A Hanukkah candelabrum with all lights on stands on Pariser Platz in front of Brandenburg Gate in Berlin, Germany, 23 December 2014. The Hanukkah festival, which ends tonight (24 December 2014), commemorates the re-consecration of the Temple in Jerusalem in 164 B.C. Photo: Rainer Jensen/dpa
Light

Karácsony, Hanuka és más decemberi vallási ünnepek

Rába Géza
Rába Géza

újságíró. 2015. 12. 06. 18:29

A karácsony mellett számos más ünnep is van a világban decemberben. A zsidók például a Hanukát ünneplik ilyenkor, de más vallások is bírnak ünneppel az év utolsó havában. A vallások többsége a saját holdnaptárát használja és így ünnepeik a Gergely-naptárhoz képest ide-oda vándorolnak.
Mit ünneplenek a különböző vallások decemberben? A keresztények a karácsonyt ünneplik, de mit is jelent ez? És mit ünnepelnek ilyenkor a zsidók? Mi az a Hanuka? Van-e bármilyen ünnepe decemberben a buddhistáknak, a Krisna-hívőknek és a muszlimoknak?
Korábban a témában:

Decemberben mindenhonnan a karácsony és az adventi készülődés hangjai, fényei, illatai szűrödnek ki. Odáig rendben is van, hogy a keresztények ilyenkor élik meg egyik legnagyobb ünnepüket, de vajon mit ünnepelnek ilyenkor a többi vallás hívei? Ezúttal erre voltunk kíváncsiak, hát meg is kérdeztük a vallási tanítókat.

A konkrét kérdésünk így hangzott:

Van-e bármilyen ünnep az ön vallásában december hónapban és ha igen, akkor mit ünnepelnek ilyenkor?

(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Fekete-Fodor Kata
vaisnava (Krisna hívő) teológus

A vaisnava ünnepek ideje a holdnaptár szerint változik, december elején a Gítá megjelenését ünnepeljük. E napon adott személyes tanítást Krisna kedves barátjának, Ardzsunának a kuruksetrai csata előtt. Ezek összessége később a Bhagavad-gítáként vált ismertté – ma már lejegyezett formában, könyvként elérhető.

Kerettörténete a Mahábhárata ősi indiai eposzban olvasható: a Kali-kor hajnalán a tudás és az erkölcs hanyatlásával olyan személyek jutottak trónra, akik nem rendelkeztek a megfelelő lelki-vallásos megértéssel a vezetéshez. A Kuruk és a Pándavák közötti trónutódlási testvérharc végül a földtörténet legnagyobb csatájába torkollott. Krisna személyesen részt vett a harcban Ardzsuna szekérhajtójaként és bölcs tanácsadójaként.
A csata előtt Ardzsuna látszólag megzavarodik, hogy helyes-e háborúba keverednie rokonaival, annak ellenére, hogy azok rendszeresen az életére törnek. Krisna ekkor alapvető tanítást nyújt számára: beszélt az anyagi világról és annak természetéről, a benne ránk ható kötőerőkről, az örök idő itt tapasztalható természetéről, az élőlényekről, a tettek fajtáiról és helyességéről, a kötelességekről, a forrásról, vagyis Önmagáról, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről és a Hozzá való kapcsolódás lehetőségeiről.
Ardzsuna a kérdéseit nyílt színen, szándékosan a teljes harcba induló sereg előtt tette fel így a tanítást is számtalan ember hallhatta. A Bhagavad-gítá valójában a jelenkor embere számára is egyszerű és közérthető útmutatót ad arról, hogyan lehetséges e krízisekkel tarkított korban boldog és lelki értelemben is sikeres életet élni.
A Krisna-hívők emellett gyakran maguk is megemlékeznek a Karácsonyról, mint a szeretet és gondoskodás ünnepéről, amikor is országszerte mintegy 8-10 ezer ember számára tartanak ételosztásokat a gondoskodás jegyében.

Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.

