tv
Média

A médiaszektor legnagyobb dobásai 2015-ben

Szalay Dániel
Szalay Dániel

2015. 12. 28. 20:25

Az idei év különösen is izgalmasan alakult a magyar médiaszektorban - csokorba gyűjtöttük a legerősebb fejleményeket.

Szinte csak kapkodtuk a fejünket az idei évben, annyi minden történt a hazai médiaiparban. Az események közül többre közvetlenül is hatással volt a reklámadó.

A reklámadó átrendezte a jobboldali médiaviszonyokat

Magyar Nemzet (Array)
Átrendeződő viszonyok Simicskánál

Szinte el sem kezdődött az év, amikor a reklámadó ügyében a kormánypártok nagy hátraarcot csináltak: a reklámadó eredeti, 2014-es formájában még az RTL-t érintette leginkább, ami ellen a cég hevesen tiltakozott és szinte azonnal jogi úton támadta meg. Volt is rá oka a médiacégnek, hiszen mint idén kiderült, a reklámadó elvitte az RTL profitját. (Az összeget később visszakapták.) 2015 elején derült ki, hogy újabb módosítás készülődik, ami a reklámadót jobban szétterítette az iparág szereplői között. Emiatt viszont a miniszterelnök egykori jó barátja és az előző Orbán-kormány idején még közbeszerzéseket egymás után sorra nyerő Simicska Lajos a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy totálissá válhat a médiaháború, ha a kormánypártok valóban bevezetik az RTL-lel való békülés jegyében az ötszázalékos reklámadót. A nyilatkozatra válaszul Simicska médiaérdekeltségeinek több vezető munkatársa, főszerkesztője egyidejűleg bejelentette a távozását. A távozók között volt Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője (és résztulajdonosa), helyettese, Csermely Péter, Élő Gábor, az mno.hu főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, illetve Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese is. A médiatulajdonos-üzletember Simicska, aki az előtt szinte mindig csak kerülte a hazai sajtónyilvánosságot, a miniszterelnököt és a puccsszerűen távozó munkatársait ekkor illette a “g” betűs jelzővel. Simicska kijelentését egyébként újabb távozási hullámok követték a médiaérdekeltségeinél. Volt, aki azért mondott fel, mert a miniszterelnök volt barátja Orbán állítólagos ügynökmúltjáról nyilatkozott az ATV-nek, másoknak a “g” betűs jelző nem tetszett. Ekkor állt fel a HírTV Célpont című műsorának stábja is, akik egy igen emlékezetes videóval mondtak fel.

A történtek ellenére Simicska médiaérdekeltségei nem roggyantak meg, viszont látványosan megújultak. Bár például a HírTV-től a történtek miatt tűntek el műsorok és képernyősök, helyüket új műsorok és új emberek vettek át, és a tévé arculata, képi világa is frissebb, modernebb lett, nem beszélve arról, hogy mintha a műsorok tartalma is kiegyensúlyozottabb lenne. Hasonlóan megváltozott a Magyar Nemzet és az mno.hu is. A napilapot az emlékezetes februári nap után D. Horváth Gábor főszerkesztő, míg az online-t Tóth Szabolcs Töhötöm vette át, már ők vettek részt a megújításban is. Az ugyancsak Simicska-érdekeltségű Class FM a hallgatottsági adatok alapján pedig továbbra is piacvezető országos és fővárosi szinten is.

