Az esős budapesti őszben hirtelen elképesztő mennyiségű sajtóesemény zuhan az újságíró nyakába, melyek jó része ugyanarra a sémára épül: nem túl ingergazdag környezetben, egy kis terembe préselve tömjük magunkba a pogácsát, az apró szendvicseket, vagy épp az üdítőt, miközben a szervezők meg akarnak minket győzni arról, hogy az ő termékük a legjobb és a legszebb.
Ezért is volt óriási meglepetés a magyar kézműves sörök világának két oszlopát, az Élesztőházat és a Léhűtőt, ezek berlini változatát, a Hopfenreich-et, valamint a minden évben tömegeket vonzó Főzdefesztet is létrehozó Bart Dániel meghívója, aki a hosszú évek alatt berögzült szokásokkal szemben egy rendkívüli eseményre invitált minket – mégpedig az 1963-ban egy német üzletember számára épült hajóra, a nemrég gyönyörűen helyreállított Thetisre.
A Thetis
A fémtestű, de gyönyörű hondurasi mahagóni felépítménnyel rendelkező hajó éveken át állt egy német hajóépítő műhelyben, majd tíz éve került az országba: előbb a Balatonon teljesített szolgálatot, majd Juhász György hajóépítő (ő korábban iPaddel irányítható hajókat, elektromos luxusjachtot és katamaránt, sőt, az Atlanti-óceánt is sikeresen túlélő kajakot is épített – most elektromos jet-skiken is dolgozik) vásárolta meg, aki a ritkán hajózható Sió csatornán keresztül hozta Budapestre, hogy egy teljes felújításnak köszönhetően újjászülethessen.
A két napelemmel, illetve környezetbarátabb motorral rendelkező hajót saját családjának szánta, de végül városnéző, illetve túra- és élményhajóként állt munkába.
A tíz-tizenkét főt kényelmesen befogadó Thetis azóta lány- és legénybúcsúk, valamint a fővárosi szállodák által kiszervezett városnéző túráknak ad helyet, sőt, Módos Anikó séfnek köszönhetően akár egy ebéd, vagy vacsora is könnyen megoldható a fedélzeten.
Az újságíróból és sörbloggerből a sörforradalom egyik középpontjává vált Bart tudatosan, a kocsmákban tartott sörbemutatók helyett valami újra vágyva választotta ezt a helyszínt, ami több szempontból is szerencsés volt, hiszen a hajón az Élesztő saját sörműhelye, a Yeast Works és a Mad Scientist új sörét, a Duke of Budapestet, a Belvárosból induló út végcélját jelentő Gödön pedig a Léhűtő tulajdonosai által nemrég átvett Tó Bisztrót ismerhettük meg.
A berlini kocsmákban, illetve Budapesten már májusban bemutatkozott Duke of Budapest névválasztását első hallásra nem is értettük, de a készítők kétségkívül frappáns módon magyarázták: a hercegi rang előjogok egész sorát jelenti, de a királynál jóval szabadabban mozoghat, és ismerkedhet, illetve ismertetheti meg magát a világgal.
A keményvonalas sörrajongók helyett a nagyközönséget megcélzó – Berlinben Budapest hírét már jócskán öregbítő – sör a tradicionális brit sörfajta, az elmúlt években egyértelműen a világ legdivatosabbjává vált India pale ale (IPA) szép példája.
A hagyományosan magas komlótartalmú sör nem csak egyszerű IPA, hiszen annak ködösségéről és krémességéről ismert alfajába, a New England Style-ba tartozik. Ez leírva jó eséllyel úgy hangzik, mintha a sokak által lenézett sommelier-szakma bármelyik képviselőjének monológja az ananászos jegyekről, fűszeres háttérről, vagy közepes lecsengésről, de az első kortyok után tényleg beláthatjuk, hogy ezek korántsem üres lózungok, hiszen a Duke of Budapestben egyértelműen tetten érhető
A felsőkategóriába pozicionált márka tulajdonosai, Juhász Bálint, Soós Olivér és Bart Dániel nem egyszerűen csak a sört szeretnék eladni az embereknek, de egy kitűnő kezdeményezést is indítottak mellé, a hivatalos honlapon ugyanis interjúsorozatot indítottak, melynek célja Budapest valódi hercegeinek bemutatása –
A magyar kézműves sörök persze nem csak itthon, hanem a határokon kívül is hódítanak – tudhattuk meg a márka egyik alapítójától, Soós Olivértől, aki Barttal együtt a sörimportőrként indult (ők hozzák Magyarországra a Brewdog, a St. Peter’s, a Northern Monk, és a Fourpure söreit), Berlin-Budapest tengelyen működő Hudi Hudit alkotják, ma pedig a hazai főzdék európai piacra jutását segítik: Németország mellett Nagy-Britanniába is szállítanak, így egyre több sörbárban bukkanhatunk a fővárosi éjszakai életből már ismert nevekre.
A sörkóstolás közben lassan megérkeztünk Gödre, ahol a parttól néhány percnyi sétányira, egy horgásztó mellett fekvő, tavasz óta már a Léhűtősök portfóliójába tartozó Tó Bisztróban próbáltuk meg leküzdeni a felelős alkoholfogyasztás okozta iszonyatos éhséget.
Az átlagos kocsmából a tulajdonosváltás és átalakítás után világos belső terű, kedves teraszt kapott bisztróvá vált hely ételei ugyanis egészen meglepő minőségben és mennyiségben érkeztek, az étlapon pedig egy egész sornyi, apró büfék látókörébe sosem kerülő ételek kaptak helyet – így például a kakasleves, vagy az országban jó eséllyel csak itt kapható, salátaágyon érkező, panírozott harcsapofa, ami nevével ellentétben egyáltalán nem ijesztő, sőt, egy igazi ínyencség:
Az étlapon persze olyan klasszikusok is helyet kaptak, mint a csülkös pacal, ami a Tó Bisztró egyik specialitását jelentő, hosszában szeletelt házi kenyérrel érkezik:
A Gozsdu zajából Gödre menekült csapat által készített, akár elképesztően csípősen is kérhető ételeket természetesen nem csak a Duke of Budapesttel, de az alacsonyabb árkategóriájú, a Hudi Hudi által életre hívott Frederick Hekkelberggel, a kevésbé vállakozó szelleműek kedvéért pedig akár Krusovicével, vagy kevésbé komplex kézműves sörökkel is leöblíthetjük, sőt, választhatunk a széles skálán elérhető röviditalok – így kilencféle rum – közül is.
A most feltámadó Dunakanyarnak már rég szüksége volt egy ilyen helyre, az pedig külön óriási pozitívum, hogy a hely Budapestről tényleg egy szempillantás alatt elérhető. A Duke of Budapest több sörboltban, kézműves sörözőben is elérhető. Érdemes figyelni az itallapot!
