Kultúra

Megboldogult agymesterünk – a 100 éves Romhányi József 10 halhatatlan poénja

Horváth Tamás / MTI
Horváth Tamás / MTI
Száz éve, 1921. március 8-án született Romhányi József, minden magyar szóvicckirály őrangyala és utolérhetetlen példaképe. Lehetetlen eldönteni, ki volt a legviccesebb magyar ember – Karinthy Frigyes? Rejtő Jenő? Örkény István? –, de Romhányi ott van az élbolyban. Tíz poénon keresztül idézzük fel az életművét, és rámutatunk: Romhányi paródiái és karikatúrái éppen azért olyan mulatságosak, mert a mögöttük felsejlő valóságon sírni is tudnánk.

Még egy vendég, és magamra nyitom a gázt

Romhányi József legismertebb szövegei valószínűleg a Mézga családban hallhatók, de talán pontosabb azt mondani, hogy ezeket a karaktereket a rajzolók mellett ő keltette életre. Romhányi az ötvenes években a Magyar Rádióban, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságon dolgozott, ezután került a Magyar Televízióba. Noha csak három éven át dolgozott a szórakoztató műsorok művészeti vezetőjeként, mielőtt visszatért volna a rádióműsorokhoz, mégis későbbi tévés munkái tették ismertté a nevét.

A hatvanas évek a magyar animációsfilm-gyártás felívelését is hozta, a Pannónia Filmstúdió egyik első számú megrendelője pedig a televízió volt. A tévének készülő animációs filmek sora a magyar filmtörténet legszebb fejezetei közé tartozik, az egyik legnépszerűbb produkció pedig az Üzenet a jövőből volt, vagyis a Mézga család első évada. A forgatókönyvírók, Nepp József és Romhányi a szinkronhangokhoz, a színészek alkatához is alakították a szöveget, részben ennek köszönhetően maradt meg a tudományos-fantasztikus történetek hétköznapi alaphelyzeteinek hitelessége. A sorozat visszatérő poénja volt, hogy Mézgáék folyton berántják szerencsétlen szomszédjukat, Márist is a jövőből érkező küldeményekkel folytatott trükközéseikbe. A sorozatos kudarcok fényében nem meglepő, hogy az első szériában Tomanek Nándor hangján megszólaló Máris egyre rosszabb idegállapotban fogadja őket.

Egy domináns négyeshangzat szennyes mocsarába süllyedve

A Mézga családban parádésan ütközik egymással a tutyimutyi szülők és a maguk módján lázadni próbáló gyerekek világlátása. Aladár hülyének nézi az egész családját – teljes joggal – és inkább egyedül végzi tudományos kísérleteit. Nővére, Kriszta viszont aktív társasági életet él. Az egyik epizódban szülei ellátogatnak a zenekar koncertjére, amelyben Kriszta énekel, ebben a jelenetben pedig a beatkorszak gyermekei és a szüleik generációja között feszülő ellentétek is világosan látszanak. A dalszöveget ma talán nem illene pont ebben a változatában elénekelni – „gyertek hát tinédzserek, és feketék, mind négerek” –, de az Alfa-Beat-A zenekarnak ez a száma ettől még a mai napig príma.

Kuka utas, vésd az észbe, ne pofázz a vezetésbe

Közhelyszámba megy, hogy a Flintstone család Romhányi-féle magyar változata jobb, mint az eredeti. Ezt az tudná megerősíteni, aki végignézi angolul és magyarul is a sorozatot, erre viszont nem vállalkoznánk, mert szerintünk ez a rajzfilm minden nyelven fárasztó. Az viszont kétségtelen, hogy Romhányi verziójában, a Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szakiban számos olyan poén található, ami – a Mézga családhoz hasonlóan – a Kádár-korabeli kispolgári magyar családokat figurázza ki, az ő életmódjukon, nyelvükön, szokásaikon élcelődik, hol több, hol kevesebb együttérzéssel. Ennek része az is, hogy Frédi rutinból gorombáskodik a saját feleségével. A vonatkozó jelenetek humora korántsem ártatlan, inkább szatirikus – mintha egy lakótelepi Szomjas György-filmet előlegeznének meg ezek a részek.