RTL: Gerkens ment, Vidus jött

dirk-gerkens(430x286).jpg (dirk gerkens, )
Dirk Gerkens volt RTL-vezér

Ugyancsak a reklámadóval függött össze, hogy Dirk Gerkens, az RTL Magyarországot 2001-től irányító vezérigazgató márciusban távozni kényszerült. A volt vezérigazgatónak (aki az RTL-t leginkább sújtó reklámadó miatt addig keményen küzdött a kormánnyal) az RTL Group ugyan felajánlotta az afrikai-ázsiai régió vezetését, ám ezt az éveken át a magyarországi legmeghatározóbb médiavezetőnek számító Gerkens nem fogadta el. Egy ideig ezután Andreas Rudas, az RTL Group regionális alelnöke lett a magyar RTL vezetője, de már ekkor hallani lehetett, hogy Kolosi Péter, az addigi programigazgató, vagy Vidus Gabriella kereskedelmi igazgató lehet a végleges vezető. Végül az iparágban is esélyesebbnek tartott Vidus lett a vezér, míg Kolosi vezérigazgató-helyettes lett, de megtartotta a programigazgatói feladatokat is. Gerkens egy vele készült interjú alapján eközben Dubajba távozott, de az ősszel sokakat meglepve hirtelen az addig ősellenségként kezelt TV2 vezetőjének kérték fel, így vissza is tért Magyarországra.

A TV2 ismét gazdát cserél(t)

tv2 logo (Array)
Egyelőre bizonytalan, kié a TV2

Mindezt persze megelőzte egy máig vitatott üzleti tranzakció, nevezetesen a TV2 (újbóli) eladása. Idén októberben jelentették be, hogy a médiavállalatnak megint új tulajdonosa lesz, mégpedig Andy Vajna kormánybiztos cége, az MBC. Utóbb az is kiderült, hogy állami hiteleket is igénybe véve vette meg a TV2-t. Vajna pedig közölte, hogy a TV2 új vezérigazgatója az átadás-átvétel után Dirk Gerkens lesz. Az a Dirk Gerkens, aki nem olyan rég még a kormány ellen csatázott és korábban a TV2-nek is igen keményen be-be szólogatott a különböző interjúk és médiakonferenciák alkalmával. (Dirk azóta már inkább a volt RTL-es munkatársainak szól be, kisebb nyilatkozatháború is kezdetét vette közte és Vidus Gabriella között.) Dirk egyébként egy interjúban arról beszélt, sürgősen kábeltévékkel bővítené a TV2 Csoport kínálatát.

A legnagyobb fordulatot mégis az hozta, amikor Fonyó Károly, Simicska Lajos üzlettársa is bejelentkezett, mondván a TV2-t nem adhatták el Andy Vajnának, hiszen a TV2-re a Megapolis Media Zrt.-nek opciós joga van, amit a Megapolis le is hívott. Fonyóék közölték azt is, hogy kezdeményezték az addigi tulajdonos-vezetők leváltását, így Fonyóék szerint aláírási jogkör hiányában Simon Zsolt és Yvonne Dederick nem is adhatták volna el Vajnának a TV2-t. Ekkor derült fény arra, hogy Simon Zsolt és Yvonne Dederick, a TV2 vezetői és addigi tulajdonosai Fonyóéktól segítséget kaptak, amikor 2013 végén management-buy-out (MBO) tranzakcióval megszerezték az addig a ProSieben.Sat1 tulajdonában lévő tévés cégcsoportot. Ennek a segítségnek volt az ára az opció. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb, mivel az eddigi hírek és adatok alapján úgy tűnik, hogy Fonyóéknak a TV2 vagyonkezelőjére lehetett az opciója, míg Vajna a vagyonkezelő egyik leánycégét vehette meg, Simon és Dederick ugyanis menet közben jócskán átalakították a TV2 körüli cégek hálóját. Mindenesetre elhúzódó jogvitára lehet számítani, mivel Simon Zsolt és Yvonne Dederick vitatják az opció lehívásának jogszerűségét. Az ügy miatt a TV2-nél totális bizonytalanság alakult ki, ami a 2016-os reklámbüdzséjüknek is aligha tesz jót.  Andy Vajna és Fonyó érdekeltségei pedig egymással versenyezve szaladgálnak a cégbíróságra és a GVH-hoz.

