A Nyolc óra negyven videós stábja már több mint 50 főt kérdezett meg kordokumentumfilmbe illő videointerjúk formájában a Népszabadság bezárása kapcsán, többek között Závada Pál írót, Tompos Ádámot, a Magyar Nemzet újságíróját, Wittinghoff Tamást, Budaörs polgármesterét, Bencsik Andrást, a Magyar Demokrata főszerkesztőjét, Dragomán György József Attila-díjas magyar író-műfordítót, Csáki Judit kritikust, Szabó T Anna költőt, Radnóti Sándort, Lantos Árpád tanárt, Konok Péter történészt, Lakner Zoltán politológust, a 168 Óra főszerkesztő-helyettesét, Iványi Gábor lelkészt. Ez a névsor folytatódott most tovább Murányi Andrással, az október 8-án 8 óra 40 perckor bezáratott Népszabadság volt főszerkesztőjével, aki nemrégiben azt is bejelentette, hogy felhagy az újságírással. Pedig eleinte úgy volt, hogy befektetőkkel tárgyal a volt szerkesztőség képviseletében a folytatásról. Azt ígérték, nem hagyják magukat elnémítani. Hogy hol akadtak el a tárgyalások, az is kiderült a nemrég a YouTube-on publikált interjúból.
A befektetők félnek ujjat húzni a kormánnyal
Murányi ezzel kapcsolatban azt mondta a videointerjúban, hogy azok, akik igazából segíthettek volna, végül azt mondták, nem tudnak. Leginkább amiatt, mert rettentően félnek. Nem a fekete Volgától, hanem például ahogy az egyik nagytőkés a budai villájában elmondta, lenne pénze és látna is gazdasági rációt a lap működtetésében,
de mi van akkor, ha én ezt az új kft.-t akár csak egy ismerősön keresztül megcsinálom, majd máris tudják, hogy ki van mögötte, és abban a pillanatban rám küldik a NAV-ot és a rendőrséget, ami hasonlóképpen valósul meg, mint a Norvég Civil Alapnál, ahol 8 tagba szakadt rendőr vitte el Móra Veronikát, majd nem lett az ügyben semmi.
Ez azért már komoly üzleti károkat okozna, mert a befektető addigi üzleti partnerei nem mernének vele üzletelni a továbbiakban, amiért ujjat húzott a kormánnyal.
Ezt mutatja azt is, hogy Murányi nagykövetekkel is találkozott az elmúlt időszakban, és ők is azt mondták, hogy ha az ő országukból érkezne befektető, akkor az nyílt hadüzenet lenne.
Puszta kézzel megállítani egy robogó kamiont az autópályán
Murányi András az interjúban azt is mondta, hogy a lap példányszámesését sikerült megfékezni, és büszke rá, hogy olyan témákkal sikerült tematizálni a közvéleményt, amire egyetlen másik sajtótermék sem volt képes.
A Népszabadság megszűnése ellen egyébként annyi esélyem lett volna, mint egy autópályán puszta kézzel megállítani egy 130-cal közlekedő kamiont.
– mondta Murányi András a Nyolc óra negyven videósainak.
Úgy élte meg, mint a szülei elvesztését
Az interjú egyébként azzal kezdődik, hogy a történteket Murányi úgy élte meg, mint amikor a szüleit vesztette el.
A Népszabadság számomra a minden volt, hiszen 14 évig dolgoztam ott. Nem voltam még huszonkét éves sem, amikor először beléphettem a Bécsi úti kapun, és gyakorlatilag ott tanultam meg mindent, amit a szakmáról tudni kell.
A lap bezárásáról úgy értesült, hogy a felesége telefonkészülékére érkezett egy hívás a család egyik távoli rokonától, hogy megszűnt a Népszabadság, felfüggesztették a lap működését, és arról érdeklődött, hogy vannak ebben a helyzetben.
Abban a pillanatban ébredtem, hiszen az elmúlt öt évben nem volt kikapcsolva a telefonom, péntekről szombatra virradó éjszaka viszont éppen ki volt kapcsolva, mivel kissé kimerült voltam.
Egy tizenkét éves gyerek is átlátta, mi történik
Murányi ezek után többek között azt idézte fel október 8. kapcsán, amikor a tizenkét éves fia váratlanul ezt kérdezte:
Anya, a Népszabadságot valóban azért szüntették meg, mert megírták a Rogán helikopterügyét?
Ezzel összefüggésben Murányi arról beszélt az interjúban, hogy komoly párhuzamot érez a jelenlegi történések és aközött, amiket annak idején a Rákosi-korszakról írott szakdolgozata kapcsán tapasztalt az anyaggyűjtéskor.
Volt némi előjel
Murányi ugyanakkor azt is mondta, hogy azért voltak bizonyos előjelek, hogy valami készülődik a háttérben:
“A nyáron volt két olyan hírfolyam, ami azt támasztotta alá, amit nekem áprilisban mondott egy gazdasági szereplő, hogy itt előbb-utóbb hatalomátvétel lesz minden szempontból, én pedig azzal kalkuláltam, hogy valamikor az ősszel-télen ez a garnitúra átveszi majd a Népszabadság irányítását, és megszűnik majd a Népszabadság Népszabadság-jellege. Azzal a forgatókönyvvel kalkuláltam, hogy amennyiben a jobboldali tulajdonos nem vállalja, hogy a lap az addigi menetrend szerint működhet, akkor felállok én is, és a teljes stáb. Azt, hogy a Népszabadságot megszüntethetik, a felfüggesztés vagy bezárás előtt két-három héttel hallottam először, de olyan opcióként vetődött fel, ami nem tűnt teljesen valószínűnek, sőt a legtöbb információ még kormánypárti környezetből is az volt, hogy afféle Hofi Gézaként maradunk benne a rendszerben.”
Hisztérikus hangulatú értekezlet volt a bezárás előtti napon
Murányi a hozzá eddig befutott információk alapján úgy rakta össze, hogy október 7-én este a Mediaworks menedzsmentjének bizonyos részével közölték azt, hogy másnap mi fog bekövetkezni, “és ahogy tudom, volt egy talán hisztérikus hangulatú értekezlet, ahol volt egy személy, aki kikelt az ellen, hogy mit terveznek a lap ellen”.
Multiknál ez nem így szokott működni
“Nagyvállalatoknál, ha egy portfólióegység veszteséges, akkor bármilyen ezzel kapcsolatos döntés úgy szokott megszületni, hogy előtte egy-két hónappal a menedzsment javaslatot tesz arra, hogy miként lehetne ezt a működést nyereségtermelővé tenni, illetve felkér bizonyos szakmai vagy gazdasági menedzsmentet, hogy ezen a kérdésen dolgozzunk, és utána eldönti két hónap után ez a menedzsment, hogy van-e értelme ezen dolgozni. De olyan nincs, hogy megszüntetek valamit, ami kapásból hatalmas üzleti veszteséget okoz, majd azt mondjuk, hogy indítsuk újra üzleti alapokon. Ez egy agyrém” – mondta Murányi.
(Kiemelt kép: Murányi András és Pető András a Mediaworks Bécsi úti székháza előtt. Fotó: 24.hu)
