Kultúra

Elvitte a világháború: az Astoria Szállóhoz tapadt divatáruház

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2017. 09. 17. 14:00

A kék csempével borított modern ház története.
Korábban a témában:

Az egykor a város határát jelentő falak, valamint a mai Rákóczi út és Kiskörút találkozásánál állt Hatvani kapu 1808-as lebontása után Pest hirtelen fellélegzett, a következő évszázadban pedig elképesztő sebességű terjeszkedésbe kezdett.

A ma a város egyik nyüzsgő csomópontjának számító Astoria környékén is sorra követték egymást a lebilincselő történetek és épületek, így a fura saroktornyos Erényi-ház, a griffek által őrzött Unger-ház, vagy épp a Nemzeti Múzeum árnyékában megszületett alkimista palota, melyekről Ismeretlen Budapest címet viselő sorozatunkban (térképes nézet) már megemlékeztünk, most viszont a környék legkirívóbb épületét vesszük górcső alá.

A csodás Astoria Hotel tőszomszédságában álló, kék csempével borított épület már évtizedek óta próbál beolvadni a szomszédjai közé – sikertelenül. Az elmúlt tizenhét évben üresen állt, kilenc szintes (kétszintes pincével is rendelkező) épület többször is gazdát cserélt, belső terét pedig ezen idő alatt részben visszabontották. Most azonban láthatóan rendeződött a sorsa, hiszen kívül-belül felújították, sőt – amint az a néhány hete az épület tetején látható Loft Astoria feliratból már könnyedén kikövetkeztethető – a Villa International Zrt. (Bokor Péter) és a Studio Arkitekter megvalósult terveinek köszönhetően nemsokára újra lakók költöznek a jókora belmagassággal rendelkező harminc lakásba, melyek mérete 35 és 150 négyzetméter közt változik, a hetedik emeleten pedig egy 300 négyzetméteres penthouse is helyet kapott.

A projekt honlapja szerint minimum tizennyolc lakás már gazdára talált.

De mi ez az épület, és miért üt el ennyire a környék összes házától?

 

A mai Astoria Hotel területét is magában foglaló óriástelken a néhány lépésnyire álló Unger-házat is építtető család emeletes háza, istállója és fogadója állt. 1824-ben itt nyitott meg a Petőfi Sándort, valamint a festőművész Lotz Károlyt és Mednyánszky Lászlót is törzsvendégei közt tudó, egészen 1910-ig működő Zrínyi Kávéház, ami az utca másik oldalán álló Nemzeti Színház, valamint relatíve központi elhelyezkedése miatt hamar a kor értelmiségét, életművészeit és semmirekellőit egyaránt vonzó hellyé vált.

Az épület azonban a századforduló előtt röviddel feladta a harcot a fejlődés ellen: az ügyvédként, közgazdászként és a magyar szociológia úttörőjeként ismert dr. Kunz Jenő 1898-ban vásárolta meg a házat, helyén pedig még ugyanabban az évben egy Wagner János terveit dicsérő háromemeletes, eklektikus épület született meg, melynek földszintjére az eleinte csak férfiruhákat árusító, majd gyors terjeszkedés után a teljes divatpiacot lefedni próbáló Neumann M. Ruhaáruháza, felsőbb szintjeire pedig lakók egész sora költözött.

A hosszú épület bal oldali fele foglalta el a mai modern ház helyét

A szomszédos telkekről 1912-ben tűntek el a házak, hogy helyüket az Astoria Hotel (Hikisch Rezső és Ágoston Emil, 1912-1914) vegye át – ekkor alakították át a ma Múzeum körút 1/b.-ként ismert épületet is, így az eklektikus test elé egy szuper modern homlokzat került:

Az első emelet helyett azonban immár az épület jókora hányada a Neumann-féle áruház kezébe vándorolt, a felsőbb szinteken pedig irodák kaptak helyet.

Külön osztályt kaptak a gyászruhák és papi egyenruhák!

Az épület felsőbb szintjein olyan korszakos zsenik dolgoztak, mint a magyar animáció és grafikatörténet három csillaga, Macskássy Gyula (1912-1971), Halász János (John Halas, 1912-1995) és Kassowitz Félix (1907-1983).

Macskássy Gyula (1912-1971)

 

A magyar rajzfilm atyjaként emlegetett, egyedi stílusú rendező a második világháború befejezéséig Kassowitz Félixxel, Halász Jánossal és Szénássy Györggyel közösen készített animációs reklámfilmeket, illetve százával ontotta magából a reklámgrafikákat és plakátokat. 1950-ben a frissen induló magyar rajzfilmgyártás területére igazolt át, olyan klasszikusokat létrehozva, mint A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951), vagy a Peti- (1961-1967) és Gusztáv-sorozat (1964-1966). Utolsó munkájaként társrendezőként még részt vett a Frakk, a macskák réme (1971-1985) első epizódjainak munkálataiban.