Andy Vajna mindenesetre nem csak tévés fronton erősítene, de rádiót is indítana, méghozzá ingyenes frekvencián. Jó esélyei vannak, ugyanis már csak az ő cége van versenyben.

Bizonytalanság a terjesztési díj bevezetése körül

Ráadásul a TV2 körüli bizonytalanság az RTL-re is kihat, ugyanis a kábelterjesztési díjat a jogalkotó még mindig nem vezette be. Mintha csak arra várnának, hogy eldőljön, kié lesz a TV2, a kormánybiztosé, vagy pedig a miniszterelnökkel a port csúnyán összerúgó egykori barát, Simicska Lajos üzlettársának érdekeltségéé. A terjesztési díj egyébként évi 15 milliárdhoz juttatná az érintett médiacégeket.

Nagy a mozgás a műsorgyártói fronton is

A fentiekkel összefüggésben az IKO csoport, amely korábban, még Gerkens vezetése alatt meghatározó műsorgyártó cége volt az RTL-nek, a TV2 felé vette az irányt. A TV2-nél pedig már lecserélték több addigi műsorgyártót az egykori RTL-es műsorgyártóra. Az RTL műsorgyártói pályázatot írt ki, és új beszállítókat kezdett el keresni. Ki tudja, a keringő vége talán az lesz, hogy a TV2 volt beszállítói pedig az RTL-nek dolgoznak majd?

A Sony bekebelezte a Viasat csatornáit

2015-ben a Sony Pictures Television Networks felvásárolta a VIASAT3 és VIASAT6 csatornákat, valamint a Viasat Play digitális szolgáltatást. Ennek értelmében a Viasat Hungária Zrt. részvényei a Modern Times Group (MGM) tulajdonából 100%-ban a Sony tévéhálózatának (SPT) tulajdonába kerültek, kiegészítve ezzel az SPT korábbi magyarországi portfólióját, amelybe az AXN, az AXN White és AXN Black lineáris csatornák és két digitális szolgáltatás, az AXN NOW és az AXN Player tartozott. „Ezzel a felvásárlással a második legnagyobb kábeltelevíziós csatornaportfólió lesz a miénk az országban. Ez egy komoly mérföldkő azon célunk megvalósításában, hogy növeljük pozíciónkat a közép-európai régióban” – mondta John Rossiter, az SPT Networks közép-európai régiójáért felelős ügyvezető igazgatója. A tranzakció lezárását követően az SPT Networks portfóliója 6,3 %-os közönségarányra emelkedett a kereskedelmileg fontos 18-49 éves célcsoportban Magyarországon.

A Napi Gazdaságból Magyar Idők lett

Az év egyik nagy mozgása volt az is, amikor a Napi Gazdaság élére Liszkay Gábor került. Ő korábban a Magyar Nemzet főszerkesztője volt, emellett a Nemzet kiadójának egyik tulajdonosa is. Amikor azonban Liszkay felmondott Simicskának a már említett februári napon, az üzletember kifizette Liszkay tulajdonrészét. Liszkay ezután megkezdte a Napi Gazdaság áthangolását, amiben Csermely Péter, a Magyar Nemzet volt főszerkesztő-helyettese lett a segítségére. Csermelyék pedig nem sokkal később elárulták, hogy a Napi Gazdaságot – amit meg is vásároltak a Századvégtől – Magyar Időkre nevezik át, és azt sem titkolták, hogy kormánypárti lesz az újság hangvétele.