Köves Slomó
rabbi

Hanuka a fény ünnepe. A zsidó ünnepek a héber (hold-)naptár alapján vannak megállapítva, így a jeles napok nem esnek évről évre ugyanazon napra a polgári (Gergely) naptárban. Hanuka Kiszlév hónap 25-én kezdődik, ez mindig a téli időszakra esik. Idén december 6-án este gyúlnak ki a nyolcágú gyertyatartó, a Hanuka első fényei.
A Hanuka azon kevés zsidó ünnepek egyike, amely nem bibliai eseményre emlékezik. Úgy nevezett poszt-biblikus ünnep. Sőt! Tulajdonképpen ez a legkésőbb elfogadott hivatalos zsidó ünnep. A Hanuka-ünnep kétezer kétszáz évvel ezelőttig, a szír – görög uralomig nyúlik vissza. Ekkor a zsidók az elnyomás alatt rákényszerültek arra, hogy vallásukból, identitásukból feladjanak. Ez ellen keltek fel a Makkabeusok, akik a nagy túlerő dacára legyőzték a görögöket. A történelminek is nevezhető győzelem után haladéktalanul megtisztították a szentélyt a bálványoktól, végül megtalálták a menórát, ami az Örökkévaló és a zsidó nép örök szövetségét hivatott jelképezni. A baj csak volt, hogy összesen egy napra elegendő szentelt olaj volt a szentélyben, és az új megérkezéséig nyolc napra volt szükség. Ekkor történt a csoda: a menóra lángja az egy napnyi olajjal nyolc napig égett. Ennek emlékére nyolc napos a Hanuka ünnepe, melynek minden estjén, sötétedés után meggyújtjuk a gyertyákat. Úgy, hogy minden este eggyel többet gyújtunk. Kezdjük eggyel és befejezzük nyolccal az utolsó nap. Pontosabban minden este van még egy plusz – úgynevezett – „samesz” gyertyánk, amellyel a többit gyújtjuk meg.
Az ünnep szimbolizálja, hogy az elnyomás – ami nagyon sok más zsidó ünnepben is megjelenik – nem csak fizikai lehet, hanem szellemi is. A görögök nem fizikailag gyakoroltak nyomást ránk, hanem a lelket akarták kiölni a zsidóságból. A talmudi feljegyzések szerint akkoriban nem volt tilos a zsidó vallást gyakorolni, csak azt volt tilos hirdetni, hogy a vallásnak valódi, isteni jelentősége van és nem pusztán – mai szóval – folklór. Pont azokat a szokásokat támadták meg, amelyek spirituális, vallási jelentéssel bírtak, mint a szombattartás, a körülmetélés, a tfilin – imaszíj – betiltása. Ha fizikai baj van, akkor sokkal természetesebb, hogy harcolnak ellene az emberek, hogy Isten felé fordulnak. Hanuka ünnepe arra is tanít bennünket, hogy a spirituális, szellemi elnyomás legalább olyan veszélyes mint a fizikai. Az ellen is harcolnunk kell.
Hanuka ünnepén az előírás, hogy a gyertyákat sötétedés után a közterület felé – onnan látható módon – kell meggyújtanunk. A csodát ugyanis mindenki felé hirdetnünk kell. Ma már Magyarországon is közel húsz éve, hogy Hanukakor utcai gyertyagyújtásokat rendeznek a zsidó közösségek. A központi ünnepség évek óta a budapesti Nyugati téren van.

 

Könyvborító

Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv!

November 25-én került a könyvesboltokba az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a cikksorozat legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel és névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerülnek megjelenésre a legjobb írások, a különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!

 

Kustárné Almási Zsuzsanna
református lelkész

A keresztyénség egyik legnagyobb ünnepére készülünk decemberben: a Karácsonyra. A készülés nem pusztán és nem elsősorban külsődleges előkészületeket jelent (bár az is hozzátartozik), hanem egy különleges, megszentelt időszakot, a várakozás idejét, az adventet.
„Mire is várakozunk advent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-rég megtörtént… Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát.” (Pilinszky János: A várakozás szentsége)
Ez a Karácsony valódi lényege: Jézusban Isten jött el erre a világra. Születésekor összeért az ég és a föld. Ezért van és lehet okunk ünnepelni.
„ A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát.
A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog…
Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk.”
(Ézs 9,1-2; 5)
A naptár szerint ez az időszak az év végét, lezárását jelenti. A természetben is az elmúlás, a sötétség és a hideg uralkodik. Az egyházi év azonban éppen a karácsonyi ünnepkörrel veszi kezdetét. Nem lezár és bezár, hanem új lehetőséget, új utat mutat. Nyitány és remény. A legmélyebb sötétségben felragyog a legtisztább fény.
„ A karácsonyi bölcsőben a kisdedek ártatlanságával fekszik ez az ártatlan Isten, kinek szeretete soha többé nem hagyja nyugton szívünket. Békéje örök kísértője minden békétlenségnek, szelídsége minden háborúságnak. A karácsonyi ünnep külsősége mit se ér e tiszta, ártatlan és egyetemes szeretet nélkül. Vajon valaha is meg fogja teremni valódi gyümölcseit közöttünk? „ (Pilinszky János: Karácsonyi gondolatok)

Csatlakozzon az Isten tudja Facebook oldalához, hogy mindig az elsők között értesüljön a frissen megjelenő cikkekről! Kattintson ide és kedvelje az Isten tudja facebook oldalát!

