyilatkozott:

A szó egészen pontos értelmében újságírókkal pótoljuk a távozó embereket, jöjjenek bárhonnan is. Kálmán Olgára persze mondhatja valaki, hogy Gyurcsány menyasszonya volt 2004–2008 között, azaz a baloldal egyik ikonikus műsorvezetője, de jelen pillanatban pont a kormányzati gyeplő alól akart elmenekülni – tehát nem akart fügefalevél lenni annak eltakarására, hogy az ATV-t is befogták az irányítás alá.

Tarr annak a véleményének is hangot adott, hogy a távozók közül sokakat nem sajnál, “mert szakmailag jobb emberekkel tudom pótolni őket”. Azt is mondta, még a távozóknál is többen érkezhetnek a csatornához.

Lesz most egy kis pénzügyi veszteség, de nem vágja földhöz a tulajdonost

Tarr azt is mondta, alaptalanok azok a pletykák, hogy a Hír TV-re legfeljebb 2018-ig van pénze Simicska Lajosnak, és az sem igaz, hogy Simicska Lajos halálos beteg lenne.

Tudom, hogy Simicska nem beteg, a tulajdonosok (Simicska Lajos és Fonyó Károly) a testület előtt pedig megerősítették, hogy az üzleti terv jóval tovább lát már 2018-nál, médiapiaci és politikai szempontok miatt is úgy néz ki, hogy ugyanazt kell csinálnunk 2022-ig, mint jelenleg.

A cikkből ugyanakkor az is kiderül, hogy 2016-os pénzügyi évre várhatóan némi veszteségük lesz,de Tarr szerint „nem olyan mértékben, ami földhöz vágná a tulajdonost”.

Tarr arról is beszélt, nem igaz, hogy a Jobbik szekerét tolná a csatorna, valójában csak a régi iskola tanításai szerint járnak el, és a frakció arányához mérten szerepeltetik az egyes pártokat.

Nem piaci alapon működtek a G-napig

A cikk ezután arról elmélkedik, hogy hirdetői és nézői szempontból is nagyon nehéz és költséges egy médiatermék átpozicionálása.

Ha egy állami kegyeltként funkcionáló médiacég bevett szokása volt a nem piaci alapon való működés, az arrogáns sales-technika és a szereplőkbe való belerúgás, akkor nem meglepő, hogy sem a hirdetők, sem az ügynökségek nem rohannak oda megmenteni a két éve magát hirtelen ellenzéki oldalon találó csatornát

– mondta el a lapnak egy médiapiaci szakértő név nélkül.

A cikkben megszólalnak médiaügynökségi vezetők is. Közülük van, aki azzal bizonyítja, hogy a HírTV sokáig nem piaci alapon működött, hogy a G-nap előtt magasról tett a televízió a piaci hirdetőkre, és nem GRP-alapon (azaz a nézettség figyelembe vételével), hanem listaáron értékesítette a hirdetéseit, mivel az állam így is, úgy is megvásárolta a reklámidőt. Piaci hirdetőket csak akkor tudtak bevonzani, ha kvázi nyíltan megfenyegették őket, hogy rossz színben tüntetik fel őket a híradóban vagy más magazinműsorban, hacsak nem helyeznek el egy szerény, de nem bántó hirdetési pénzt a csatornánál.  Az újság megszólaltatta Somlói Zsoltot, a Mindshare médiaügynökség vezetőjét is, aki azt mondta: a HírTV tulajdonosa nagyban tehet arról, hogy az elmúlt 15 évben olyanná formálódott a magyar médiapiac, amilyennek most látjuk.Pajor Attila, a Group M médiaügynökségi csoport vezérigazgatója is annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi két évet leszámítva a HírTV egyáltalán nem működött piaci alapon, hiszen „megvoltak a bejáratott hirdetők, azokkal dolgoztak, mással nem igazán foglalkoztak”. Szerinte szakmai alapon azért sem indokolt a HírTV használata, mivel nagyon kevés olyan ember van, aki csak ezt a csatornát nézi, tehát más módon nem lehet őket hirdetéssel elérni.

Nem adják ki a nézettségi adataikat, de Tarr növekedést lát

A cikk azzal is foglalkozik, hogy a HírTV ugyan nem publikál nézettségi adatokat, és ez nem is fog változni egyelőre. Ám Tarr Péter azt mondta a Kreatívnak, hogy 2016 őszétől ugrásszerű növekedés figyelhető meg, elsősorban a híradók nézettségén, hiszen például a 17 órakor kezdődő híradás Tarr állítása szerint rendszeresen megveri az állami M1 azonos időben induló hírműsorát. A déli híradóról pedig azt mondta, hogy az hozott már 6 százalék feletti heti átlagnézettséget is. Igaz, ennél az M1 déli híradójának nézettsége magasabb, de mivel más csatornán ebben az időben nincs hírműsor, ezért Tarr szerint így is komoly véleményformáló erővel bírnak. Emellett kialakult két-három olyan magazinműsor, amelynek stabil, nagyszámú nézőközönsége van, mint a Szabad fogás, a Látótér, a Célpont és a Riasztás.

A médiaügynökségi oldalról Pajor Attila azt mondta a lapnak, hogy a nézettségi adatok hiánya komoly gond, még ha a csatorna vonzóbb is lett a hirdetők számára az elmúlt időszakban, és a tartalom változásával a HírTV úgy működik, ahogy egy ilyen típusú tévének kellene. “Az a véleményem, hogy a csatornának be kellene kerülnie valamelyik sales house alá, és akkor sokkal több pénzt is lehetne ebből csinálni.”

Vita a UPC-vel és a PR-Telecommal

Tarr Péterrel való beszélgetés során a vezérigazgató-helyettes amúgy némiképp védelmébe vette a UPC-t, mely korábban kivette analóg csatornakínálatából a televíziót. A vezérigazgató-helyettes szerint itt anyagi természetű vitáról volt szó.

A UPC kevesebbet akart nekünk fizetni, mi pedig ezt nem hagytuk. A UPC ezzel a lépéssel végső soron mégis elérte, hogy kevesebb járjon nekünk. Ráadásul a szerződés sem sérül, mert ők azt vállalták, hogy az előfizetőik 80 százaléka számára teszik elérhetővé a csatorna adását, ez a kitétel pedig az analóg előfizetők nélkül is megvan.

Szóba került a PR-Telecom is, amely tavaly decemberben kivette a HírTV-t a csomagjából. Tarr megemlítette, hogy a PR-Telecom mögött egy offshore-cég van, amelynek a vagyonkezelője annak a jachtnak a tulajdonosának is a vagyonkezelője, amelyen Mészáros Lőrinc tűnt fel nyáron. Ez a cég ősszel több mint 3 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrást kapott szolgáltatásfejlesztésre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az ügy egyelőre azzal zárult, hogy a bíróság kötelezte a szolgáltatót, hogy tegye vissza a 70 ezer háztartást elérő csomagjába a HírTV-t, de a csatorna mégsem lehet nyugodt, hiszen a szerződést az év végén kell újratárgyalni, és akkor már kitehetik a csatornát jogszerűen a kínálatból, ha nem tudnak megegyezni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

View through glass, night
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.