Bajba került a Figyelő kiadója

Idén novemberben a gazdasági, közéleti hetilapok piacáról érkezett meglepő fejlemény. Ekkor derült ki, hogy még 2013-ban felszámolási eljárást indítottak a Figyelő, a Hello, a Családi lap, a Chip, az IPM, a Digitális fotó, a Motorrevü és a Műszaki Magazin kiadója, a MediaCity Kft. ellen, aminek a bíróság idén novemberben helyt adott. Tulajdonosok közötti jogvita áll az ügy hátterében, és egy mindössze 2,5 millió forintos tartozás, amit a többségi tulajdonos egyébként kész lenne kifizetni, így akár egyezséggel is zárulhat a kiadó életét mindenesetre nem igazán segítő fejlemény, ami miatt úgy tudjuk, hogy a külsős (számlás) munkatársak egy részének fogalma sincs, mikorra kaphatja meg a honoráriumát. Van, aki háttérbeszélgetéseken arról beszél, hogy inkább nem is állítja ki a számláit a korábbi munkái után, hiszen a cég nem fizet.

Új erőviszonyok keletkeztek az online piacon

2015 az Origo Media eladásának éve is volt. A Telekom leányvállalatára több érdeklődő is szemet vetett, az utolsó pályázati körbe végül a CEMP, a Central Médiacsoport és a Docler Media, valamint a New Wave Media jutott be. Végül ez utóbbi, a 2014-ben létrejött VS.hu-t működtető, az első törtévben 6 millió profitot termelő, 3 millió forint alaptőkéjű New Wave Media Kft. futott be győztesen.

A Telekom 4,2 milliárd forintot kap a médiavállalatért. Az árnak részét képezi az Origo Media teljes médiaportfóliója, tehát az origo.hu, a Freemail, valamint a Life.hu mellett a LifeNetwork televízió is az új vevőhöz kerül.

A vevő legnagyobb tulajdonosa egy csehországi vállalkozás, a BAWACO INVEST S. R. O. Ezt a cseh céget Matolcsy György jegybankelnök milliárdos unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a vállalkozásaként emlegetik a sajtóban. A New Wave Media másik tulajdonosa a We Love Budapestet is alapító Száraz István, aki a Drycom Informatikai Tanácsadó Kft. nevű cégén keresztül szállt be annak idején a VS.hu-t működtető vállalkozásba. Az ügyben, csakúgy mint a TV2 esetében, rögtön elindult a találgatás, vajon miből tudták megvásárolni az Origo-t. A cégcsoport állítólag 500 millió forintot kapott az MNB Növekedési Hiteléből is, de az MNB a témával foglalkozó HírTV ellen büntetőfeljelentést tett, mivel az MNB közlése szerint ők nem szabhatták meg, hogy a hitelprogramot mely vállalkozásoknak és milyen konkrét célokra helyezik ki a partnerbankok, a Matolcsy György vezette jegybanknak erre nincs és nem is lehet ráhatása.

Mindenesetre a Telekom arra számít, hogy az adás-vételi tranzakció zárására legkésőbb 2016 első negyedévében sor kerülhet, mivel az ügylet nem igényel versenyhatósági jóváhagyást. Közleményük szerint a tranzakció összhangban van a Magyar Telekom alaptevékenységére irányuló megnövekedett stratégiai fókuszával és a szabad cash flow termelő képességének tovább erősítésével. Az Origo 1998 óta kiemelt szerepet játszott a Magyar Telekom online média piaci jelenlétének megalapozásában, ugyanakkor a vállalat üzleti tevékenysége 0,4 milliárd forint, illetve 0,3 milliárd forint veszteséget generált 2013-ban és 2014-ben. Az Origo megfelelő bruttó értékesítési bevétele 2013-ban és 2014-ben 3,8 milliárd forint, illetve 5,0 milliárd forint volt. Közölték azt is, hogy a tranzakciónak bizonyos üzleti tevékenységek (így például a Clickshop és más kisebb súlyú tevékenységek) nem képezik részét.

