Koltay András, Médiatanács és Közszolgálatiérték-testület
Média

Koltay: Az internetre is érvényesek a médiaszabályok

24.hu
24.hu

2016. 11. 03. 21:08

Miközben az internet térnyerésével folyamatosan átalakul a sajtó- és a szólásszabadság tartalma, továbbra is érvényesek a sajtószabadságra vonatkozó demokratikus jogrend szabályai - mondta a Médiatanács tagja egy csütörtöki konferencián.

Koltay András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, a Médiatanács tagja ezt a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és az NMHH Médiatudományi Intézetének közös, A médiaszabályozás legújabb fejleményei – európai kihívások és megoldási kísérletek című budapesti konferenciáján mondta csütörtökön.

A szólás- és a sajtószabadság eszköz az autokrácia kialakulása ellen, az igazságkeresésre és a demokratikus rend fenntartására, ugyanakkor az internet megjelenésével egyre differenciáltabb a szolgáltatók szabályozása

– mondta az oktató, aki úgy látja, hogy a differenciált szabályozás azt jelenti, hogy külön szabályok vonatkoznak a televízióra, a nyomtatott sajtóra és az internetre, ám minden esetben érvényes a cenzúramentesség és az állam pozitív intézményvédelmi szerepe. Ugyanakkor néhány országban, például Kínában eljutott oda a jogrendszer, hogy kizárhatóak bizonyos tartalmak. Így képesek gazdasági és politikai manipulációt végrehajtani – tette hozzá.

A közösségi média, például a Facebook, amely próbálja az egész internetet magába olvasztani, hatalmat ad a szolgáltató kezébe. Jogi eljárás nélkül eldöntheti, hogy mi az amit kitilt és mi az amit benntart a rendszerben – folytatta Koltay.

Vagyis például a Facebook és a Google kvázi jogrendszert működtet, amelynek nincs olyan garanciája, mint a valódinak. Kérdés, hogy az Európai Unió képes-e arra, hogy egyes tagállamainak nyilvánosságát befolyásolhassa

– fűzte hozzá.

Ki viseli a felelősséget az anonim tartalmakért?

Klein Tamás, a KRE oktatója azt hangsúlyozta, hogy demokratikus intézményrendszer nem létezhet hiteles információkkal ellátott polgárok nélkül. Az internet tekintetében pedig az úgynevezett kapuőröktől a hitelesség biztosítását lehet elvárni – tette hozzá.

Az internetes kommunikációval a jog sokszor nehezen tud mit kezdeni, vagyis kullog a társadalmi valóság után. Ugyanis az internetes technológia vonása az anonimitás határok nélküli terjedése. Vagyis az anonimitás társadalmi szokássá változott – mondta az oktató.

Míg a való világban egy személyiségünk létezik, addig virtuálisan több személyiségünk lehet. Amíg pedig ismeretlen a szerző, az a kérdés: ki viseli a felelősséget a jogellenes tartalmakért, a véleményeket közzétevő tárhelyszolgáltatók milyen elbírálás alá esnek, mennyire felelnek a jogellenes tartalmakért – mondta Klein Tamás az MTI tudósítása szerint.

(Kiemelt kép: Koltay Tamás. Fotó: NMHH/Médiatanács)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.