A Nobel-békedíjat és az azzal járó tízmillió koronát (több mint 316 millió forintot) idén a nukleáris fegyverek megsemmisítésére irányuló International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) nemzetközi mozgalomnak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Watch the very moment the 2017 Nobel Peace Prize is announced! #NobelPrize pic.twitter.com/H0AtcRU7tn
— The Nobel Prize (@NobelPrize) 2017. október 6.
Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta, a szervezet felhívja a figyelmet a nukleáris fegyverek felhasználásának katasztrofális következményeire és minden erőfeszítéssel a fegyverek szerződésen alapuló betiltásán dolgozik.
Olyan világban élünk, ahol hosszú idő óta nem látott az atomfegyverek használatának kockázata
– fogalmazott, példaként említve Észak-Korát.
A Nobel-bizottság döntésével elítéli a világ kilenc nukleáris fegyverrel rendelkező hatalmát, amelyek mindegyike bojkottálta az atomfegyverek megsemmisítéséről szóló tárgyalásokat még júliusban. A szerződést 122 ország írta alá az ENSZ New York-i székhelyén.
BREAKING NEWS The 2017 Nobel Peace Prize is awarded to the International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN) @nuclearban #NobelPrize pic.twitter.com/I5PUiQfFzs
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2017
A genfi székhelyű mozgalmat 2007-ben indították el, azóta 101 országból 468 civil szervezet csatlakozott hozzájuk, köztük jogvédő, fejlesztéssel foglalkozó, környezetvédő és békecsoportok is.
Éves költségvetésük nagyjából egymillió dollár körül mozog, főként magáncégek, valamint az Európai Unió, valamint Norvégia, Svájc, Németország és a Vatikán finanszírozza őket.
Az ICAN honlapja a bejelentés után valószínűleg a túlterheltségtől összeomlott.
A döntés mindenképpen óriási meglepetés, hiszen előzetesen Ferenc pápát, Angela Merkel német kancellárt, Mohammad Javad Zarif iráni külügyminisztert és Federica Mogherinit, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét tartották a legesélyesebbnek. Utóbbi kettőt épp az iráni atommegállapodásban betöltött jelentős szerepük miatt.
Ki kaphat Nobel-díjat?
Alfred Nobel feltaláló 1985. november 27-én keltezett végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek
a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg tízmillió svéd koronát – kiérdemli.
(kiemelt kép: Europress/ZB/dpa/Britta Pedersen