Eme mester ne nevelje, mert elverem kegyetlen

Az Üzenet a jövőből folytatása, a Mézga Aladár különös kalandjai 1972-ben követte az első sorozatot, és mivel a családtagok közül csak a legkisebb fiú jutott főszerephez benne, a közmegegyezés szerint gyengébben sikerült. A „gyenge” azonban relatív: a minden epizódban más bolygóra utazó Aladár szériája a legfantáziadúsabb a Mézga családban, a forgatókönyvírók minden epizódban új világokat, új társadalmi berendezkedéseket mutathattak be. A kevésbé a történetek kitalálásáért, mint inkább azok nyelvi megformálásáért felelős Romhányi pedig epizódról epizódra új kommunikációs rendszereket talált ki. A kétdimenziós emberek bolygóján például a magánhangzók korlátozásával fejezte ki az ideológiai ellentéteket, frappáns nyelvi metaforáját adva egy dermesztő diktatúra logikájának.

Egy elmegyógyász csak akkor tévedhet nagyot, ha nem állapít meg semmi bajt

A Mézga család második szériája után Romhányi és Nepp útjára indították a sarlatán bagolydoktorról szóló Kérem a következőt! című sorozatukat – a rendezők ezúttal Ternovszky Béla, Hernádi Oszkár és Haui József voltak. Újabb szatírát látunk: a szereplők vagy hipochonder idióták, vagy csak simán ügyefogyottak. Dr. Bubónak éppen azért lehet sikere, mert az erdei társadalom tagjai valósággal dédelgetik saját betegségeiket, az orvosnak tehát az a legfontosabb feladata, hogy megerősítse, valami baj van velük. Az egyes epizódok végén a Szabó Gyula hangján megszólaló Dr. Bubó mindig levonja az aktuális tanulságot egykori mesterére, Lőkey professzorra hivatkozva, aki még régen, az Orvosi Begyetemen igyekezett orvost faragni Bubóból – sikertelenül. Az idézett részben a főhős a pszichológusoknak fogalmazza meg jó tanácsát: ha csak lehet, igazolják vissza kliensük problémáját, ezzel máris segítenek rajta, meg saját magukon is.

Bele ne fecsegjetek, mert ti együgyűek ehhez nem értetek

Amit Dr. Bubó művel az erdei egészségügyben, ugyanazt csinálja Mekk Elek az építőiparban. Neki is különös tehetsége van hozzá, hogy elhitesse a külvilággal, ért bármihez is. Imre István rendező és Romhányi antihőse a buherában hisz, ő az örök ügyeskedő, aki folyton új lehetőséget kap, hogy bizonyítson. Az alaphelyzet hitelessége ma is mindenki számára egyértelmű, aki lakásfelújítással próbálkozik, és csak ügyetlen vagy megbízhatatlan mesteremberekkel hozza össze a sors, esetleg olyannal, aki legközelebb 2023-ban ér rá. A felidézett epizódban Mekk Eleknek az a pompás ötlete támad, hogy a lombok közé épít házat a disznóknak, akik se fára mászni, se ellenkezni nem tudnak. Utóbbit azért nem, mert a bicskanyitogatóan önhitt Mekk Elek szóhoz sem hagyja jutni őket.

Talján ez, vagy nem talján?