 

Kassowitz Félix (1907-1983)

 

A kora húszas éveit (1930-1932) Párizsban, karikaturistaként töltő Kassowitz rajzai pillanatok alatt utat találtak a francia lapokba, így hazatérve könnyen talált munkát, sőt, egy pillanat alatt a magyar avantgárd művészeti társaságok berkeiben találta magát. 1943-ban munkaszolgálatra vitték, majd deportálták. Hazatérve belépett a Komunista Pártba, és a Ludas Matyi, a Népszabadság, a Füles, valamint egy egész sornyi más lap hasábjain találkozhattak rajzaival az újságolvasók. Néhány év után azonban felismerte, hogy a rendszer nem épp tökéletes, az 1956-os forradalom után pedig visszaadta a pártkönyvét. Élete utolsó két évtizedében főként reklámplakátokat tervezett.

 

Halász János (Jon Halas, 1912-1995)

 

A tizenhat évesen plakátrajzolóvá, rajzfilmkészítővé, illetve grafikussá vált Halász művei 1929-ben már az Est-lapokban köszöntek vissza, egy egyéves párizsi út után pedig a modernizmus, illetve a reklámfilmek felé fordult. 1934-ben társalapítója volt a Macskássy és Kassowitz által alapított stúdiónak, 1936-ban azonban Angliába csábították, ahol számtalan színes rajzfilm mellett a Tájékoztatásügyi és Honvédelmi Minisztérium hatvan, 1939-1945 közt készült rövidfilmjének elkészítése fűződik a nevéhez. 1940-ben megalapította a Halas and Batchelor rajzfilmgyárat. Az ő nevéhez fűződik az első, egész estés angol animációs film (George Orwell Állatfarm című regényének 1954-es adaptációja), az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica, 1953), illetve az első bábfilm (Szobor a hajó orrán, 1953) is. Tíz évig vezette a Nemzetközi Animációs Film Szövetséget (ASIFA), de díszelnöki pozícióját haláláig megtartotta. Munkásságát Winston Churchill is többször méltatta, sőt, II. Erzsébet 1972-ben lovaggá ütötte. Az európai Walt Disney 83 évesen, 1995-ben hunyt el.

Ők 1937-től egészen Budapest ostromáig ontották innen az alkotásaikat, ezen idő alatt a Neumann áruház pedig szép lassan Ködmön Ruházati Részvénytársasággá alakult.

Az ostrom során az épület ugyanakkor csúnyán megsérült, így azt felújítás helyett 1949-ben visszabontották, helyén pedig a Havas Endre által tervezett eredeti vasbetonszerkezet felhasználásával 1959-re megszületett a ma is látható, Cserba Dezső és Szmodits Kázmér tervei szerint épült – az 1956-os forradalom napjai után készített képeken még nem kék csempékkel díszített – irodaház:

Az épület az 1956-os harcok után, az első burkolatával

Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján történt apró ráncfelvarrás során mai állapotába került épület előbb a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) irodaházaként működött, de később a MÉLYÉPTERV, illetve a Mezőgazdasági Épület- és Településfejlesztő Iroda is ide költözött.

1969-ben, Urbán Tamás fotóján – már csempékkel

Az épület végül az ezredfordulón vált teljesen üressé, kivéve persze a földszinten működő gyorséttermet. Hasznosítását számos alkalommal fontolgatták: 2013-ban 2,5 millió eurós (akkori árfolyamon közel 750 millió forintért) áron próbáltak megszabadulni tőle tulajdonosai, a hirdetésben jelezve, hogy az épület 2015 végéig érvényes jogerős szállodaépítési engedéllyel rendelkezik.

Új gazdája ezzel szemben inkább a loftok utóbbi években itthon is szépen bővülő piacát célozta meg, és minden jel arra mutat, hogy a Villa International által jegyzett projekt szép sikert ér el a piacon, Budapest pedig szegényebb lett egy rossz állapotú belvárosi ingatlannal. Az persze más kérdés, hogy a BUVÁTI-irodaház szép-e, de egy biztos: a loft projekt kihozta a meglévő épületből a legtöbbet.

Fotók: Fortepan/40094/Nagy Gyula, Fortepan/Madarász Géza, Fortepan/Urbán Tamás, Loft Astoria
vissza a címlapra

Kommentek

Brüsszel, 2013. március 14.
Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke (b) és Angela Merkel német kancellár beszélget az Európai Unió kétnapos csúcstalálkozójának első napján Brüsszelben 2013. március 14-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.