Az Origo bekebelezésével, a Telekom médiapiacról történő távozásával merőben új viszonyok alakulnak ki az online médiapiacon, ahol három nagy szereplő versenyez majd a hirdetők és az olvasók kegyeiért, illetve a piacvezető pozícióért: a Spéder Zoltánhoz kötődő CEMP (olyan portfólióelemekkel, mint az Index, a Portfolio.hu, a Totalcar.hu, az InfoRadio stb.), a Varga Zoltán üzletember által 2014-ben megszerzett volt Sanoma-leány, a Central Médiacsoport (amelynek portfóliójába tartozik többek között a 24.hu, a Startlap, a Nők Lapja, a Story Magazin és az nlcafe.hu), és a New Wave Media, amely a VS.hu-val és az Origo-val, valamint a nemrégiben ugyancsak megvásárolt Köpönyeg.hu-val együtt szintén erős piaci szereplővé válik.

Szponzorbalhé

A Telekom üzleti tranzakcióját egyébként kissé háttérbe helyezte a sajtóban, hogy épp annak bejelentésekor keletkezett újabb konfliktusuk a kormányzattal. A Telekom ugyanis úgy gondolta, hogy nem összeegyeztethető a cég értékrendjével az, ahogyan egyik szponzoráltjuk, Kovács Ákos megnyilvánult a női nemmel kapcsolatban egy tévéinterjúban, ezért felmondták a szponzori szerződést a dalénekessel. Bár a dalénekes menedzsere tudomásul vette a lépést, a kormány ezután nyílt konfrontációba került a tőzsdei céggel, és maga Lázár János jelentette be, felmondják az Origo-t épp aznap eladó Telekommal a kormányzati szerződéseket. Utóbb aztán pontosítottak, mondván a felmondás csak a mobilinternet-szerződésekre vonatkozik, aztán az is kiderült, hogy ezek a szerződések épp a napokban járnak le, tehát nem is igazán van idő mit felmondani.

Eladták a Szallas.hu-t és az Extreme Digital felét

Az idei év legnagyobb üzleti tranzakciói közé tartozik a TV2 és az Origo Media eladásán túl a Szallas.hu és az Extreme Digital eladása is. Idén októberben jelentették be, hogy az OTP Bank és a PortfoLion Regionális Magántőke Alap megvásárolja a Szallas.hu Kft. 100%-os tulajdonrészét a lapunkat is kiadó Central Médiacsoporttól, és a két alapító tagtól Varga Zoltántól, és Dorcsinecz Józseftől. A tranzakcióval a PortfoLion Regionális Magántőke Alap 70%-os míg az OTP Bank 30%-os tulajdonrészt szerzett a vállalkozásban. A Szallas.hu Kft. piacvezető online szállásközvetítéssel foglalkozó társaság, amely a magánszemélyek számára online szállásfoglalást biztosító szallas.hu portállal 2014-re közel 10 milliárdos forgalmat ért el. További két sikeres terméke a szallasguru.hu, amely kedvezményes utazási ajánlatokat kínál, valamint a konferenciahotelek.hu, amely a vállalati rendezvényeket és utazásokat segíti. A cég zászlóshajója a szallas.hu, amely Magyarország mellett a régió számos országában nyújt online szállásfoglalási szolgáltatást. A külföldi országok közül Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia a legmeghatározóbb piaca a vállalatnak. A társaság célja továbbra is a Szallas.hu Kft. belföldi vezető pozíciójának megerősítése, a jelenlét fokozása a meglévő külföldi piacokon, valamint az intenzív lengyelországi terjeszkedés, az ottani belföldi turizmusra koncentrálva. – További célunk, hogy ügyfeleink számára a korábban már megszokott szolgáltatási színvonalat még magasabbra tudjuk emelni – jelentette ki Szigetvári József a Szallas.hu Kft. ügyvezetője, aki a cég igazgatója maradt a tranzakció után is, és épp a napokban interjút is adott a 24.hu-nak.