Annyira harmonikusan alakult Romhányi és a rajzfilmrendezők együttműködése a tévében, hogy az írót a második egész estés magyar rajzfilm, a Lúdas Matyi elkészítésébe is bevonta Nepp József és a rendező, Dargay Attila. Nem Fazekas Mihály művének adaptációja volt Romhányi feladata – a történetért Nepp felelt, és csak a forgatókönyv kilencedik változatát fogadták el az illetékes hivatalban –, hanem a feszes cselekmény feldúsítása gegekkel, és néhány figura egyénítése. Romhányi rádiós múltja miatt is minden munkájában merített a magyar kabaré hagyományaiból, és a burleszkszerű, karneváli humor működtetésében, a parodisztikus figurák kimunkálásában ezúttal is komoly szerepe volt. Ebben a jelenetben Lúdas Matyi bosszújának első felvonására, Döbrögi uraság első megverésére készül. Ehhez olasz álöltözetben jelenik meg a báró kastélyának építkezésén, és csakhamar eléri, hogy rá bízzák a tervezést. Matyi első találkozása az ellustult Döbrögivel és tökkelütött ispánjával Romhányi kamuolasz nyelvhasználatának legszebb példája.

Erre a nyolc viszkire az utolsó fityingjük is rámegy

Az Üzenet a jövőből igazi klasszikus, a Mézga család harmadik sorozata, a Vakáción a Mézga család viszont alulértékelt remekmű, ami simán van annyira jó, mint az eredeti széria. Nepp és Romhányi talán itt célozták meg leginkább a felnőtt nézőket, a világ körüli útra induló, majd Hufnágel Pisti által következetesen átvert főhősök történetében legalábbis nem sok minden van, amit a gyerekek igazán élvezhetnek. Vicces kütyük, mókás kutya vagy színes fantáziavilágok helyett ezúttal a hétköznapi acsarkodás és a folyamatos anyagi gondok határozzák meg az epizódokat.

A bajok már akkor elkezdődnek, amikor a semmilyen idegen nyelven nem beszélő Paula véletlenül rendel nyolc viszkit az Ausztráliába tartó repülőúton, a potyajeggyel a családdal tartó Máris szomszéd pedig rögtön kigúnyolja. Csak az első felvonás ez Mézgáék és Máris közös utazásán, ahol csakhamar meggyűlölik egymást, majd adandó alkalommal a másik fizikai megsemmisítésére is törnek.

Majd meglátjuk, ki veri agyon a másikat

Mire hajótöröttként egy lakatlan szigeten kötnek ki, Máris már esküdt ellenségként tekint Mézgáékra, akik az ő értelmezésében becsapták őt és tönkretették az életét, mikor elhívták magukkal a Hufnágel által felkínált utazásra. Máris szomszéd előbb megpróbálja halottnak tettetni magát, ám amikor Mézgáék felfedezik, hogy életben van, szent háborút hirdet az agresszorok ellen. Romhányiék egyúttal színigaz esszenciáját és tökéletes paródiáját nyújtják minden olyan nyaralásnak, ahol néhány nap elteltével már a közvetlen családtagjaink is elmondhatatlanul idegesítenek. A sorozat egyrészt a vakáció lélektanának, másrészt a magyarok utazási szokásainak, harmadrészt a világra rácsodálkozó szocialista kisember korlátoltságának bemutatása miatt válik mesterművé.

Szomszédságban élt a fösvény Szemere, annak volt egy nőstény szamara

Romhányi József történetéhez hozzátartozik, hogy életében az irodalmi színtér nem ismerte el: forgatókönyvírói munkásságát nem vették komolyan, verseit nem ismerték. Hasonlóan a humoros irodalom más hazai képviselőihez, Romhányinak sem volt presztízse. Virtuóz rímekben megfogalmazott állatverseit végül 1983-ban bekövetkezett halála évében adták ki Szamárfül címen. Utolsó videónkban maga a szerző mondja el Szamármese című versét, amin szemmel láthatóan maga is remekül szórakozik. Ennek a fajta költészetnek, ahogy a közeli limerickeknek, a magyar irodalomban talán nincs igazi hagyománya, de Várady Szabolcs, később Varró Dániel verseiben azért Romhányi emléke is elevenen él.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik