12993596 - bucharest, romania - march 27, 2012: facebook logo is reflected in a pair of glasses. facebook is a social networking service launched in february 2004, having more than 845 million active users.
Média

Leginkább tévéből tájékozódik a magyar, de nő a közösségi média szerepe

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2016. 10. 12. 10:35

Egyre több magyar értesül a hírekről elsőként a közösségi médiából, de a tévé még mindig vezet a fontossági sorrendben, megelőzve a családot is - többek között ilyenek derülnek ki a Kutatópont legújabb kutatási anyagából.

Az internetet a magyar felnőtt lakosság 65 százaléka használja, és az internethasználók körében a közösségi médiafelületeken egyre többen rendelkeznek felhasználói profillal (67 százalék) – áll a Kutatópont kutatásának összefoglalójában. Ugyancsak ez alapján a közösségi oldalon regisztrációval rendelkezők 74 százaléka olvas híreket, 60 százalékuk pedig legalább havonta meg is osztja az olvasottakat. Az online hírfogyasztás egyre inkább növekvő tendenciát mutat.

Egy 1-től 5-ig terjedő skálán a válaszadók 4,2-es fontosságúnak jelölték a televíziót, mint elsődleges hírforrást. Ezt követte 4,1-es értékkel a baráti társaság, illetve a család. Az internet pedig 3,3-as értéket kapott a preferenciaskálán.

A hírforrások fontossága a magyarok preferenciaskáláján - forrás: Kutatópont
A hírforrások fontossága a magyarok preferenciaskáláján – forrás: Kutatópont

Van igény a bulvárra: nem kicsit, nagyon

A magyarokra inkább jellemző a passzív hírfogyasztás, a megkérdezettek nagyobb része csak olvassa a híreket, kisebb azoknak az aránya, akik saját kommentárral az üzenőfalukon is megosztják az olvasott információkat – állapítja meg a kutatás, mely a legnagyobb közösségi oldal tekintetében arra is kereste a választ, hogy a privát, a bulvár és a közéleti témájú hírekkel milyen arányban lépnek interakcióba a hírfogyasztók. A felmérés azt mutatja, hogy a közösségi oldalakon regisztrációval rendelkezők 71 százaléka elolvassa, 40 százaléka pedig megosztja a privát témájú híreket. 66 százalékuk foglalkozik bulvár hírekkel, 32 százalékuk megosztja a tabloid tartalmakat. A közéleti híreket a megkérdezettek 62 százaléka olvassa és 27 százalékuk osztja meg.

Nem mindenki követi a hírportálok közösségi aktivitását

A közösségi oldalakon regisztrációval rendelkezők közül 37 százalék figyeli nap mint nap a hírportálok bejegyzéseit a közösségi oldalon. A közösségi oldalt használók 30 százaléka követi nyomon a sportolók tevékenységét, míg közéleti személyeket, politikusokat 29 százalékuk követ.

A közösségi média hírfogyasztásban betöltött növekvő szerepét mutatja, hogy a közösségi oldalakon regisztrációval rendelkezők 67 százalékával fordult már elő, hogy egy hírrel először a közösségi oldalon találkozott.

Eltérő csoportok: „mérsékeltek”, „naivak”, „hírvadászok”,„elutasítók”

Több, különböző szokással jellemezhető közösségi oldalt használó csoport rajzolódik ki hírfogyasztás tekintetében

– mondta Rabcsánszki Laura kutatási igazgató. Rabcsánszki Laura hozzátette: a legjelentősebb csoport, 39 százalékos aránnyal, a közösségi oldalakat használók körében a „mérsékeltek” csoportja, akikre jellemző, hogy több forrásból tájékozódnak, felsőfokú végzettségűek és jellemzően a budapestiek felülreprezentáltak a csoporton belül.

A másik nagy csoport a „naivak” csoportja, akik a közösségi oldalakat megbízható, hiteles hírforrásnak tartják, és jelentősen támaszkodnak az ott talált információkra. Ők jellemzően inkább városban, községekben élő 18-29 éves férfiak.

A harmadik csoport, amit a kutatás feltárt, a „hírvadászok” csoportja 24 százalékos aránnyal. Ők kifejezetten keresik a híreket a közösségi médiában, jellemzően megyeszékhelyen élő 40-49 éves középfokú végzettséggel rendelkezők.

Az utolsó csoport pedig az „elutasítók” csoportja 12 százalékos aránnyal. Ők azok, akik nem a hírek olvasása miatt használják a közösségi oldalakat, és nem is találják hitelesnek a közösségi oldalt, mint hírforrást. Jellemzően inkább 60 év felettiek, és megyeszékhelyeken élnek.

Így készült a kutatás

A Kutatópont Kft. személyes interjúval, úgynevezett TAPI módszertannal készített kutatása 2016. szeptember 1-15. között készült 2000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatívnak tekinthető a 18 évesnél idősebb lakosságra kor, nem, településtípus, régió és végzettség szerint. A 2010-ben alapított, többek között médiakutatással foglalkozó Kutatópont Kft. egyébként a Nézőpont Csoport tagja.

Ha még érdekli a reklámpiac: cmsales.hu (x)

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.