Novemberben azt is megerősítették, hogy a legnagyobb magyar webshop is új gazdára talált, a Steinhoff International Holdings bútorkereskedelemmel foglalkozó vállalatcsoport 50,8 százalékos részesedést vásárol az Extreme Digital, az egyik legnagyobb forgalmú, 14 éves múltú magyar online értékesítési portálban. A Steinhoff a legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalat Európában, amely lakberendezési és háztartási árucikkekkel kereskedik. A Steinhoff International többek között olyan ismert márkák tulajdonosa, mint a Kika bútoráruházak, vagy a hazánkban idén megjelent kiskereskedelmi lánc, a Pepco. A tulajdonosváltásnak köszönhetően néhány napon belül jelentősen kibővült az Extreme Digital termékportfóliója is: a vásárlók az idén november 20-ára időzített Black Fridayen már bútorokat is rendelhettek az edigital.hu-ról. Egyébként az Extreme Digitalt továbbra is a jelenlegi tulajdonosok, a kereskedés alapítói, Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula irányítja. Közölték azt is, hogy a Steinhoff International tervezett befektetése keretében nem csupán az Extreme Digital többségi tulajdonosa lesz, de tőkét is emel a vállalkozásban. Ennek eredményeként az Extreme Digital üzlethálózata és alkalmazottainak száma is bővülni fog, mivel az európai országokban tervez terjeszkedést.

Folytatódtak a létszámleépítések a közmédiában, új csatornák indultak

Bár meglepetésszerűnek nem neveznénk, az idei évben is folytatódtak a létszámleépítések a közmédia háza tájékán. Nem kis hírverést kapott, amikor legutóbb – épp karácsony előtt – érkezett információ egy újabb csoportos leépítésről. Erről épp a Ritikül című műsor forgatási szünetében értesítették Jakupcsek Gabriellát, aki ezután távozott a műsor felvételéről. A leépítések egyébként annak ellenére zajlanak, hogy a köztévé teljesen megváltoztatta csatornái struktúráját, és újakat is indított, így például az M1-en egész nap élő kapcsolások vannak március óta, amikor is nemzeti hírcsatornává formálták az addigi főadót, de azóta indult egy új sportcsatornájuk is, M4 Sport néven, és továbbiak is a “csőben”, azaz előkészületben vannak: jön majd az M5 és az M6. A nemzeti hírcsatorna indulása egyébként közel sem volt zökkenőmentes, többek között ezzel is függhetett össze Szabó László Zsolt vezérigazgató váratlan idei távozása. (Az utódja az egykori Origo-vezér, Vaszily Miklós lett.) A köztévénél egyébként hiába vannak jelenleg leépítések, az év során többek között Simicska HírTV-jétől is érkeztek képernyősök.

Kétpólusú lett a sales house piac

Végül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg a reklámértékesítő cégek, a sales house-ok körüli mozgásokról sem. A tévés sales house-ok piaca idén év végére lényegében kétpólusúvá vált, ahol az egyik erős oldalt az r-time (az RTL-es értékesítő cég) , míg a mások oldalt az Atmedia képviseli. Az Atmedia idén megállapodott a TV2-vel és kissé szokatlan körülmények között a közmédia tévés hirdetési felületeit is megszerezte. Ez utóbbit úgy, hogy a közmédia egyébként tendert írt ki, amit Rogán Antal szomszédjának érdekeltsége, az MSC nyert meg, ők azonban továbbpasszolták a felületeket és egy az egyben eladták a reklámidőket az Atmedia-nak, amely így már 38 csatorna reklámidejét értékesítheti.

Eközben az r-time sem tétlenkedik, csatornakínálata kiszélesedik a 2016-os évre. Az eddig meglévő csatornák mellé szegődik a Comedy Central, a VIVA és az MTV zenecsatornák, a Nickelodeon és a Paramount Channel is. Egészen biztosan 2016-ban sokat fogunk hallani még az Atmedia-ról és az r-time közötti csatározásról.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2015. július 30.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa a lelátón a labdarúgó Európa Liga-selejtezõjének harmadik fordulójában játszott Debreceni VSC - Rosenborg mérkõzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.