Sulok Zoltán Szabolcs
muszlim hitoktató

Az iszlám vallásban két nagy ünnep van: a Böjtmegtörés ünnepe, ami a Ramadán havi böjtöt követi és egy napig tart, illetve a Zarándoklati ünnep, ami a mekkai zarándoklat idejére esik és négy napos. Ezen kívül vannak fontos események (pl. Ramadán hónap), illetve nevezetes napok (Asúra, Arafa nap), amelyek nem ünnepek, de kötelező, illetve ajánlott vallási cselekedetek kapcsolódnak hozzájuk.
Az ünnepek az iszlámban a muszlim egyén teljesítményének ünnepei, már ami az Isten szolgálatát (pl. a böjtölést, a zarándoklatot) illeti, illetve hálaadó ünnepek, amikor a muszlimok összegyűlnek, és testvéri hangulatban adnak hálát Allahnak, amiért lehetővé tette számukra vallási kötelességeik teljesítését.
Az iszlám az időt a tiszta holdnaptár alapján számolja, ezért az ünnepek, a fontos események és a nevezetes napok a holdhónapokhoz kötöttek. A holdhónapok kizárólag 29 vagy 30 naposak lehetnek, így a holdév a napévnél mintegy 11 nappal rövidebb. Ezért az iszlám ünnepei és nevezetes napjai a Gergely-naptár szerint minden évben kb. 11 nappal korábbra esnek. Ennek következtében a vallási ünnepek kb. 33 és fél év alatt „körbe járják” a Gergely-naptárt, így azok az év összes hónapjában megjelennek.
Jelenleg az iszlám egyik vallási ünnepe vagy nevezeteses napja sem esik december hónapra. A csillagászati számítások szerint 2033-ban lesz a legközelebbi olyan év, amikor Ramadán hónap utolsó napjai, illetve a Böjtmegtörés ünnepe ismét decemberre fog esni.

Végh József
buddhista tanító

A buddhista hagyományok mindegyike megegyezik abban, hogy megemlékezik a történeti Buddha életének a főbb eseményeiről. Ezt többnyire az adott országban használt holdnaptár megfelelő hónapjaiban teszik. Ez területenként eltérő lehet, és a mi nyugati, naphoz igazodó naptárunkban vándorló időpontok lesznek, mint a Húsvét és a Pünkösd.
Ebben az évben a telihold éppen Karácsony első napjára esik, ami a buddhista közösségekben minden hónapban ünnep, hiszen ez a nap áll a holdnaptár középpontjában is. Ilyenkor a szerzetesek megerősítik a fogadalmaikat, illetve szembenéznek elkövetett hibáikkal, tudatosítják hosszú távú céljaikat. Ebben az időben a világi gyakorlók, támogatók is ezt teszik velük együtt, abban a formában, amelyet az ő világi fogadalmaik, vagy megélhetési tevékenységeik lehetővé tesznek.
Ezen kívül is vannak minden hónapban a különböző belső gyakorlatok számára kedvező napok, illetve híres mesterek születésének vagy halálának az emléknapjai. A buddhista közösségek mindenütt megünneplik az őket befogadó nagyobb közösség ünnepeit is. Amennyire ezt fogadalmaik engedik, hiszen ilyenkor a világi emberek körében élhetnek olyan szokások, amelyek a szerzetesek számára már nem vállalhatók fel. Ilyen esetben többnyire Buddha szavaira emlékeztető tanításokat szoktak adni.
A leggyakrabban a Karácsony utáni hónapra eső holdújév mellett, ami egy világi ünnep, szinte mindenütt majdnem két hetes mulatság, szinte minden buddhista országban van egy Buddha belső útra lépésére, tanítói tevékenységére emlékeztető nap. A tibetiek ezt „ima-ünnep” formájában ülik meg, amelyeken sok ezer ember gyűlik össze és együtt recitálják az eseményhez kapcsolódó kívánságokat, kéréseket és imákat.

A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.