Média

Jogsértések a Facebookon: mit tehetünk és mit nem?

24.hu
24.hu

2017. 01. 30. 13:19

Dr. Parázsó Helga, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője elmondta, mit érdemes tudni az interneten, ezen belül is elsősorban a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekről, és mit tehetünk, ha ilyen helyzetbe kerültünk.
Korábban a témában:

Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejtenek az egyének személyiségi jogainak megsértése tekintetében – hívja fel a figyelmet dr. Parázsó Helga. Elmondta, hogy a Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel többféle személyiségi jogot is nevesít: az emberi méltóság védelmét, az élet, a testi épség és az egészség védelmét, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelmét, a személy hátrányos megkülönböztetését, a becsület és a jóhírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot. Ha megvizsgáljuk, ezen jogok nagy részét érintheti a Facebookon való megjelenés.

Könnyű jogsértést elkövetni

A szakértő szerint többek között annak is köszönhető, hogy napjainkban a személyiségi jogok megsértésére gyakran az interneten, a Facebookon kerül sor, hogy a közösségi oldalak regisztrált felhasználói sokkal szabadabban, meggondolatlanabbul fogalmaznak, mivel a címzett nincs közvetlenül jelen, mint egy személyes beszélgetés során, vagy osztanak meg egy posztot vagy töltenek fel képeket. A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz való jogot, az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet sértik meg a Facebookon.

Valójában nagyon könnyű ilyen jogsértést megvalósítani. A személyes adatok védelme tekintetében irányadó az adatvédelmi törvény azon rendelkezése, miszerint a személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. A Facebookon a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható például azzal, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál

– említette példaként a jogi szakértő.

A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi összejövetelről, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre.

Akár egy rosszul megválasztott szó is bajba sodorhat valakit

Dr. Parázsó Helga
Dr. Parázsó Helga

A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetik az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet. E körben azonban a becsület és a jóhírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is. A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.

Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett velünk abban, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő

– mondja a szakértő, aki hozzátette, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

A mások alapján történő híresztelés is lehet jogsértő

Kiemelte, hogy a jóhírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jóhírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez vagy egy zárt csoportban való megosztás útján több tízezer emberhez is eljut el, a megosztás helye a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja.

A szakértő szerint érdemes kiemelni továbbá, hogy a Kúria egy 2016-os eseti döntésében tovább szélesítette a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekért való felelősséget azzal, hogy kimondta, hogy a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.

Többet, de nem mindent köteles tűrni a közszereplő

Dr. Parázsó Helga arról is beszélt, hogy a közszereplőknek a magánszemélyeknél a személyiségi jogok megsértése tekintetében többet kell tűrniük, de azzal, hogy a súlyosan bántó, megalázó véleménynyilvánítást azonban a közszereplő sem köteles tűrni. Közszereplőnek egyébként az a személy minősül, aki tevékenységével vagy nyilvános fellépésével befolyásolja a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, illetve aki közéleti kérdésekben érintettként szerepel. A közszereplői minőség legfontosabb ismérve a közvélemény formálásának szándéka, így az a személy, aki pusztán saját érdekei védelme érdekében passzív alanya az eseményeknek és tesz e körben nyilvános kijelentéseket nem minősül közszereplőnek, tehát a személyiségi jogai esetleges megsértése esetén sem köteles a többet tűrni.

Súlyos következményekkel lehet számolni, ha jogsértést követünk el

Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A Facebookra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet.

Különösen fontos e körben, hogy az, akit személyiségi jogaiban megsértenek, a fenti igényeit az öt éves elévülési időn belül érvényesítheti

– hangsúlyozza dr. Parázsó Helga.

Hogyan bizonyítható az online jogsértés?

A jogsértés miatt igények érvényesítése iránti peres eljárásban egyrészt bizonyítékul szolgálhatnak a közösségi oldal üzemeltetőjétől származó információk, az oldal üzemeltetője ugyanis a felhasználók hozzájárulásával számos adatot gyűjt a felhasználókról, így például az arra vonatkozó adatokat, amikor a felhasználó létrehoz, megoszt valamit, a felhasználó által elérhetővé tett tartalmakat, bejegyzéseket, fényképeket, a felhasználó üzeneteit. Ezen információkat a Facebook adatkezelési szabályzata szerint a közösségi oldal üzemeltetője hivatalos megkeresésre jogosult és köteles is kiadni, amennyiben annak célja valamilyen illegális tevékenység felfedezése, így jogsértés miatt igények érvényesítése iránti eljárásban egyrészt ezek szolgálhatnak bizonyítékul.

E körben felmerül az a kérdés is, hogy mit tehet a sértett a jogsértés bizonyítása érdekében abban az esetben, ha attól tart, hogy a jogsértő törli a jogellenesen feltöltött fényképfelvételt vagy a jogsértő üzenetet, és hogy bizonyítható-e ilyen esetben is a jogsértés? Ilyenkor az alatt az idő alatt, amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon érdemes közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetnünk, e dokumentum ugyanis hitelt érdemlően rögzíti, hogy a jogsértő tartalom a ténytanúsítvány készítésének időpontjában a közösségi oldalon elérhető volt, így egy későbbi peres eljárásban a bizonyítást nagymértékben megkönnyíti”

– emeli ki a szakértő. A közösségi oldalak felhasználóinak tehát érdemes megfontolniuk, hogy milyen tartalmakat tesznek közzé vagy osztanak meg annak érdekében, hogy ne kövessenek el személyiségi jogsértést.

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)
vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.